Bár a cél közös, az őslakos közösségek megzavarták az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében rendezett ENSZ-konferenciát.

Pénteken újra őslakos tüntetők léptek fel a brazíliai Amazonas-vidékén található Belémben, ahol az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP30) munkálatai zajlottak. A demonstrálók célja, hogy felhívják a figyelmet a környezeti kihívásokra és az őslakos közösségek jogaira.

A Luiz Inácio Lula da Silva vezette brazil kormány irányvonalával szembeni elégedetlenségük kifejezésére a tüntetők körülbelül két órán át blokád alá vették a tanácskozás helyszínének bejáratát. Ezzel komoly nehézségeket okoztak a tanácskozás zavartalan lebonyolításában, megnehezítve a résztvevők mozgását, miközben csúcsszintű találkozókat követeltek a brazil vezetőktől.

Kedd este egy másik őslakos csoport is belépett a tanácskozásra, és zavart okozott, sőt, összecsapásra került sor a biztonsági erők tagjaival.

Pénteken a munduruku amazóniai nép képviselői keltettek némi káoszt, és zavarták meg több tízezer küldött és megfigyelő napirendjét. Kényszeríteni akarták a tanácskozás elnökét, André Correa do Lagót, hogy mondja le a részvételét az eseményeken, és helyette velük tárgyaljon. A tapasztalt brazil diplomata egy középületbe vezette a tüntetőket, ahol tárgyalhattak Sonia Guajajarával, az őshonos népek miniszterével, illetve Marina Silva környezetvédelmi és éghajlatváltozási miniszterrel.

Az elnök a megbeszélés után "teljesen indokolt" véleménynek minősítette a tüntetők aggodalmait. A demonstrálók a kormány ambiciózus infrastrukturális terveit, köztük egy vasútépítési projektet kritizáltak, és egy személyes találkozót kértek Lula elnöktől.

Lula, az őshonos népek jogainak elkötelezett támogatója, 2023-ban indította el új mandátumát, amely során Guajajarát, az őslakos közösségek jogainak ismert harcosát nevezte ki miniszterként. Ennek hatására jelentős mértékben csökkent az erdőirtás üteme a brazil Amazonas térségében. Ugyanakkor sokan kritikával illetik a földterületek kijelölésének lassú folyamatát, valamint azt, hogy csak most, októberben kezdődhetett el a kőolaj-kitermelés az Amazonas torkolati régiójában.

Pénteken civil szervezetek fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy a tanácskozáson számos lobbista van jelen, akik közvetlenül vagy közvetve a fosszilis energiahordozók kitermelésében és forgalmazásában érdekeltek.

A számos szervezetet tömörítő Kick Big Polluters Out (Penderítsük ki a Nagy Szennyezőket, KBPO) nevű szövetség listája szerint a november 21-ig tartó tanácskozáson 1602 küldött, azaz minden 25. kapcsolatban áll a kőolaj-, a földgáz, illetve a széniparral. A listán szerepelnek az Exxon Mobil, a Chevron, a Shell, a TotalEnergies és az Eni olajtársaságok közvetlen képviselői, valamint mintegy száz középvezető afrikai, brazil, kínai, indonéz és Perzsa-öböl-menti országok nemzeti olajtársaságaitól (kivéve Szaúd-Arábiát, az Aramco hivatalos képviselője nem szerepel a listán). A listán szerepelnek még fosszilisenergia-ágazatok szakmai szövetségei, ágazati vezetői szövetségek, valamint más iparágak, így a Volkswagen autógyár vagy a dán tengeri szállító óriáscég, a Maersk képviselői.

A 2023-as évben Dubajban zajló COP28 konferencia történelmi jelentőséggel bírt, hiszen a rendezvényen több mint 80 ezer résztvevő gyűlt össze. Ezen a kiemelkedő eseményen a fosszilisenergia-ipar képviselői is rekordot döntöttek, hiszen a KGPO adatai szerint 2456 lobbista volt jelen, ami a legmagasabb szám a konferencia történetében.