Vajdaság különböző pontjain az 1944-45-ös ártatlan magyar áldozatok emlékére tartott megemlékezések zajlottak. Az események célja, hogy felhívják a figyelmet a múlt sötét időszakaira, és tiszteletüket tegyenek azok előtt, akik szenvedtek és életüket veszt
November 2-án a délvidéki magyarság megemlékezik a partizánmegtorlások során ártatlanul meggyilkolt magyar áldozatokról. A központi ünnepséget Szabadkán, a Vergődő madár szobornál tartották, de az elmúlt napokban több vajdasági településen is gyertyák gyúltak a vértanúk emlékére. 1944 őszén, amikor a partizáncsapatok bevonultak Bácskába, ezrek estek áldozatul - túlnyomórészt magyar civilek, akiket kollektív bűnösséggel vádoltak. E szörnyű vérengzések az 1942-es újvidéki razzia megtorlásaként zajlottak le.
A Zentai úti temető Vergődő madár emlékművénél ökumenikus istentisztelet és koszorúzás keretében emlékeztek meg az 1944-45-ös megtorlások ártatlan áldozatairól. Az eseményen Gyivánovity Dániel, a városi képviselő-testület elnöke kiemelte:
"Ezen a napon nem csupán a saját veszteségünk fájdalmát éljük át, hanem közösen osztozunk a történelem által ránk mért súlyos sebekben is."
Az istentisztelet során katolikus, református, evangélikus és zsidó közösségek képviselői együtt ünnepeltek, a megemlékezés zárásaként pedig koszorúzással adóztak az elhunytak emlékének.
Halottak napján a bajmoki Akácfa Emléktemetőben több mint kétszáznegyven magyar, német és horvát áldozat előtt tisztelegtek, akiket 1944 novemberében hurcoltak el, majd végeztek ki a település környékén. Az egykori tömegsír helyén ma egy kereszt áll, amely hirdeti az ártatlanok emlékét, és emlékeztet minket a múlt fájdalmára.
A csantavéri Nagytemetőben november 2-án imádságos hangulatban és koszorúzás keretében emlékeztek meg az 53 helyi magyar áldozatról. A megemlékezésen részt vettek a Szabadkai Főkonzulátus, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Szabadka Város és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség képviselői, akik mindannyian lerótták tiszteletüket a kegyeletük kifejezéseként.
Zentán november 1-jén kegyeleti szentmisével és koszorúzással tisztelegtek a Tisza-parti város hősei és ártatlan áldozatai előtt a felsővárosi köztemetőben. A megemlékezés az 1848/49-es emlékműnél folytatódott, ahol Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Az óbecsei magyarság november 1-jén a belvárosi temető kopjafájánál emlékezett az ártatlanul elhurcolt és kivégzett magyarokra. A megemlékezésen Kiss Igor, a képviselő-testület elnöke idézte fel a tragikus eseményeket, majd Fuderer László plébános mondott imát az áldozatok lelki üdvéért.
A horgosi temetőben november 1-jén szívszorító megemlékezés zajlott, ahol a helyi közösség körülbelül hetven áldozatára emlékezett. Sors Róbert, a közösség elnöke hangsúlyozta, hogy sokuk sorsa máig rejtély maradt, hiszen ismeretlen okok miatt hurcolták el őket. Az esemény során imákat mondtak, szavalatok csendültek fel, és közös énekléssel adóztak az emléküknek. A rendezvény különleges jelentőséggel bírt, hiszen az emlékhelyet Verebélyi Árpád plébános szentelte meg, ezzel is hangsúlyozva a közösség összefogását és emlékezésének fontosságát.
Október 31-én, a Tisza partján fekvő Adorjánban megemlékezést tartottak a vérengzés 81. évfordulója alkalmából. Ezen a napon tiszteletünket fejeztük ki azok iránt az ártatlan férfiak iránt, akiket 1944-ben a partizánok bírósági eljárás nélkül, brutálisan a folyóba lőttek. Az esemény a történelem fájdalmas emlékére és az igazságtalanság ellenállhatatlan súlyára emlékeztetett.
A Havas Boldogasszony-templom falai között idén is szentmisével tisztelegtünk az 1944-45-ös délvidéki megtorlások pap- és szerzetesáldozatai előtt. E sötét időszakban tizenhét bácskai lelkipásztor és két ferences szerzetes áldozta fel életét hitéért és a magyarságáért, megörökítve ezzel az emlékezetünkben a bátorság és az elkötelezettség példáit.





