Ötvenezermilliárd forint értékű támogatás érkezhet Ukrajnába, miután az uniós fegyverhitelek lehívása megtörténik.

A közös hitelfelvételből finanszírozott fegyverkezési alapra 18 tagállam adott be pályázatot a tervezet első szakaszában. Az uniós fedezet kifejezetten kedvező visszafizetési konstrukcióval valósul meg, de sok tagállam szerint azzal is növelhető az ebből finanszírozott védelmi befektetések hatásfoka, ha azokból közvetlen Ukrajnában gyártott eszközöket vásárolnak. Az összesen 150 milliárd eurósra tervezett alapból eddig 127 milliárdra nyújtottak be igényt a nemzeti kormányok, amelyből különösen hatalmas összegeket szeretne lehívni Lengyelország és Magyarország is.

Kedden járt le a még májusban elindított 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) alap pályázatleadásának első köre, amelyben Magyarországon kívül, Belgium, Bulgária, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Csehország, Románia, Szlovákia és Finnország adta be igényét.

A 18 ország összesen 127 milliárd euró, azaz több mint 50 000 milliárd forint értékű támogatást kíván lehívni.

Alakítsd át a szöveget egyedibbé: amely lehetővé teszi, hogy kifejezetten katonai célú eszközök fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket támogassunk más védelmi képességek fokozására szolgáló programokkal szemben.

További tagállamok, valamint az EU partnerei, például Ukrajna, az Egyesült Királyság és Japán, november 30-ig terjeszthetik elő igényeiket. Már most biztosra vehető, hogy Dániától mindenképpen várják a jelentkezést.

Ez amiatt is példaértékű lehet, mert a "dán modell" szerint az egyik leghatékonyabb módja a védelmi befektetéseknek, ha közvetlenül a hatalmas sebességgel felfejlődő ukrán fegyveripartól vesznek eszközöket, és azokat helyben, az Ukrajnát - így bizonyos szempontból Európát is - védő hadsereg használatára adják át.

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter szerdán reagált a Bizottság bejelentésére, kiemelve, hogy...

Ukrajna üdvözli ezt a fontos mérföldkövet, és készen áll aktívan hozzájárulni a SAFE keretében folytatott közös erőfeszítésekhez, Európa modern biztonsági és védelmi architektúrájának szerves részeként.

Mellette az ország külügyminisztere, Andrij Szibiha egyenesen úgy fogalmazott, hogy szerinte elvárható az, hogy az uniós országok elsősorban az ukrán védelmi cégeinél költsék el a SAFE hitel forrásait, ugyanis ez egy "költséghatékony befektetés lenne Európa hosszú távú békéjébe és biztonságába."

A tagállamok közül Lengyelország, nem meglepő módon, a legmarkánsabban lépett fel az orosz befolyással szemben, így igényelte a legnagyobb részesedést a fegyverkezési hitelből. Władysław Kosiniak-Kamysz, a lengyel védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy Varsó egy körülbelül 45 milliárd eurós pályázatot nyújtott be, amely a saját védelmi stratégiájának megvalósítását célozza.

Kiemelkedő szerepet játszik Magyarország is, amely, bár mérete viszonylag kicsi, mégis jelentős hatással bír.

Egy rendkívül ambiciózus lépés keretében, 20 milliárd eurós, azaz 800 milliárd forintos hitel iránti kérelmet nyújtott be.

Felmerül a kérdés, hogy az ország méretéhez képest nehezen összeegyeztethető pályázat mennyire szolgálhat megfelelő tárgyalási alapként. Ugyanakkor, ha az ország érdekeit nézzük, egy sokkal arányosabb, 2-3 milliárd eurós támogatási részlet is jelentős előnyöket hozhatna.

Bár a magyar kormány korábban határozottan ellenezte a közös uniós hitelfelvételeket, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi nyilatkozatában rámutatott, hogy az ilyen módon megszerzett kölcsönök révén a költségvetés akár 100 milliárd forintot is megtakaríthat. Ez ellentétes azzal a helyzettel, amikor a kormánynak a piacon kellene hitelezőt keresnie.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, egy kérdésre reagálva elmondta, hogy Magyarország a Tanács szavazásán tartózkodott. Azonban hangsúlyozta, hogy miután az Európai Unió a közös hitelfelvétel mellett tette le a voksát, innentől kezdve már csak...

az a kérdés, hogy Magyarország is részesül belőle, vagy azt teljességében "elviszik Ukrajnába."

A tervek alapján a SAFE hiteleket 45 éves futamidővel, valamint legfeljebb 10 éves tőkefizetési moratóriummal kellene visszafizetni. Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosának véleménye szerint ez az intézkedés a védelmi készültségünk megerősítésére tett közös elköteleződésünk jelképévé vált.

A források végső elosztása természetesen nagymértékben függ attól, hány ország nyújt be igényt november 30-ig. Ezt követően várhatóan az Európai Parlament kihagyásával a Bizottság fog dönteni arról, hogy kinek és milyen mértékben jut támogatás. A döntés során figyelembe veszik az adott ország GDP-jét, lakosságszámát, a pályázatban megfogalmazott stratégia színvonalát, valamint valószínűleg az EU keleti határaihoz való közelséget is.