Rekordmagasra szökött a magyarok legkedveltebb gyümölcsének ára, hiszen 60 százalékos drágulást tapasztalhattunk az utóbbi időszakban.
Az alma kilogrammonkénti ára lassan eléri a 900 forintot, és ez a helyzet egyre inkább arra kényszerít minket, hogy importáljunk belőle.
Soha nem volt még ennyire drága az alma: a 859 forintos rekordot 2025 augusztusában döntötte meg a népszerű gyümölcs ára, de ez sajnos a legkevésbé sem meglepő - derül ki a Pénzcentrum cikkéből. Az alma ára ugyanis 2023 tavasza óta folyamatosan növekszik: egy év alatt összesen mintegy 60%-kal drágult. Ráadásul a drágulás üteme is egyre gyorsul: az ár a 2024 augusztusa és 2025 júniusa között eltelt 10 hónap alatt "tette meg" a 600 és 700 forint közötti 100 forintos távolságot, a következő ugyanekkora lépést, 700 és a 800 forint között azonban mindössze 1 hónappal később, 2025 júliusára.
A helyzet hátterében egy egyszerű ok áll: a hazai ültetvények, amelyek sok esetben elavult technológiával működnek, nem tudják megfelelően kezelni a folyamatosan változó és kiszámíthatatlan időjárási körülményeket. Ennek következményeként az egyre csökkenő terméshozamok egy jelentős része már nem felel meg a friss gyümölcsök követelményeinek, és csupán feldolgozásra, például lé készítésére alkalmas. Ez a tendencia a minőségi étkezési alma kínálatának beszűküléséhez vezet, ami elkerülhetetlenül az árak emelkedését vonja maga után.
Különösen nagy problémát okoznak a most már gyakorlatilag menetrend szerint érkező tavaszi fagyok, amik 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is megtizedelték a termést, és nincs okunk feltételezni, hogy a 2026-os év kedvezőbb lenne. Ez más gyümölcsöknél is nagy problémát okoz. Léteznek ugyan új technológiák, amelyek segíthetnek a fagykár legalább részleges kivédésében, ám ezeket egyelőre itthon csak kevés ültetvényen alkalmazzák, mivel rendkívül költségesek.
A súlyos fagykár elkerülése még a legjobban felkészült gazdák számára is komoly kihívást jelent, amely sokszor szinte megoldhatatlannak tűnik, és nem elhanyagolható költségekkel is jár.
A hazai termelés csökkenését importból kell orvosolnunk: a magyar piacon elsősorban a lengyel almára támaszkodunk, de jelentős mennyiség érkezik Ausztriából és Belgiumból is. Sajnos, a megemelkedett fogyasztói árak sem biztosítanak elegendő kompenzációt a magyar termelők számára. Ez a helyzet tovább nehezíti a költséges fagykár elleni védelmi technológiák beszerzését a magyar gyümölcsültetvények számára.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács meglátásai sem kecsegtetnek sok jóval: a szervezet prognózisa szerint a 2025-ös hazai almatermés mindössze körülbelül 160 ezer tonna lehet, amiből várhatóan csak mintegy 60-80 ezer lesz alkalmas étkezési almának. Ez a mennyiség a normál fogyasztási igény töredéke. Ráadásul a termőterület is drasztikusan zsugorodott az elmúlt két évtizedben.
A következmény pedig kézenfekvő: a drágulás visszafogja a fogyasztást, és sok háztartás alternatív gyümölcsök után néz: ma már az egykor egzotikumnak számító banán is gyakran olcsóbb az almánál.
