Szimbólumok: megerősítik az önértékelést, tükrözik a közösségi kötelékeket és fokozzák a memóriát – Coloré.

Szimbólumok: formálják az önértékelést, megtestesítik a közösséghez való tartozást és fokozzák a memória működését.

A "szimbólum" kifejezés a görög nyelvből származik, és alapvetően jelet vagy jelképét jelent. A mai világban is találkozunk olyan szimbólumokkal, amelyek akár több ezer éve léteznek, és melyek jelentése még mindig érthető számunkra. Éppen ezért a szimbólumok tanulmányozása kulcsfontosságú szerepet játszik az antropológia és a pszichológia területén.

Carl G. Jung elmélete szerint a szimbolikus kép vagy szó nem csupán a felszíni jelentésével bír, hanem mélyebb, rejtett értelmeket is hordoz. Vegyük például a kórházat: ez a hely nem csupán egészségügyi szakemberek gyülekezőhelye, akik a betegeken segítenek. A valóság szerint a kórházban az orvosok és nővérek nyújtanak támogatást, és célunk az, hogy a távozásunkkor jobban érezzük magunkat, mint amikor beléptünk. Így a kórház szimbolikus jelentése Jung nézőpontjából egy olyan szentély, ahol az életet megóvják és a gyógyulás lehetőségei kibontakoznak.

Más nézőpontból szemlélve, a szimbólumokat két fő csoportra oszthatjuk: a modern és az ősi jelképekre. Ezek a szimbólumok nemcsak hogy ismerősek számunkra, hanem a mindennapi életünk részeként is funkcionálnak. Mielőtt azonban néhány példát bemutatnánk, érdemes elgondolkodnunk arról, milyen hatással bírnak a szimbólumok az életünkre és a gondolkodásunkra.

Egy kutatás rámutatott, hogy mi, emberek sokkal gyorsabban reagálunk az érzelmeket kifejező szimbólumokra, mint például a like ikonra, a szív alakú szimbólumra vagy a boldog könnyező emotikonra. Ezek a szimbólumok nem csupán grafikai elemek, hanem mély érzelmi hatással bírnak ránk, és képesek intenzív emocionális reakciókat kiváltani belőlünk. Az ilyen vizuális ingerek gyorsan elérik a szívünket, és erős kapcsolatokat teremthetnek a digitális világban.

A közösségi szimbólumok, mint a vallási jelképek, a címerek, zászlók használata az összetartozást és a közösséghez való tartozás érzetét váltják ki, és erősítik is azt. Az is bizonyított, hogy könnyebben működünk együtt olyanokkal, akik az általunk is ismert, elismert vagy viselt közösségi szimbólumot viseli.

Wesley H. Parker, a Kaliforniai Egyetem egyik korábbi kutatója szerint ' a közösség formálás egyik leghatékonyabb eszköze a szimbólum vagy jelkép használat, melyet ősidők óta alkalmaznak az emberiség tagjai, és nem véletlenül vált a kapitalizmus fegyverévé'.

A szimbólumok használata ugyanakkor az egyén szintjén ugyanolyan fontos lehet, mint a közösségi hatásait tekintve, mert erősíti az énképet, javítja az önértékelést és segíti a belső kiegyensúlyozottságot, méghozzá azért, mert segítenek az önazonosság kialakításában és kommunikációjában. Általuk kifejezhetjük, hogy kik vagyunk és, hogy hová tartozunk. Ugyanakkor, a szimbólumok kognitív szinten is hatnak ránk, hiszen javítják a memóriát és gyorsítják a hozzánk eljutott információ feldolgozását. Könnyebben dolgozzuk föl azt az információt, amit szimbólum formájában kaptunk, és könnyebben is emlékszünk rá.

Ősi jelképek

Horogkereszt és szvasztika: Eredeti jelentése és történelmi háttere A horogkereszt, vagy más néven szvasztika, egy rendkívül ellentmondásos szimbólum, amelynek gyökerei egészen az időszámítás előtti kétezres évekre nyúlnak vissza. Ázsiában évszázadok óta a jószerencse, a boldogság és a halhatatlanság szimbólumaként tisztelik, sok helyen ma is díszítik vele a templomokat és szent helyeket. A hinduizmus és a buddhizmus vallási hagyományaiban kiemelt szerepet játszik, és eredetileg pozitív töltettel bír. Azonban a szimbólum nyugati világban története más irányt vett. Kipling műveiben illusztrációként tűnt fel, míg Robert Baden-Powell a cserkészmozgalom keretein belül népszerűsítette. Azonban a 20. század közepére a horogkereszt jelentése drámaian megváltozott, amikor a náci rezsim faji felsőbbrendűséget sugalló emblémájaként kezdte használni. Ebből kifolyólag a holokauszt és a rasszizmus szimbólumává vált, így Európában számos országban önkényuralmi jelképnek minősül, és törvényileg tiltottá vált. Ez a szimbólum tehát kétarcú: egyes kultúrákban a jóságot és a bőséget szimbolizálja, míg másutt a gyűlölet és a megkülönböztetés jelképe lett.

Serlegre vagy pálcára tekeredő kígyó: Sokan hiszik, hogy a kígyó a mérge révén kapcsolódik a gyógyszerészethez, azonban ennél kevésbé pragmatikus oka van annak, hogy gyakran látjuk a gyógyszertárak címerein a serlegre, vagy pálcára tekeredő kígyót. Ennek a jelképnek is a görög mitológia a forrása, Aszklépioszt, a gyógyítás istenét szimbolizálja. Aszklépiosz Korónisz gyermeke, akit hűtlenség miatt máglyára vetettek, és méhéből az utolsó pillanatban vágta ki a gyermeket Hermész.

A fiú, Kheirón, a kentaurok bölcs tanítómestere, egy varázslatos barlangban nőtt fel, ahol a vadászat és az orvoslás rejtelmeit sajátította el. Olyannyira belemerült az orvostudományba, hogy képes volt a halottakat is visszahozni az életbe. E különleges képessége azonban Zeusz haragját vonzotta magára, aki végül megölte őt, de nemsokára az Olümposzra emelte, az istenek közé. Kheirón alakja a Kígyótartó csillagképben ragyog, ahol az orvosi pálca, amelyen egy kígyó tekeredik, az ő attribútuma. A kígyó, amely az újjászületés és a termékenység szimbóluma, a bőrét levedlő erdei sikló, míg a bot a gyógyítás és a hatalom istenének megtestesítője.

A vécé jelzése, a "00", egy érdekes történet mögött áll. Ez a dupla nulla nemcsak a toalettek egyezményes nemzetközi szimbóluma, hanem a szállodák szobáinak számozásában is megjelenik. Eredete az Egyesült Államokba vezethető vissza, ahol egy kis szálloda tulajdonosa a szobák számozása során megfeledkezett a folyosó végén található illemhelyről. Amikor ráébredt a mulasztásra, úgy döntött, hogy a vécét két nullával jelöli, és ez a megoldás világszerte népszerűvé vált. Érdekes módon ez a jelzés különösen a magas analfabetizmussal küzdő közösségekben terjedt el legelőször, ahol a betűk ismerete nélkül sokkal könnyebb volt a szimbolikus ábrázolás. A dupla nulla tehát nem csupán egy egyszerű jelzés, hanem egy olyan kulturális átjáró is, amely összeköti a különböző társadalmakat, miközben a WC használatának igényét jelzi.

Nike pipa: Niké istennő szárnyát jelképezi a minden Nike sportszeren látható, a köznyelvben úgynevezett 'pipa'. A céges legendárium szerint a győzelem görög istennőjét az egyik alapító kolléga, Jeff Johnson dobta be ötletként, miután vele álmodott, és a mitológiai alak jelentése szinkronban volt a Nike hitvallásával, vagyis azzal, hogy győzelemhez segítse a márkát viselő embereket. Az egyik tulajdonos, Phil Knight egy egyetemi diákot, Carolyn Davidson-t kérte meg, hogy alkosson logót a névhez, aki Niké istennő szárnyát skiccelte föl az első, versenytársainál sokkal könnyebb talpú Nike sportcipő oldalára.