A magyar kormány váratlan körülmények között, egy meglepő helyszínen valósított meg példátlan együttműködést.

Kép: Getty Images / picture alliance / Philipp von Ditfurth - Orbán Viktor miniszterelnök a strasbourgi Európai Parlamenti plenáris ülésen, amely tavaly októberben zajlott.

Először azt kérdeztük az elemzőtől, hogy mennyire volt váratlan lépés, hogy a dokumentumot elfogadták az uniós vezetők.

A budapesti csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés került napvilágra, amely szerint a legtöbb ország képviselője politikai okokból távol marad. Ennek ellenére novemberben a magyar fővárosban mégis teljes létszámú résztvevői kör gyűlt össze.

Sokan kritikával illették a magyar elnökséget, ám ennek ellenére számos területen sikerült előrelépéseket elérni, amelyek korábban a háttérbe szorultak.

A közös agrárpolitika mellett a versenyképességi paktum is ilyen, így tulajdonképpen két olyan fontos területen sikerült együttműködésre sarkallni az uniós vezetőket, amelyeket régóta halogattak" - értékelte lapunknak Szigethy-Ambrus Nikoletta, aki szerint az, hogy mindez a magyar elnökség idején valósulhatott meg, igazolja a magyar uniós érdekeket is.

A 2024. június 1-jén induló uniós elnökségi ciklusban Magyarország széleskörű prioritásokkal lép színre, amelyek több szakpolitikai területet is magukba foglalnak.

A magyar elnökség prioritásként kezelte az uniós versenyképesség fokozását célzó párbeszédeket, ezért már korán világossá vált, hogy egy olyan egységes megállapodás kidolgozása a cél, amelyet minden uniós tagállam támogat.

A Budapesti Deklaráció, amelyet 2024. november 8-án a magyar fővárosban fogadtak el, az uniós vezetők által hivatalosan is megerősítésre került.

"A mindeddig elfogadott, hasonló jellegű nyilatkozatokhoz képest ez a dokumentum markánsabban fogalmazza meg a helyzet sürgősségét, a célokat és a közös cselekvés szükségességét is"

- hívta fel a figyelmet Szigethy-Ambrus Nikoletta. A legújabb dokumentum a korábbi verziókhoz viszonyítva csökkentett hangsúlyt fektet az energia témakörére, ugyanakkor részletesebben és átfogóbban foglalkozik a technológiai, digitális és digitalizációs kezdeményezések és fejlődések támogatásával. Kiemelt figyelmet szentel a kutatás-fejlesztési és oktatási-kutatási szektoroknak is.

A szakértő által kiemelt főbb területek a dokumentum alapvető elemeiként a következők:

A szakértő véleménye szerint valószínűleg minden olyan területen várható eredményes beavatkozás, ahol az érdekek harmonikusan összeegyeztethetők.

Ez azt jelenti, hogy bár a deklarációban rögzített összes érdek egyforma jelentőséggel bír, valószínűbb, hogy azoknál a területeknél érhetünk el fejlődést, ahol sikerül konszenzust kialakítani a tagállamok között.

Valószínűleg az energiaunió, a kereskedelempolitika, a mezőgazdaság és az ipari megújulás kiemelt szerepet kapnak a jövőbeni fejlesztések során, mivel a legtöbb tagállam már most is jelentős kihívásokkal küzd ezen a területen. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az egyes államok először saját belső helyzetüket megerősítsék, hiszen enélkül a közös célkitűzések megvalósítása nem válik lehetségessé.

2025. január 1-jén Lengyelország vette át a soros elnöki tisztséget az Európai Unióban, melyet fél évig gyakorolhat. Ez a lehetőség új kihívások elé állítja az országot, hogy formálja az uniós politikát és hozzájáruljon a közösség fejlődéséhez.

Megkérdeztük a szakértőt arról is, hogy a lengyel elnökség prioritásai milyen mértékben támaszkodnak a magyar teljesítményekre, és milyen területeken figyelhetők meg lényeges hangsúlyeltolódások.

Kifejtette, hogy Lengyelország különböző területeken hasonló hangsúlyokat állapított meg, mint Magyarország az előző elnökségi időszakban. A lengyel prioritások közé tartoznak a következők:

A magyar és a lengyel prioritások között egyértelmű párhuzamok fedezhetők fel, hiszen mindkét ország kiemelten foglalkozik a védelmi kérdésekkel, a migrációval, a versenyképességgel és a mezőgazdaság fejlesztésével. Ezek a területek a magyar politikai agendában is hangsúlyos szerepet játszanak, ami az együttműködés lehetőségeit is szélesítheti.

Lengyelország várhatóan fokozott figyelmet fordít a védelem és biztonság kérdéseire, különösen az Oroszországgal fennálló kapcsolatai és a két ország közötti geopolitikai feszültségek fényében. A helyzet alakulása miatt a lengyel kormány prioritásai között egyre fontosabb szerepet kapnak a védelmi intézkedések, hogy biztosítsák az ország stabilitását és védelmét.

- Emelte ki a szakértő. Hozzátette, hogy bár a lengyel elnökség is foglalkozik a versenyképesség témájával, aggodalomra ad okot, hogy a védelem és biztonságpolitikai kérdések esetleg háttérbe szorítják a magyar elnökség által kiemelten kezelt területeket. "Egyelőre abban bízunk, hogy ez nem így történik, és a versenyképesség továbbra is központi szerepet játszik majd" - fejezte be gondolatait Szigethy-Ambrus Nikoletta.

A magyar uniós elnökség figyelemre méltó, dinamikus és célzott megközelítéssel valósult meg - hangoztatta december végén Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter egy Facebookon megosztott videóban.

Bóka János kifejtette, az elnökség azért volt karakteres, mert határozott és markáns Európa-politikánkat kívántuk átültetni a gyakorlatba. Aktív volt azért, mert számos saját, új kezdeményezéssel álltunk elő az elnökségi félév alatt.