A dél-koreai reptéren egy eddig soha nem tapasztalt jelenség bukkant fel a katasztrófa előtt.
Egyre inkább valószínű, hogy a Dél-Korea egyik legtragikusabb légiszerencsétlenségéhez véletlen egybeesések és sorozatos hibák vezettek. A legfrissebb információk szerint vasárnap a Jeju légitársaság Bangkokból Muanba tartó járata futóművek nélkül száguldott végig a reptér futópályáján, mielőtt egy magas falnak ütközve lángra lobbant. A szörnyű balesetet csupán ketten élték túl, míg 179 ember életét vesztette.
Szokatlan eseményről számoltak be a Muan Nemzetközi Repülőtér munkatársai, a koreai sajtó értesülései szerint, nem sokkal azelőtt, hogy vasárnap egy Jeju Air járat, amely Bangkokból Dél-Koreába tartott, végzetes balesetet szenvedett. A Boeing 737-800-as repülőgépen összesen 175 utas és hat fős személyzet tartózkodott. Az utasok többsége dél-koreai állampolgár volt, kivéve két thaiföldit. A tűzoltóság tájékoztatása alapján a roncsok között két túlélőt találtak, egy férfit és egy nőt. Kiderült, hogy a személyzet két tagját a gép farokrészéből mentették ki, őket jelenleg egy közeli kórházban ápolják.
A baleset okainak feltárása érdekében a hatóságok azonnal nyomozást kezdtek. Az eltelt időszakban egyre inkább valószínűvé vált, hogy a Boeing gép madárrajjal ütközhetett a zuhanás előtt. Ezt támasztja alá az egyik utas utolsó üzenete is, amely figyelmeztetett a különös eseményre.
A Reuters hírei alapján valóban felmerülhet a madárral való ütközés lehetősége, azonban a balesettel kapcsolatban sok kérdés még mindig tisztázatlan. A gép egyértelműen futóművek nélkül landolt a futópályán, és ilyen helyzetekben a tűzoltóknak habot kellett volna alkalmazniuk a biztonság érdekében.
"Miért nem volt senki a közelben a leszállás pillanatában, ha már gyanították, hogy valami nincs rendben? Miért éppen a futópálya végén landolt a gép? És miért állt ott egy téglafal a pálya végén?" - tette fel a kérdéseit Geoffrey Thomas, a Reuters cikkében, aki szakújságíróként rávilágított, hogy a madarakkal való ütközés csupán egy a sok lehetséges problémából. Szerinte a tragédia mögött véletlenek és emberi tévedések sorozata állhat.
A Guardian című brit lap névtelenséget kérő reptéri dolgozókra hivatkozva számolt be arról, hogy a tragédia előtt többek is jelezték: rendkívül nagy számban jelentek meg madarak a reptér légterében.
Korábban soha életben nem láttunk ennyi madarat itt. Egyszer csak mindenhonnan berepültek a reptérre
„Azt már biztosan tudni lehet, hogy a muani reptéri irányítás néhány perccel a baleset előtt ténylegesen kiadott egy figyelmeztetést a madárveszéllyel kapcsolatban” – mondta az alkalmazott.
A dél-koreai közlekedési minisztérium bejelentette, hogy a baleset előtt az irányítótorony figyelmeztetést küldött a gép pilótáinak a madárveszély miatt. A tárca részletes információkat osztott meg a tragikus eseményt megelőző pillanatokról. Eszerint a légiforgalmi irányítók helyi idő szerint 08:57-kor jelezték a közeledő repülőgép számára a madárveszélyt, majd egy perccel később, 08:58-kor a pilóta vészjelzést adott le. Ezt követően a gép 09:00-kor megkezdte a landolási manőverét, de sajnos 09:03-kor felrobbant.
A legfrissebb információk szerint egy utas a repülés során üzenetet küldött a családjának, amelyben arról számolt be, hogy egy madár belekerült a gép hajtóművébe. Az utolsó üzenetében a fedélzeten lévő személy azt kérdezte: "Kimondjam az utolsó szavaimat?". A két túlélő közül az egyik állítólag megerősítette ezt az elméletet.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a madarak ne közelítsenek a repülőtérhez és a le- vagy felszálló repülőgépekhez. Dél-Koreában a jogszabályok értelmében egész évben kötelező a madárriasztó berendezések és a megfelelő személyzet jelenléte a repülőtereken, azonban...
A madarak a világ számos repterén komoly kihívások elé állítják a légiközlekedést, és idén januárban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is tapasztalhattuk ezt. Az Eurowings Budapest és Stuttgart között közlekedő járata felszállás után sajnálatos módon madárral ütközött, ami miatt a pilóták úgy döntöttek, hogy visszafordulnak. Szerencsére a helyzet ellenére senki sem sérült meg a fedélzeten.
A madarak elleni védekezés meglepő módon éppen a madarak segítségével valósul meg. Ferihegyen például egész évben aktívan dolgozik a madár- és vadvédekezési csapat, akik különféle módszereket alkalmaznak a betolakodók távoltartására. Használnak hangágyúkat és lézerlámpákat, de a legérdekesebb megoldás a sólymok bevetése. Ezek a ragadozók nemcsak elriasztják a nem kívánt madarakat, hanem mindezt úgy teszik, hogy nem okoznak kárt az állatokban. A csapat a gyűrűzés után a legtöbb esetben a Hortobágyi Nemzeti Park területére helyezi át az odatévedő madarakat, ezzel biztosítva, hogy azok biztonságos környezetbe kerüljenek.
A madárütkéses légi balesetek közül az egyik legemlékezetesebb eset 2009-ben zajlott, amikor az US Airways Airbus A320-as repülőgépe New Yorkból emelkedett a levegőbe, és egy csapat vadlúddal találkozott. A gép hajtóművei az ütközés következtében azonnal leálltak, és sajnos egyik motor sem volt képes újraindulni. Mivel a gép nem tudott visszatérni a repülőtérre, Chelsey Sullenberger kapitány bölcs döntést hozott, és a Hudson folyóra kényszerleszállást hajtott végre. Ez a bátor és gyors reakció nemcsak a gép utasainak életét mentette meg, hanem a repülésbiztonság történetében is meghatározó pillanatot jelentett.
Szakértők állítása szerint a vasárnapi tragédia mögött a madárral való ütközés önmagában nem állhatott. Évente számos ilyen incidens történik a repülőtereken, de ezek ritkán vezetnek ilyen súlyos következményekhez. Geoffrey Dell, ausztrál repülésbiztonsági szakértő, például még soha nem tapasztalt olyat, hogy madárütközés következtében ne lehetett volna kinyitni egy repülőgép futóművét.
