Trump valóban hajlandó lenne lemondani Tajvanról? A tajvani chipgyártásra kivetett 100%-os vám komoly következményekkel járna, ami nemcsak a gazdaságra, hanem a globális technológiai láncokra is hatással lenne.

Donald Trump amerikai elnök ígérete, hogy 100 százalékos vámokat vet ki a Tajvanon gyártott félvezetők behozatalára, egyrészt újabb csapást mérhet az Nvidiára, amelynek részvényei 17 százalékkal zuhantak be hétfőn abban a pánikszerű tőzsdei eladási hullámban, amelyet egy kínai startup által olcsón kifejlesztett és állítólag az OpenAI-nál kisebb számítási igényű, így kevesebb és kevésbé fejlett chipekkel is üzemelő, DeepSeek mesterséges intelligencia alkalmazás R1 nevű új nyelvi modelljének bemutatása után indult el.

A befektetők aggodalmát fejezik ki amiatt, hogy az új technológiai fejlesztések következtében az Nvidia chipjei iránti kereslet csökkenhet. Ennek következményeként a chipgyártó piaci értéke egy nap leforgása alatt 589 milliárd dollárral csökkent, ami történeti szempontból negatív rekordot jelent. Ezen kívül a vámokkal kapcsolatos legfrissebb kedvezőtlen hírek tovább súlyosbíthatják a piaci korrekciós folyamatokat.

Másrészt Trump bejelentése rendkívül kedvezőtlen híreket hoz Tajvan számára, és jelezheti az amerikai külpolitika távol-keleti irányvonalának átalakulását. Ha a chipgyártók a magas vámok következtében elhagyják az ázsiai szigetországot – ami természetesen hosszú időt venne igénybe, még a vámok mellett is –, akkor a Nyugat számára Tajvan elveszítheti azt a stratégiai jelentőségét, ami miatt mindenképpen meg kellene védeni egy esetleges kínai invázióval vagy politikai hatalomátvétellel szemben.

Az Nvidia és hasonló technológiai vállalatok már jó ideje a tajvani TSMC-re, a világ vezető szerződéses félvezető-gyártójára építenek, amikor az Egyesült Államokban megálmodott speciális mesterséges intelligencia-chipek előállításáról van szó.

Ez a sikeresen működő kapcsolat komoly kihívások elé nézett, miután az amerikai elnök hétfőn, a republikánusok előtt tartott beszédében kijelentette, hogy a Tajvanra kivetett vámok célja a chipek gyártásának visszaterelése az Egyesült Államok területére.

"Magunkra maradtunk, míg ők Tajvan felé vették az irányt."

- panaszolta Trump, látszólag azokra az amerikai cégekre utalva, amelyek a TSMC-től szerzik be a processzorokat. A politikus szerint a vállalatok visszahoznák a gyártást, ugyanis nem akarnak "25, 50 vagy akár 100 százalékos vámot" fizetni.

A tajvani félvezetők amerikai vámok általi megadóztatása jelentős költségnövekedést idézne elő olyan nagyvállalatok, mint az Nvidia, Apple és AMD számára. Az Egyesült Államokban a chipgyártás fejlettsége és költséghatékonysága alacsonyabb, mint Tajvanon, ami magyarázza, hogy 2024-re a TSMC bevételének 70%-a észak-amerikai megrendelőktől származik.

Ha Trump esetleg meggondolná magát a Tajvanra kivetett vámokkal kapcsolatban, az amerikai döntéshozók mindenképpen fokozott óvatossággal fognak eljárni a Tajvantól való chipellátás függősége miatt.

Kína már régóta az invázió lehetőségével fenyegeti a 24 millió lakosú és csak valamivel több mint harmadmagyarországnyi szigetet, és ennek kifejezéséül mind komolyabb hadgyakorlatokat tart a térségben. Ezek az erődemonstrációk gyakran át is lépik a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között. Legutóbb január 18-án tartott hadgyakorlatot, amelyen Kína 17 repülőgépe és hat hajója közelítette meg Tajvant, 13 repülő pedig be is hatolt Tajvan légvédelmi övezetének délnyugati részébe.

Ha valakinek még kétségei lennének, Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében nyomatékosan ki is fejtette, hogy

"Nincs olyan erő, amely megakadályozhatná Kína és Tajvan újraegyesítését."

Kína úgy véli, hogy Tajvan a saját területének része, míg a sziget kormánya határozottan elutasítja Peking követeléseit, hangsúlyozva, hogy csak a tajvani nép dönthet a jövőjéről, amit Kínának tiszteletben kell tartania. Peking politikai nyomásgyakorlással próbálja szorosabbra fűzni a kapcsolatokat az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság óta önállóan működő Kínai Köztársasággal, eddig azonban nem sok eredménnyel. Tajvan viszont nem ül tétlenül a fenyegetés árnyékában, és az Egyesült Államok támogatása mellett egy modern haderőt épít ki, hogy megvédje szuverenitását.

Bár a háború senkinek sem szolgálja az érdekeit, az Egyesült Államokban mégis komoly aggodalmakat kelt a sziget esetleges megtámadása. Az ilyen események jelentős zűrzavart idézhetnének elő az amerikai gazdaságban, különösen veszélyeztetve a technológiai szektor számára elengedhetetlen chipellátást. A Covid-járvány alatt már tapasztalhattuk, milyen sebezhetőek az ellátási láncok, ami csak tovább fokozta a piaci feszültségeket és az aggodalmakat.

Joe Biden elnök a CHIPS-törvény részeként ösztönzőkkel, például adókedvezményekkel igyekezett több félvezetőgyártó céget arra ösztönözni, hogy az Egyesült Államokban telepedjenek le. Ennek a törvénynek a hozadékaként a tajvani TSMC is szép summához jutott: 6,6 milliárd dolláros támogatáshoz és 5 milliárd dolláros hitelhez - ez egyébként a legnagyobb pénzügyi csomag, amelyet az Egyesült Államok kormánya a CHIPS-törvény értelmében jóváhagyott. A TSMC a finanszírozásból három félvezetőgyártó létesítményt épít Arizonában 65 milliárd dolláros beruházás keretében, és tevékenységének egy részét az Egyesült Államokba telepíti.

Bár Trump az amerikai chipgyártás fellendítése érdekében vámok bevezetésével fenyegetőzik, az Egyesült Államok chipgyártó iparának valószínűleg évekbe telik, mire eléri a tajvani szintű kapacitást. Ez az átállás pedig önmagában is magasabb árakat eredményezhet azoknál a hardvereknél, amelyek a tajvani chipekre építenek, mint például az Apple iPhone-ok, az Nvidia grafikus kártyák és az AMD processzorok.

"Ha az lenne az érv, hogy így kényszeríthetjük arra, hogy ide költözzön, akkor ez nem áll meg, mert a TSMC már most is ide költözik" - mondta William Reinsch, a Center for Strategic and International Studies vezető tanácsadója a Yahoo Finance-nak tavaly, miután Trump először felvetette a vámok kivetésének ötletét. "Már építenek egy gyárat Arizonában. Ez már folyamatban van, és a vámok ezt nem gyorsítják, sőt, sokkal inkább megnehezítik az erőfeszítést."

A Reuters által kedden ismertetett nyilatkozatában a tajvani gazdasági minisztérium azzal érvelt, hogy "a tajvani és az amerikai félvezető- és más technológiai iparágak nagymértékben kiegészítik egymást, különösen az amerikai tervezés és tajvani gyártás modellje, amely a tajvani és az amerikai iparágak számára egyaránt előnyös üzleti modellt hoz létre."

Tajvan kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben tavaly figyelemre méltó, 83%-os növekedést mutatott 2023-hoz viszonyítva. Az USA-ba irányuló export elérte a rekordmagasságot, 111,4 milliárd dollárral, amely főként a csúcstechnológiai termékek, különösen a félvezetők iránti fokozott keresletnek tulajdonítható. A fellendülést nagymértékben a mesterséges intelligencia által igényelt adatbázisok chipigénye táplálja. A mesterséges intelligencia egy olyan terület, ahol az Egyesült Államok és Kína között egyre élesedő verseny zajlik a globális technológiai fölényért. Január 21-én Trump bejelentette, hogy 500 milliárd dolláros kezdeményezést indít az OpenAI, a SoftBank és az Oracle vezetőivel együtt, célja pedig az amerikai mesterséges intelligencia infrastruktúrájának vezető szerepének megerősítése.