Végzetes tévedés: ezt sokan elkövetik a gyümölcsfák nyári metszése során - Agro Napló


Egy kert soha sincs kész - ahogy tartja a mondás. Aki egy üres telek növényekkel való benépesítésébe kezd, az nagy fába vágja a fejszéjét, de egy kertrészlet arculatának a megváltoztatása egy már kész kertben sem kis feladat. Néhány alapszabály betartásával azonban megkönnyíthetjük a későbbi fenntartásra fordított munkát.

Évtizedekkel ezelőtt a kertészkedés világában az a nézet uralkodott, hogy a fák és cserjék ültetése csupán tavasszal és ősszel lehetséges. Ennek fő oka a szabad gyökerű növények elérhetősége volt, amelyek érzékenyek a gyökérsérülésekre. Manapság viszont már elérhetők a konténeres gyümölcsfák, amelyek nyáron is könnyedén ültethetők, hiszen a gyökereik védve vannak, így elkerülhetjük a gyökérvesztést. Ez a fejlődés lehetővé tette, hogy a kertek kialakítása és bővítése bármelyik évszakban megvalósulhasson, így a kertészek szabadabban tervezhetik meg zöld oázisukat.

A növényfajok és fajták megválasztása kiemelkedően fontos aspektusa a kerttervezésnek. Magyarországon elterjedt gyakorlat, hogy a kertekben fű és örökzöld növények kombinációját látjuk, gyakran más növények nélkül. A gondolatmenet általában az, hogy a gyep elengedhetetlen, míg az örökzöldek ősszel nem okoznak problémát, ellentétben a lombhullatókkal. Azonban ez a megközelítés tájidegen hatást kelthet, és vizuálisan is elég komorrá válhat. Egy-egy örökzöld, mint például egy fenyőfa, helyénvaló lehet, de ha kizárólag ezek dominálnak a kertben, az esztétikai élmény szenvedhet. Kertkialakítás vagy -átalakítás során gyakori hiba, hogy a tulajdonosok nem veszik figyelembe a növények jövőbeli méretét. Sűrűn ültetik be a területet azzal a céllal, hogy azonnal szép és látványos legyen, ám néhány év múlva a növények növekedésével zsúfolttá válik a kert. Fontos, hogy vagy tudatosan ritkábban ültessünk, vagy ha a sűrű ültetést választjuk, akkor évente távolítsunk el néhány növényt a növekedés ütemével lépést tartva. Ellenkező esetben a növények koronái összeérnek, versenyeznek egymással, deformálódnak, és végül nem tudják megmutatni valódi szépségüket.

A sor- és tőtávolságok, térállások betartása nagyon lényeges, hogy ne legyen a kertünk túlzsúfolt pár év elteltével. Ha az adott növénynek ismerjük a növekedési erélyét, magasságát szélességét kifejlett korára, akkor ezzel tudunk számolni az ültetéskor. Tudhatjuk, mekkora hellyel kalkuláljunk számára, mennyire tegyük távol más növényektől. Egy kiskertben a sövények jól mutatnak szegélynek, a porta szélén a kerítés mellett, de belső térelválasztásnak csak alacsonyan tartva alkalmasak.

Hazánkban az átlagos telekméret 500-1500 négyzetméter közötti - ami nem túl nagy. Ha ezt embermagasságú sövényekkel szabdaljuk át térelválasztás címén, az még kisebbíti a telek látványát. Amennyiben mindenképp sövénnyel szeretnénk elválasztani a belső tereket, mondjuk a díszkert és a gazdasági udvart, mindenképp alacsonyat válasszunk.

Egy kert gondozásában a rendszeresség kulcsfontosságú, és a feladatokat nem érdemes halogatni. Ha minden évben elvégezzük a szükséges alakító metszéseket, fás növényeink szépen fejlődnek, és egészségesebb formát öltenek. Ha azonban néhány évet kihagyunk a metszésből, akkor az ifjító metszésre kényszerülünk, ami sokkal drasztikusabb beavatkozást igényel: vastag ágakat kell eltávolítanunk, ami nemcsak esztétikai problémákat okoz a csonkok miatt, hanem erős vízhajtások megjelenéséhez is vezet. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő évben újabb feladatok várnak ránk. Ha kezdetben elhanyagoljuk a vízhajtások ritkítását, a korona besűrűsödik, ami az adott fajra vagy fajtára nem jellemző alaktorzulásokhoz vezethet. A sűrű, ritkán metszett lombkorona nemcsak fénytelen lesz, hanem a levegő áramlását is megakadályozza, így előbb-utóbb növényvédelmi problémák léphetnek fel, mint például gombás vagy baktériumos megbetegedések. A gyümölcsfa oltványok esetén pedig gyakran vadhajtások törnek elő az alanyból, amelyeket el kell távolítani. Ellenkező esetben a nemes rész fejlődése lelassul, és a gyümölcstermés is csökkenhet. Ezért fontos a rendszeres és gondos metszés, hogy kertünk valóban szép és egészséges maradjon.

A konténerben vásárolt növények ültetése nyáron is lehetséges, ami forradalmasította a növénygondozást. Ezzel a konténeres nevelési módszerrel eltűntek a régi korlátok, amelyek a szabadgyökerű és földlabdás növények ültetéséhez kötődtek, miszerint csak ősszel és tavasszal, lombtalan állapotban voltak ültethetők. Azonban érdemes figyelni néhány fontos részletre: a túl mély vagy túl magas ültetés, illetve a tömör talaj mind problémákat okozhat. A sikeres ültetés érdekében ajánlott jóval nagyobb gödröt ásni, mint amekkora a növény térfogata. Ennek az az előnye, hogy a gyökerek körül laza talaj képződik, amely elősegíti a gyors növekedést. Ha csak a növény méretének megfelelő mélységű gödröt ásunk, akkor a gyökerek a tömörödött talajban kénytelenek gyökerezni, ami lassíthatja a fejlődést. Az ültetés mélységét illetően ügyeljünk arra, hogy a konténerből kiemelt növény talajszintje pontosan igazodjon a kertünk talajszintjéhez.

Ha a növényt magasra ültetjük, a gyökerei könnyedén a felszínre kerülnek, ami kiszáradáshoz vezethet. Ezzel szemben, ha mélyebbre helyezzük el, és a gyökérnyakba oltott fajtát választottunk, az alany elkezd új hajtásokat növeszteni, amelyek elnyomják a nemes részt. Így a mélyre ültetés következményeként az oltványunk értéke jelentősen csökkenhet, és egy kevésbé kívánatos növény fejlődhet ki.

A rendszeres gyomtalanítás nagyon fontos, és az is hogy a gyomokat még kis méretükben távolítsuk el. Egyrészt mert ekkor még egyszerűbb, akár egy horoló kapával megoldható az irtásuk, másrészt, ha megvárjuk, hogy megnőjenek, addig is a vizet és a tápanyagokat a kultúrnövényeink rovására szívták el a talajból. A legrosszabb, ha megvárjuk a magzásukat, hiszen akkor gyomnövényenként több száz maggal számolva, a későbbiekben azokat is nekünk kell eltávolítani. Ha már zöld magok vannak a gyomokon, azok akkor is beérnek, ha a növényt kivágjuk, tehát ha megcsúsztunk a gyomlálással, akkor a már magzó gyomokat ne csak kikapáljuk, hanem távolítsuk is el a területről. Ha kitisztítottuk a kertet, akkor mulcsozással, azaz a talaj fakéreggel, szalmával, fűkaszálékkal való takarásával, csökkenthetjük az újra gyomosodást.

A növények fejlődését jelentősen befolyásolja a trágyázás időzítése és mértéke. Ha túl sok, túl kevés, vagy nem megfelelő időben alkalmazzuk a tápanyagokat, az zavart okozhat a növények növekedési folyamataiban. Például a magas nitrogén tartalmú műtrágya kedvezően hat olyan növényekre, mint a káposzta, a fejes saláta, a mángold, illetve a gyepet alkotó fűfélék. Ugyanakkor, bizonyos fajok esetében a nitrogén túladagolása hátráltathatja az érési folyamatokat. A gumós növényeknél, ha túl sok nitrogént juttatunk a talajba, előfordulhat, hogy a levélzet szépen fejlődik, míg a föld alatt lévő, étkezési célra termesztett gumók nem növekednek megfelelően. Augusztus közepétől célszerű felfüggeszteni a tápanyag-utánpótlást, beleértve a gyümölcsbokrokat és gyümölcsfákat is, mivel ekkor a növényeknek inkább a fásodásra és a téli időszakra való felkészülésre kell fókuszálniuk, nem pedig a további növekedésre.

Related posts