Egy pakisztáni gazda saját kezűleg épített gátat, hogy támogassa aszálysújtotta faluját és biztosítsa a vízellátást a nehéz időkben.

A Bukhari Kalan dombvidékén, Pakisztánban, ahol a szárazság már régóta megkeserítette a helyiek életét, a mezőgazdaság eddig a kiszámíthatatlan esőzések kegyére volt bízva. Azonban Csaudri Muhammad Irfan, egy helyi gazda, nem akarta tétlenül nézni, hogy a sorsuk a felhőkön múljon. Elhatározta, hogy saját kezébe veszi a dolgot, és saját gátat épített, hogy biztosítsa földje termékenységét és közössége jövőjét.

"Teljes mértékben saját kezünkkel alakítottuk ki, és minden üzemeltetési feladatot saját magunk látunk el."

"A gondozás és karbantartás minden részletét, a vízellátás biztosításától kezdve, saját költségünkből oldjuk meg. Évszaktól függetlenül folyamatosan garantáljuk a vízellátást" - mondta Irfan a projekttel kapcsolatban.

A Pandzsáb tartomány hihetetlen mértékben termel ki talajvizet, évente közel 63 milliárd tonnát. Ez a hatalmas vízkivétel jelentős problémákat okoz, hiszen egyes helyeken a vízszint drámaian csökken, akár 80 centiméterrel is. Az ilyen mértékű vízveszteség komoly kihívások elé állítja a helyi közösségeket és az ökoszisztémát.

Irfan saját finanszírozású gátja nemcsak a lefolyó vizet tárolja, hanem a régió víztartó rétegeit is feltölti, így segítve ellensúlyozni ezt a tendenciát. Más gazdák szerint ez megváltoztatta a földek értékét, lehetővé téve a szarvasmarhák egész éves legeltetését és a kis léptékű halgazdálkodást.

A hatóságok azonban továbbra is akadékoskodnak. A véleményük szerint Csaudri jogtalanul veszi igénybe a közvagyont jelentő vizet. A gazda viszont nem adja fel, és kitartóan ingyenesen biztosítja a vizet a környéken élők számára.