Hirtelen és meglepő módon: lemondott Henrik luxemburgi nagyherceg.

Henrik luxemburgi nagyherceg bejelentette, hogy lemond a trónról. Az északnyugat-európai ország hatvankilenc éves uralkodója december 24-én, múlt kedden tartott karácsony esti beszédében osztotta meg a hírt a közönséggel. Az utódja, Vilmos, október 3-án veszi át a hatalmat, ezzel új fejezetet nyitva Luxembourg történetében.

A 2024-es népszámlálás adatai szerint a Luxemburgi Nagyhercegség lakossága körülbelül 670 ezer főt számlál. Henrik nagyherceg, aki már 2000 óta áll az ország élén, szenteste egy különleges, tízperces beszédben tette közzé, hogy tíz hónapon belül lemond a trónról. A herceg a lemondás kapcsán kifejezte mély háláját és alázatát az elmúlt huszonöt év iránt, amely alatt vezetőként szolgálta a nagyhercegséget. "Ez az időszak rengeteg fejlődést hozott Luxemburg számára, és örömmel tekintek vissza arra, hogy Önökkel, valamint a nagyhercegnével, Mária Teréziával - aki 1981 óta társam az életben - együtt járhattam ezen az úton" - hangsúlyozta Henrik.

"Az elmúlt negyedszázadot a kihívások, lehetőségek és a szebb jövő iránti remények jegyében éltük meg: a technológiai és gazdasági növekedés, társadalmi átalakulások, valamint számos konfliktus enyhítése tekintetében. Mindegyik pillanat mélyen elgondolkodtatott minket, és közelebb hozott egymáshoz nemzetként" - mondta az uralkodó, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a luxemburgi társadalom ereje abban rejlik, hogy a helyiek képesek kifejezni szolidaritásukat egymás iránt.

Henrik nagyherceg uralkodása 2025. október 3-án ér véget, a trónon fia, Vilmos koronaherceg követi. Bár a hagyományos karácsonyi beszédbe foglalt lemondásbejelentés váratlanul érte a világot (még az amerikai People magazin is "meglepetéslemondásról" írt), az európai monarchiákkal foglalkozó sajtótermékek vagy bulvárrovatok számára nem érkezett derült égből villámcsapásként a hír. Henrik luxemburgi nagyherceg már júniusban bejelentette, hogy a kormányzati feladatok egy részének hivatalos átadásával főhadnagyi rangban helyettesének nevezi ki legidősebb fiát, ezzel formálisan is megkezdve az uralkodói feladatok átadását örökösének. A francia elnevezésű "LieutenantReprésentant" pozíció tulajdonképpen egyenértékű a régensi szerepkörrel Luxemburgban.

Az uralkodó hivatalosan október 8-án emelte főhadnagyi rangra negyvenhárom éves fiát. A luxembourgi nagyhercegi udvar akkori közleménye szerint a bizonyos uralkodói hatáskörök átadásával járó kinevezési rendeletet Henrik nagyherceg, Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök és Vilmos trónörökös közösen írta alá a 16. században épült nagyhercegi palotában. A sajtónyilvános ceremóniát - az 1868-ban elfogadott alkotmányban előírtaknak megfelelően - "őfelsége eskütétele" zárta az egykamarás nemzeti képviselőház tagjai előtt.

Bár a hatalomátadás első lépéseként már nyáron bejelentett döntés kapcsán a Le Monde, a vezető francia napilap, "meglepő lépést" emlegetett, a Luxemburgi Nagyhercegség történetének ismerői számára nem ismeretlen, hogy a lemondás egyfajta tradíciót képvisel ebben a városnyi méretű államban. Az előző uralkodó, János nagyherceg 1999 karácsonyi beszédében tette közzé, hogy átadja a trónt elsőszülött fia javára. A hatalomátadás zökkenőmentessége sem új keletű jelenség: Henrik nagyherceg például több mint két és fél éven át szolgált édesapja, János nagyherceg hivatalos helyetteseként, főhadnagyi rangban, mielőtt 2000. október 7-én átvette a trónt. János, aki 2019-ben, kilencvennyolc évesen hunyt el, három éven át volt régens. Ezt megelőzően Mária Anna özvegy nagyhercegné is régensként uralkodott, miután férje, IV. Vilmos nagyherceg 1908-tól kezdődően súlyos betegségben szenvedett; ő négy éven keresztül vezette az országot, egészen uralkodója, 1912. február 25-én, ötvenkilenc éves korában bekövetkezett haláláig, majd további négy hónapig, míg legidősebb gyermekük, Mária Adelaida nagykorúvá nem vált.

Az elmúlt évszázadokban volt egy másik luxemburgi uralkodó, aki szintén betegség miatt nem tudta ellátni az uralkodói feladatait: Adolf, a Nassaui Hercegség utolsó hercege és a Hollandiától függetlenné váló Luxemburg első nagyhercege 1889-ben és 1890-ban is több hétig "helyettesítette" elődjét, a csupán tizenhetedfokú unokatestvérét, III. Vilmos nagyherceget, aki egyben Hollandia királya is volt. Luxemburgot, ahol az egy főre jutó bruttó hazai jövedelem a világon az egyik legmagasabb, 1890 óta a jelenlegi család, a (Nassau- Weilburg-ház leszármazottjaiból álló) Luxembourg-Nassau-ház vezeti, amely nem összekeverendő a kihalt Luxemburg-házzal, amely német-római császárokat, magyar, horvát és cseh királyokat adott a történelem során. A jelenlegi uralkodó, Henrik nagyherceg rokoni kapcsolatban áll számos európai királyi családdal: édesanyja belga királyi hercegnő, egyik nagyapja Bourbon-házból származó parmai herceg, egyik nagyanyja svéd királyi hercegnő volt.