Ursula von der Leyen gépi haderője már egy éven belül bevetésre készen állhat az EU és Oroszország határvidékén.

Hamarosan az Európai Bizottság bemutatja azokat a részletes javaslatokat, amelyek célja az európai védelem megerősítése, a célkitűzés pedig a teljes készenlét elérése legkésőbb 2030-ra. Az ötéves program elsődleges fókuszában a légvédelem áll, különösen az orosz drónok fenyegetése miatt. Emellett a beszerzések hatékonyabb koordinálása is középpontba kerül, és várhatóan egy új, ezermilliárd eurós alap létrehozása is szerepelni fog a tervben.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2027 elejére jelentős mérföldköveket érjen el a katonai készenlétet erősítő Readiness 2030 program keretében. A Bloomberg által megismert információk alapján az EU szigorú elvárásokat kíván támasztani a tagállamokkal szemben, hogy biztosítsa a szükséges előrelépést.

Először is, a drónfalat újra nevesítik, és Európai Drónvédelem (EDD) néven fog futni. Ahogyan Ursula von der Leyen korábban jelezte, a kezdetben a keleti határokra összpontosító politika idővel egy átfogó, 360 fokos megközelítést fog követni. Ezzel a lépéssel az unió déli tagállamai is nagyobb biztonságérzethez juthatnak.

A dokumentum ettől függetlenül kiemeli Oroszországot mint "militarizált hatalmat," amely tartós fenyegetést jelent az EU-ra, más "önkényuralmi államokkal" együtt, amelyek pedig egyre inkább beavatkoznak a tagállamok társadalmi és gazdasági berendezkedésébe.

Ennek megfelelően továbbra is maradna a keleti határvidék biztosítása, amelynek a drónkezdeményezéshez hasonlóan, szintén 2026-ban indulhatna. A legfontosabb azonban, hogy mindezeknél

elvárás lenne, hogy az uniós tagállamok koordináltabban dolgozzanak együtt, és jövő év végére a beszerzések 40%-a közösen történjen.

Bár az EU kollektív védelmi költségvetése 2021 óta szinte megduplázódott – a 218 milliárd euróról 2025-re várhatóan 392 milliárd euróra –, a kiadások továbbra is nagyrészt koordinálatlanok az uniós tagállamok között. Ez a helyzet jelentősen gátolja Európa gyors újrafegyverkezési képességét.

E problémát orvosolandó a 40%-os célkitűzés igencsak merésznek számít, figyelembe véve, hogy 2010 előtt már elkötelezték magukat a 35%-os arány elérésére, ám a jelenlegi mutató még mindig csupán 18% körüli. Különleges esetektől eltekintve a legtöbb keleti tagállam viszont kifejezetten támogatóan áll a védelem ilyen irányú megerősítéséhez.

Az erre létrehozott, országok közti koalícióknak már 2026 elejére meg kellene alakulniuk, hogy érdemben is elindulhasson a közös tervezés és beszerzés, és reális esély legyen arra, hogy 2030-ra tényleg minden eshetőségre készenlétben legyen az európai védelem. Ehhez arra is szükség van, hogy

Gondoskodjunk arról, hogy minden kapcsolódó projekt szerződései és finanszírozási forrásai 2028-ra rendelkezésre álljanak, amikor belépünk az uniós költségvetés következő hét éves periódusába.

A dokumentum célja, hogy elősegítse egy akár 1000 milliárd eurós alap létrehozását az Európai Beruházási Bank keretein belül 2026-ig, amely a védelmi projektek finanszírozását szolgálná. Ez a javaslat szoros összefüggésben áll a már biztosított 150 milliárd eurós hitelfelvétellel, valamint a költségvetési hiánykorlátok fokozatos lazításával, amelyek iránt a magyar kormány is érdeklődést mutatott.

A még véglegesítendő dokumentum bemutatására csütörtökön kerül sor, ezt követően pedig a tagállamok miniszterei jövő héten Brüsszelben tárgyalják meg annak részleteit. Thomas Regnier, a bizottság szóvivője egy közlemény keretében jelezte, hogy

Holnap egyértelmű célkitűzéseket és mérföldköveket javasolunk a képességbeli hiányosságok megszüntetésére és a tagállamok védelmi beruházásainak felgyorsítására.