Putyin és Trump olyan terveken dolgozhat Alaszkában, amelyek nemcsak az ukrajnai háborúra vannak hatással, hanem szélesebb geopolitikai következményekkel is bírhatnak.

Alaszka válhat a színpadává annak a megállapodásnak, amely meghatározza Ukrajna jövőjét, Európa sorsát és újraírja a globális politikai tájat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója talán egy új kor kezdetét jelzi, de az is elképzelhető, hogy csupán egy múló fejezet marad a diplomáciai történelem könyvében.

Üdvözöljük az Index Világjátszma rovatában, ahol hetente friss elemzésekkel és mélyreható értékelésekkel világítunk rá a nemzetközi politika és a globális konfliktusok legérdekesebb eseményeire. Szakértőink segítségével feltárjuk a világpolitika mögött meghúzódó dinamikákat, a nagyhatalmak érdekeit és azok hatásait a nemzetközi színtérre. Csatlakozzon hozzánk, és fedezze fel a geopolitikai játszmák bonyolult szövevényét!

A héten, pénteken történelmi jelentőségű találkozóra kerül sor Alaszkában, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök ülnek le egymással. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy sem ukrán, sem európai képviselők nem kapnak meghívót az eseményre, annak ellenére, hogy a megbeszélések középpontjában Ukrajna sorsa áll. Emellett lehetőség van arra is, hogy a háború lezárásán túlmutató, szélesebb körű geopolitikai megállapodások formálódjanak. Figyelemre méltó, hogy Trump az összejövetel előtt még időt szán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghallgatására, és európai vezetőkkel is konzultál, ami azt jelzi, hogy a helyzet komplexitása nem kerülheti el a nemzetközi figyelmet.

Az alaszkai tárgyalások tétje nem csupán a fegyvernyugvás vagy egy békemegállapodás lehet, hanem az, hogy a két nagyhatalom milyen új biztonsági, illetve befolyási zónákat rajzolhat át Európa és a világ térképén. Washington és Moszkva alkuja érintheti a NATO keleti határainak jövőjét, a szankciós politikát, az energetikai együttműködést, sőt, akár Kína globális szerepének kezelését is.

Az Indexnek nyilatkozó Kosztur András történész, geopolitikai szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy eddig nem sok konkrétumot tudni az amerikai-orosz találkozóról.

"Az egyetlen árulkodó jel, hogy Alaszka legnagyobb városának, Anchorage-nek a légterét pénteken lezárják egy VIP-személy áthaladása miatt. Ez alapján valószínű, hogy a város közelében található Elmendorf-Richardson Egyesített Bázison tartják majd a találkozót. Érdemes megjegyezni, hogy 1971-ben az Elmendorf Légibázis adott otthont Richard Nixon és Hirohito japán császár találkozójának is" – nyilatkozta lapunknak a szakértő.

Hogy miért éppen Alaszka került a fókuszba, arra számos elmélet született. Egyesek a történelmi eseményekre vagy a jelenlegi politikai helyzetre utalnak, mint a kulcsfontosságú tényezőkre. Kosztur András azonban úgy véli, hogy a döntés mögött leginkább a biztonság és a kényelem áll, ami a helyszín választását indokolja.

Trump saját országa területén marad, igaz, ehhez át kell repülnie Kanada vagy a tenger felett, de csekély távolságot egy Öböl-menti vagy európai helyszínhez képest. Putyin pedig az útja nagy részét Oroszország területe felett teheti meg, sem válságövezeteket, sem "barátságtalan" országokat nem kell érintenie közben.

A legfrissebb sajtóinformációk és amerikai politikai vezetők megnyilatkozásai arra engednek következtetni, hogy Putyin és Trump között egy területcsere lehetősége merülhet fel. Geopolitikai elemzők véleménye szerint ez a megállapodás azt jelentené, hogy az ukrán erők lemondanának a Donbasz azon részeiről, amelyet még irányításuk alatt tartanak, cserébe pedig Oroszország felfüggesztené hadmozdulatait a frontvonal teljes hosszában.

Egyes források szerint Moszkva akár kisebb területi engedményeket is felajánlhat Harkiv és Szumi megyékben, amelyekre hivatalosan nem is tart igényt. Azonban, hogy milyen további kérdéseket vitatnak meg a felek a kétoldalú kapcsolatok terén, arról kevés információ áll rendelkezésre, és ezek a témák háttérbe szorultak a háború lezárásával kapcsolatos diskurzushoz képest. Ez érthető, hiszen az orosz-amerikai kapcsolatok rendezése szinte lehetetlen a konfliktus befejezése nélkül. A gazdasági kapcsolatok újbóli életre keltésének egyik legnagyobb akadálya például a szankciók rendszere, amelyek továbbra is nehezítik a helyzetet, még akkor is, ha Washington feloldaná saját korlátozásait. Ezen kívül Trump egyik fő kampányígérete a háború befejezése volt, nem pedig az oroszokkal való kapcsolatok normalizálása.

- nyilatkozta Kosztur András.

A szakértő véleménye szerint Putyin esetleg hajlandó lenne lezárni a háborút, amennyiben az amerikai ajánlat megfelel az elvárásainak, és Trump képes arra, hogy azt érvényesítse.

Az oroszok szkepticizmusa részben abból ered, hogy Trump korábban nehezen tudta érvényesíteni akaratát Kijevvel és az európai országokkal szemben. Bár az utóbbi időszakban több fontos kérdésben sikerült előrelépnie, a háborúval kapcsolatos kiszivárgott információk miatt az ukránok és az európai államok továbbra is elzárkóznak a kompromisszumoktól. Ha Alaszkában valóban megszületik valamilyen egyezség, Ukrajna vezetőinek előtt áll a nehéz döntés: melyik lehetőség rejteget nagyobb politikai kockázatot számukra? Az, hogy harc nélkül lemondjanak területekről, vagy az, hogy nyíltan elutasítsák Trump javaslatát?

„Ezt úgy kell elképzelni, hogy…” – fejtette ki Kosztur.

Meggyőződése, hogy van lehetőség a megállapodásra, habár Donald Trump hajlamos váratlan döntéseket hozni, és nem riad vissza attól, hogy másnap megváltoztassa az álláspontját.

Putyin vélhetően nem utazna Alaszkába pusztán egy találkozó kedvéért, ha nem bízna abban, hogy annak lesz kézzelfogható eredménye, és ha nem lenne már kellően előkészítve a találkozó mindkét fél részéről

- fűzte hozzá a szakértő.

Az Index által feltett kérdésre, miszerint milyen szerepet játszhat Kína a háttérben, és mennyire tudják az európai vezetők befolyásolni Donald Trump álláspontját a közelgő találkozó előtt, a geopolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy Kína - akárcsak India - jelentős hatást gyakorolt a csúcsra azzal, hogy Trump fenyegetései ellenére sem volt hajlandó lemondani az orosz kőolajvásárlásokról. Ezzel gyengítették az amerikai elnök Oroszországgal szembeni szankciókról való beszédének súlyát, és Trumpnak ugyanolyan kihívással kellett szembenéznie, mint korábban a Biden-kormánynak: globális ügyeket a globális Dél ellenében már nem lehet sikeresen kezelni.

Kosztur András szerint az európai államoknak korlátozott hatásuk van Trump politikai nézeteinek alakulására. Ugyanakkor az európaiak befolyásolhatják a helyzetet, például azzal, hogy ösztönzik Kijevet arra, hogy bátran utasítsa el az esetleges alaszkai megállapodást. Ezzel egyidejűleg biztosíthatják, hogy az Egyesült Államok elmaradó támogatását kompenzálni tudják, még akkor is, ha Washington végleg eltávolodik az ukrán helyzettől.

Kosztur András szakértő véleménye alapján Brüsszel és Kijev egyaránt reménykedik abban, hogy Trump, még ha öröklött módon is, az ukrán helyzet foglya marad, és bármennyire is szeretne, nem tudja majd magát teljesen kiszakítani ebből a szituációból. "Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy Kijev és európai szövetségesei közötti viszony sem mentes a feszültségektől, amit az ukrajnai belpolitikai harcok és a korrupcióellenes hatóságokkal szembeni intézkedések generálnak" - tette hozzá Kosztur.

A geopolitikai szakértő szerint ma még nehéz megmondani, hogyan illeszkedik az alaszkai találkozó Trump és Putyin hosszabb távú külpolitikai stratégiájába.

"Akár új korszakot is nyithat a két ország kapcsolatában, de könnyen az epizódszerű események sorába süllyedhet, ha eredménytelenül zárul" - hívta fel a figyelmet Kosztur. Hozzátette: a találkozó ténye mindenesetre azt mutatja, hogy Trump továbbra is rendezni akarja az ukrajnai háborút. Nem kívánja kivárni annak természetes lezáródását, hanem aktív szerepet próbál vállalni a béke előrehozatalában. Ugyanakkor az is látszik, hogy Oroszország sem akarja a végletekig élezni a konfliktust az Egyesült Államokkal. "Ők sem bánnák, ha véget érne a háború, és gazdaságuk szabadabban lélegezhetne. Más kérdés, hogy a céljaikból így sem hajlandóak engedni, legfeljebb jelképes mértékben" - fogalmazott a szakértő.

Szerinte a korábban említett területcsere-forgatókönyvnek van valóságbeli alapja.

Az ukrán erők helyzete az utóbbi napokban tovább romlott a Donbasz térségében, és a Pokrovszk közeljövőbeli elvesztése egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik. Az egész régió Oroszország általi megszállása csupán idő és emberáldozatok kérdése, hiszen Moszkva ebben a helyzetben fölényben van. Ezen kívül a Herszon és Zaporizzsja városok, valamint az ottani ukrán ellenőrzés alatt álló területek feletti igényekről való lemondás Moszkva számára nem tűnik nagy áldozatnak. Ezeknek a területeknek a megszerzésére kizárólag az ukrán hadsereg drámai összeomlása vagy egy hosszú, elnyúló konfliktus esetén lenne reális esély. A korábbi követelésekhez képest azonban ez mégiscsak egyfajta engedménynek tekinthető.

Kosztur kiemelte, hogy az ukrán erők Donbaszból való kiszorítása már a "különleges hadművelet" elindulása óta a háborús célok között van, így Moszkva nem engedhet meg magának lemondani erről a stratégiáról.

Kedden újságíróknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadhatatlannak nevezte Oroszország azon javaslatát, hogy Ukrajna adja fel a Donbasz egyes részeit egy tűzszünet fejében, mivel szerinte Moszkva ezeket a területeket csak ugródeszkának használná egy újabb háborúhoz.