Érme készült a pénzverdében, amely a III. világháború hőseinek állít emléket.

Magyarország mentesül az Oroszország által bevezetett legújabb szankciók alól.

Ekkorra már nem maradt egyetlen kitüntetés sem, mivel azokat még a hetvenes években megsemmisítették. A harmadik világháború helyett azonban egy hatalmas botrány robbant ki: napvilágra került a titkos érmek raktározásának ügye, és a francia sajtó arról cikkezett, hogy a Varsói Szerződés egyik tagállama már a következő világháborús előkészületeket végzi. A magyar kormány hevesen tagadta a vádakat, miközben igyekezett eltüntetni a bizonyítékokat. Csupán az érmek sokszorosításához szükséges negatívok, azaz a verőtőkék néhány megmaradt példánya maradt fenn, melyeket most a Nemzeti Múzeum kiállításán tekinthetnek meg az érdeklődők, ahol a magyar érmek történetének sokszínűségét ismerhetik meg.

Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti igazgatója, a Blikknek adott interjújában kifejtette, hogy a kitüntetések és pénzérmék előállítása során először a negatívokat készítik el – és ez a folyamat napjainkban is változatlanul zajlik.

Ez a dolog hasonlít egy régi gyerekjátékra, mint például a pecsételő nyomda vagy a hivatalos bélyegzők. Azonban míg az utóbbiak emelkednek ki a felületből a figuralitásukkal vagy szövegükkel, a verőtőkén a formákat mélyen belevésik a felületbe. Ezt követően, nagy erővel nekivágva, a formát belenyomják egy másik fémbe.

Az ókor és a középkor pénzverdéiben a mesterek kalapácsot ragadtak, hogy a puha aranyat formálják, míg végül érmék születtek belőle. A modern világban ezt a hagyományos módszert gépek váltották fel, de az alapelv változatlan maradt: a forintok és az emlékérmek, kitüntetések ma is e precíz folyamat révén készülnek. Emlékezetes példák az idősebb generáció számára is ismerős munkásmozgalmi plakettek, köztük a kiváló dolgozó elismerés, amelyek a múlt értékeit őrzik.

Az Anyasági Érdemrend, amelyet 1951 óta adományoznak, a 11 vagy annál több gyermeket nevelő édesanyák elismerésére szolgál. Ezzel a kitüntetéssel együtt a hatalom egy jelentős, több havi bérnek megfelelő, 2000 forintos készpénzjutalmat is biztosított. Azok számára, akik "csak" 10 gyermekkel büszkélkedhettek, az II. fokozatú érdemrend és 1600 forint volt a maximális jutalom.

A Nemzeti Múzeumban nem csupán a közelmúlt emlékeit, hanem az elmúlt három évszázad érméit és verőtőkéit is felfedezhetjük a kiállítás keretein belül. A gyűjtemény legidősebb darabja a Rákóczi Szabadságharc utáni időszakra nyúlik vissza: ez az emlékérem a gyulafehérvári erőd 1714-es építését örökíti meg, amely a gyulafehérvári verdében készült, hogy megünnepelje ezt a jelentős eseményt.

Felfedezhetjük az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által létrehozott Corvin lánc verőtőkéjét, valamint a kész érmét is, amelyek a történelem e jelentős időszakának emlékét őrzik.

Egy különleges érdekesség, hogy az 1956-os Nemzetőrség jelvénye, amelyet a nemzetőrök viseltek volna, ha a történelem más irányt vesz. A jelvény elkészítéséhez szükséges verőtőke november 4-én készült el, csakhogy ezen a napon a szovjet hadsereg bevonulása és a forradalom leverése mindent megváltoztatott. Ennek következtében mindössze három darab jelvény készült el. A verőtőke pedig valahogyan elkerülte a figyelmet, és egy raktár mélyén maradt, így ma a kiállításunk egyik legnagyobb büszkeségeként tündököl.