Figyelemre méltó tanulmány látott napvilágot, amely figyelmeztet arra, hogy a globális felmelegedés olyan váratlan folyamatokat indíthat el, amelyek komoly következményekkel járhatnak.
Egy új kutatás felfedte, hogy a globális felmelegedés következtében egyre gyorsabban olvadó Antarktisz jégtakarója alatt vulkánok aktiválódhatnak. A nyomásváltozások következtében bekövetkező kitörések komoly következményekkel járhatnak, és tovább fokozhatják a már így is felgyorsult jégolvadást – számolt be róla az IFLScience.
Az emberi tevékenységből fakadó globális felmelegedés hatásairól, többek között a globálisan pusztító árvizekről, erdőtüzekről vagy extrém időjárásról sok helyen hallani. Egy kutatócsapat azonban most arra is rámutatott, hogy a felmelegedés még a vulkáni aktivitásra is hatással lehet.
Az Antarktisz jégtakarója alatt rejtőzik több mint száz vulkán, és a jég súlyának csökkenése újraélesztheti ezek működését.
Ennek hátterében az áll, hogy az olvadás következtében a felszín alatti nyomás folyamatosan ingadozik. A magmában lévő oldott víz és szén-dioxid buborékok formálódhatnak, amelyek tovább fokozzák a nyomást, ezáltal kiváltva a vulkáni kitörést.
A Geochemistry, Geophysics, Geosystems című tudományos folyóiratban közzétett legújabb kutatás rámutat arra, hogy a jégolvadás sebessége jelentős hatással van a vulkáni aktivitásra. A Brown Egyetem tudósai a nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) alatt található kiterjedt vulkánrendszert számítógépes modellek segítségével tanulmányozták, hogy miként reagálhat a földalatti szén-dioxid és víz a jégolvadás folyamatára.
A Nyugat-Antarktiszi Hasadékrendszer (WARS) a Föld legimpozánsabb vulkáni tartományai közé tartozik, amely a dinoszauruszok korában vette kezdetét. A szakértők úgy vélik, hogy ez a régió napjainkban is aktív vulkáni tevékenységet mutat.
A modellezés kimutatta, hogy a jég olvadása nyomáscsökkenést okozhat a vulkánok magmakamrájában, amely idő előtti kitöréseket okozhat. A kutatók azt is megállapították, hogy az elolvadó jég mennyisége befolyásolja a kitörések során felszabaduló anyag és hőmennyiséget is.
A kutatók szerint
ha egy 1 kilométer vastag jégtakaró 300 év alatt olvad el 3000 helyett, az 50 millió tonnával több vulkáni anyag felszabadulását eredményezheti.
A vulkánkitörések nem csupán látványos természeti események, hanem komoly hatással vannak a környezetükre is. Ezek a robbanások hőt, lávát és hamut bocsátanak ki, amelyek mind felülről, mind alulról melegítik a jégtakarót. A kutatók becslései szerint egy átlagos magmakamra körülbelül 3 millió köbméter jeget képes megolvasztani. Ezt a jelenséget öngerjesztő folyamatnak nevezik: a vulkáni aktivitás fokozódása még több jég olvadását indíthatja el, így a hőmérséklet emelkedése folytán a jégtakaró tovább csökkenhet.
