A Kormányinfón bejelentették: itt az új fejlemény a 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban.
A kormány határozott szándéka, hogy bevezesse a 14. havi nyugdíjat, és jelenleg azt mérlegeli, miként lehet ezt a költségvetésbe integrálni – nyilatkozta Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter az október 30-i Kormányinfón. A Portfolio elemzései alapján a teljes 14. havi juttatás évente körülbelül 600 milliárd forintot jelentene, ami 7,7%-kal emelné a jogosultak éves nyugdíját. Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján valószínű, hogy a juttatás bevezetése nem egyszerre, hanem fokozatosan, több év alatt valósul meg.
A kormány mindenképpen szeretne 14. havi nyugdíjat, jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a költségvetés keretei közé hogyan lehet ezt beszorítani - mondta Gulyás Gergely a mai Kormányinfón.
A kormányfői hivatal élén álló miniszter kifejtette:
Amennyiben a kormány sikeresen megtalálja a megoldást, elképzelhető, hogy bevezetésre kerül a 14. havi nyugdíj. Jelenleg azonban még nem született hivatalos döntés erről a kérdésről.
A 14. havi nyugdíj ötletét elsőként Lázár János vetette fel egy lakossági fórumon, majd kicsivel később Orbán Viktor is megerősítette, hogy a kormány dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. A héten pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is állást foglalt a 14. havi nyugdíj mellett, az eddigi kommunikáció alapján várhatóan nem egy lépésben, hanem több év alatt fokozatosan vezetné be a kormány a 14. havi nyugdíjat, hasonlóképpen a 13. havi nyugdíj 2021-2022-es bevezetéséhez.
Magyarországon a 13. havi nyugdíj intézménye 2022 óta van jelen, amely lehetővé teszi a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára, hogy minden év februárjában egy plusz juttatást kapjanak, amely megegyezik a havi ellátásukkal. Az elmúlt évtizedek során számos fontos esemény és változás történt, amelyek befolyásolták ezt a juttatást és a nyugdíjasok helyzetét az országban:
A teljes 14. havi nyugdíj bevezetése számottevően megemelné a magyar költségvetés nyugdíjkiadásait. 2025-ben (a novemberi nyugdíjkorrekció nélkül) 7200 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra költeni a kormány, az utólagos nyugdíjkorrekció további 112 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A várható összkiadás így a tervezett folyó áras GDP-nek (87 837 milliárd forintnak) kb. 8,3%-át teheti ki.
2026-ra a költségvetés 7700 milliárd forintos kiadással kalkulál, amelyhez az idei novemberi nyugdíjkorrekció kedvező hatását is figyelembe véve, reális becslések szerint a tényleges jövő évi kiadások 7816 milliárd forintra emelkedhetnek – természetesen a 14. havi juttatás figyelmen kívül hagyásával. Ez az előrejelzett folyó áras GDP, amely 95 747 milliárd forintra rúg, a teljes összeg körülbelül 8,2%-át jelenti.
Ha viszont valamilyen módon már 2026-ban megvalósulna a teljes 14. havi juttatás, akkor
A valóságnak megfelelően 590 milliárd forintot meghaladó újabb pluszjuttatás a GDP körülbelül 0,6%-át jelenti, ami akár 8400 milliárd forintra emelhetné a nyugdíjakra és hasonló ellátásokra szánt költségvetési kiadásokat.
2026-ban a költségvetés 585 milliárd forintot tervez a tizenharmadik havi juttatásokra, amely magában foglalja a nyugdíjasok és a különféle nyugdíjszerű ellátásban részesülők támogatását is. Azonban a 2025 novemberében esedékes nyugdíjemelés várhatóan 1,6%-os növekedést eredményez az egyéni nyugdíjakban. Ennek következtében a 2026-os tizenharmadik havi juttatás is valószínűleg legalább 1,6%-kal magasabb lesz a tervezettnél, így akár 594 milliárd forintra is rúghat. A tizennegyedik havi nyugdíj bevezetése esetén, ha hasonló feltételek mellett valósulna meg, annak költsége is körülbelül ennyire rúgna évente.
