Leó pápa üzenete a diákok számára: Ne engedjétek, hogy a technológia irányítson titeket! - Vatican News
XIV. Leó arra ösztönözte a Nevelés Világa jubileumi rendezvényén részt vevő diákokat, hogy tevékenykedjenek egy jobb társadalom megteremtéséért, hangsúlyozva, hogy a nevelés "a világ átalakításának egyik legszebb és legerősebb eszköze".
A Nevelés világa jubileuma egyhetes eseménysorozatának részeként XIV. Leó csütörtökön a VI. Pál teremben találkozott a diákokkal. Beszéde elején örömét és várakozását fejezte ki az esemény iránt, mivel az emlékeztette arra az időre, amikor matematikát oktatott a diákoknak. A pápa először a nemrég szentté avatott olasz diák, Pier Giorgio Frassati példájára és két mottójára emlékeztetett: "Hit nélkül élni... nem élet, hanem egyszerűen vegetálás", és "A magasságokba". Leó pápa ezután hozzátette saját bátorítását a diákoknak: "Legyen bátorságotok teljes életet élni." Hangsúlyozta, hogy ne elégedjenek meg a divathóbortokkal, a látszattal vagy a múlandó örömökkel. A Szentatya inkább arra buzdította őket, hogy "vágyjanak valami nagyobbra". Ez a vágya azoknak a fiataloknak, akik egy jobb társadalomra vágynak és azt tervezik. Ezért arra ösztönözte őket, hogy törekedjenek a "magasságok felé" a remény jelzőfényeként. "Milyen csodálatos lenne, ha egy napon a nemzedéketekre úgy emlékeznének, mint a "plusz generációra", arra a plusz lendületre, amelyet az Egyháznak és a világnak hoztatok" - mondta Leó pápa. Ugyanakkor óvott attól, hogy ez a vágy csak álom maradjon. A pápa kifejtette, hogy ennek elérésére a válasz a nevelésben rejlik, "a világ megváltoztatásának egyik legszebb és legerősebb eszközében".
A Szentatya emlékeztette a fiatalokat Ferenc pápa 2020-ban indított Globális Megállapodás a Nevelésről projektjére, amelynek lényege, hogy a fiatal generációkat bevonja a globális testvériség építésébe. Hangsúlyozta, hogy a diákok nem csupán a nevelés passzív résztvevői, hanem annak aktív alakítói is. Arra ösztönözte őket, hogy egyesítsék erőiket egy új nevelési korszak érdekében, ahol mindannyian az igazság és a béke tanúivá válhatnak. Emellett arra kérte őket, hogy hívják meg barátaikat is az igazság keresésére és a béke megteremtésére. A diákok támogatására Leó pápa Szent John Henry Newman szavait idézte, aki megfogalmazta, hogy „a tudás gyümölcsözőbbé válik, ha megosztjuk, és hogy az igazság lángja a gondolatok párbeszédén keresztül gyullad fel”. A Szentatya kifejtette, hogy az igazi béke olyan, mint a csillagok fénye, amely akkor ragyog igazán, ha sokan összefognak és közös célt tűznek ki maguk elé. Ezzel a közös munkával „nevelési konstellációkat” hozhatunk létre, amelyek irányt mutatnak a jövő felé.
A csillagokról elmélkedve a pápa elmagyarázta, hogyan használták az emberek a történelem során azokat útmutatóként - a tengerészektől a polinézekig, az andoki földművesektől a napkeleti bölcsekig Jézus születésekor. Ahogy őseinknek, nekünk is vannak csillagaink, amelyek vezetnek minket: szüleink, tanáraink, papjaink és barátaink. Segítenek nekünk a helyes úton maradni az élet kihívásai közepette. Cserébe mindannyian arra is vagyunk hivatottak, hogy "fénylő tanúk" legyünk a körülöttünk lévők számára. Egyedül egyéni csillagok vagyunk, de együtt egy csillagképet alkotunk. A nevelés egy olyan út, amely összehozza az embereket. Arra ösztönöz minket, hogy az ég felé, felfelé és magasabbra tekintsünk. A nevelés egy eszköz, amely segít nekünk túllátni a dolgokon, és meglátni azt, amit egyébként nem látnánk. Tehát ahelyett, hogy a telefonjaikra néznének, a Szentatya arra buzdította a diákokat, hogy inkább az égre, a magasságokba tekintsenek.
Visszatérve a Nevelésről szóló Globális Megállapodásra, Leó pápa emlékeztetett arra, hogy a fiatalok maguk vetették fel az első új kihívást ebben a programban: "Segítsetek nekünk a belső életünk fejlesztésében." Kifejtette, hogy a hatalmas tudás önmagában nem elegendő, ha nem ismerjük önmagunkat, vagy ha nem értjük, mi az élet igazi értelme. "Csend, meghallgatás és ima nélkül még a csillagok fénye is eltűnik" - fogalmazott a pápa. Sokan talán különféle formákban tapasztalták meg a belső ürességet vagy nyugtalanságot, beleértve az erőszakot, a zaklatást és az elnyomást. E mögött azonban, hangsúlyozta a pápa, "egy olyan társadalom által teremtett űr rejtőzik, amely elfeledkezett arról, hogyan kell ápolni az emberi lélek spirituális dimenzióját, és csupán az élet technikai, társadalmi vagy erkölcsi aspektusaira összpontosít."
Szent Ágoston vallomásai, mint önéletrajzi írás, különleges lehetőséget kínálnak számunkra, hogy elmélyedjünk belső életünk fejlődésében. E mű segítségével felfedezhetjük, milyen fontos figyelmet fordítanunk belső nyugtalanságunkra, és elkerülnünk a menekülést előle, valamint a múló örömök keresését, amelyek csak ideiglenesen töltik ki a bennünket feszítő űrt. Leó pápa szavaival élve, érdemes emlékeznünk arra, hogy nem szabad beérnünk azzal, ami felületes, hiszen mindannyian egy sokkal gazdagabb és mélyebb életre vagyunk hivatva.
Az új nevelési kihívások között a második legfontosabb a digitális nevelés, amelyben a fiatal diákok valójában a tanárok szerepét töltik be. A pápa figyelmeztetett arra, hogy bár digitális világban élünk, nem engedhetjük meg, hogy a technológia irányítsa az életünket, vagy hogy mi magunk váljunk áldozatává. A modern kor másik kihívásaként Leó pápa a mesterséges intelligenciát említette, hangsúlyozva, hogy bár ez az eszköz "intelligens", mégis felelősségteljesen kell használnunk, hogy emberi értékeket képviselhessünk. "Meg kell tanulnunk humanizálni a digitális teret, és testvériség, valamint kreativitás helyévé kell alakítanunk – nem pedig a zárkózás, a függőség vagy a menekülés színterévé." Szent Carlo Acutis életére is utalt, mint a technológia korában megvalósítható életszentség példájára.
Ferenc pápa projektjének harmadik kihívása a békére nevelés, amely "az új Globális Nevelési Megállapodás szívében foglal helyet". A jövő, amelyet a háború, gyűlölet és megosztottság fenyeget, a mi kezünkben van, hogy megváltoztassuk. A válasz pedig nem más, mint "a lefegyverzett és lefegyverző békére nevelés". De ez nem csupán annyit jelent, hogy a fegyvereket elhallgattatjuk - emelte ki a pápa. "A szívek lefegyverzése is elengedhetetlen, le kell mondanunk minden formájú erőszakról és durvaságról." A lefegyverzett és lefegyverző nevelés célja, hogy teret adjon az egyenlőségnek és a fejlődésnek mindenkinek, miközben tiszteletben tartja minden egyén méltóságát és megakadályozza a társadalmi megosztottságot.
Leó pápa végül arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy először a saját mindennapi életükben törekedjenek a béke megteremtésére. Arra kérte őket, hogy ne csupán a hullócsillagok után vágyakozzanak. Helyette inkább "emeljék tekintetüket még magasabbra, Jézus Krisztusra, az igazságosság napjára, aki mindig útmutatást nyújt majd számotokra az élet ösvényein."



