Orbán Viktor a Patrióta Extrában: Az önértékelés mértéke fontos - Nem szabad túlbecsülni saját szerepünket + videó

A miniszterelnök társaságában Nógrádi György is jelen lesz a beszélgetés során.
- Nem érdemes az embernek a saját jelentőségét eltúloznia, mert abból nagy baj lesz - jelentette ki a Patrióta műsorában Orbán Viktor. A miniszterelnök arról kérdezték, milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy Donald Trump az ő véleményét, meglátásait idézte az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. - írta a MAGYAR NEMZET.
A kormányfő kiemelte, hogy a politikai pályafutás hossza alapvetően befolyásolja a tekintélyt. „Mivel én vagyok a leghosszabb ideje hivatalban Európában, nem meglepő, hogy ha valaki információra vágyik, az elsők között fordul hozzám, mint a magyar miniszterelnökhöz” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ez a helyzet hozzájárul az ország stabilitásához.
Egy olyan nemzetről van szó, amely már hosszú ideje megőrzi politikai vezetésének stabilitását, ami valóban kivételes előny a nemzetközi kapcsolatok terén - fogalmazott.
A vétó mögött húzódó okok különbözőek lehetnek, és gyakran összetett politikai, gazdasági vagy társadalmi tényezők játszanak szerepet. Egyes esetekben a vétó egy ország vagy politikai entitás érdekeinek védelmét szolgálja, míg más esetekben a hatalom megőrzésére, vagy a szövetségi kapcsolatok megerősítésére irányul. Fontos, hogy a vétó alkalmazásának hátterét alaposan megértsük, mivel ez gyakran a nemzetközi kapcsolatok bonyolult dinamikáját tükrözi. Az ilyen döntések következményei messzire nyúlhatnak, és hosszú távon befolyásolhatják a politikai tájat.
Orbán Viktor a Trump és Putyin közötti találkozóval kapcsolatos Európai Tanács nyilatkozatának vétózásának indokait is megosztotta. Kifejtette, hogy két fő tényező játszott szerepet a döntésében: az egyik, hogy a nyilatkozatban egyértelműen szerepelt egy mondat, amely Ukrajna uniós tagságát érintette. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar nép már kifejtette véleményét ebben a kérdésben, méghozzá határozottan elutasító módon. "Ukrajna nem fogja elnyerni az Európai Unió tagságát. Olyan dokumentumokat, amelyek ezzel ellentétes tartalommal bírnak, nem fogok aláírni" – emlékeztetett a politikai vezető.
Kiemelte, hogy a politikai világban a tekintély rendkívül fontos. - Ezért sosem szabad nevetséges vagy szánalmas benyomást kelteni, mert végül gyengének és pitiánerek tűnhetsz - fejtette ki. Majd elmagyarázta: amikor két fél, például az oroszok és az amerikaiak, tárgyalásra ülnek le, és te nem vagy ott, nem szabad kétségbeesetten a telefon után nyúlni, nem szabad kapkodni, vagy kiabálni a tárgyalás helyszínéről. Nem érdemes próbálni a saját fontosságodat hangsúlyozni a résztvevők előtt, mert ez csak szánalmassá tesz.
Eltűnt a nagyság iránti vágyakozás.
Rámutatott, hogy Európa lakossága meghaladja a 400 milliót, és gazdasági ereje kiemelkedő. - Szerintem ilyen módon nem lehet viselkedni, én magam soha nem cselekednék így. Európának büszkének és a siker lehetőségeire nyitottnak kell lennie, nem pedig gyengének és sajnálatosnak - hangsúlyozta. Véleménye szerint jelenleg nem áll rendelkezésre a sikerhez szükséges potenciál, mivel a nagyság iránti vágy és az ezzel járó érzés eltűnt az európai vezetők körében.
Európa nem a nagyságra törekszik, hanem a minél jobb életkörülmények megteremtésére. Ám ahhoz, hogy valóban jól éljünk, szükség van a nagyságra és az erőre is. Ezt a kapcsolatot Brüsszelben még nem mindenki látja egyértelműen – hangsúlyozta.
Miért éppen Alaszka? Ez a kérdés sokakban felmerülhet, és a válaszok széles spektrumot ölelnek fel. Alaszka nem csupán egy hely, hanem egy életérzés is, ahol a természet csodái találkoznak az emberi kalandvággyal. A lenyűgöző tájak, a hatalmas hegyek, a végtelen erdők és a kristálytiszta tavak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a vidéki szépség varázslatos legyen. Az állam gazdag történelme és kultúrája is vonzó, hiszen az őslakos népek hagyományai és az aranyásók izgalmas történetei mind hozzájárulnak Alaszka egyedi karakteréhez. Ráadásul az állam különleges éghajlata és változatos élővilága új kalandokra csábítja azokat, akik felfedezni szeretnék a természet rejtett kincseit. Legyen szó a sarki fény csodájáról, a vadvilág megfigyeléséről vagy a horgászat élményéről, Alaszka mindenki számára tartogat valami különlegeset. A kérdés tehát nem csupán az, hogy miért Alaszka, hanem az, hogy miért ne?
A műsorvezető Nógrádi Györgytől megkérdezte, a két elnök miért éppen Alaszkában fog leülni beszélni. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli azért, mert Alaszkának szimbolikus jelentősége van. Emlékeztetett: a területet 1867-ben adta el Oroszország az Egyesült Államoknak. Óriási támadás érte az akkori amerikai delegációt, hogy miért vesznek egy "jégszekrényt" 7,2 millió dollárnyi aranyért. Nógrádi szerint a vásárlás végül bejött.
Ez a konfliktus Oroszország számára győzelmet hozott.
Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a világba zajló események közepette a két világhatalom közötti tárgyalásban Ukrajna helyzete valószínűleg háttérbe fog szorulni. Orbán Viktor ráadásul leszögezte: az ukránok vesztettek, ezt a háborút Oroszország megnyerte.
A kérdés csupán annyi, hogy a nyugati országok, akik az ukránok mögött állnak, mikor és milyen körülmények között ismerik el a helyzet tényleges voltát, és hogy mindez milyen következményekkel jár. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg azért nem adja meg magát, mert az európaiak folyamatosan fegyverrel és anyagi támogatással látják el őket. Felidézte, hogy Magyarország már a konfliktus kezdetén azt javasolta, hogy Európa függetlenül az Egyesült Államoktól kezdjen el párbeszédet Oroszországgal. Most azonban úgy tűnik, hogy az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak a kontinens jövőjéről, minket pedig kizárva. A miniszterelnök szerint ez alátámasztja azt a korábbi állítását, miszerint „ha nem ülünk a tárgyalóasztalnál, akkor a menüben vagyunk”.
Az a gondolat, hogy Putyin kormánya megbukik, csupán illúzió. A hatalom mély gyökerekkel bír, és a politikai táj folyamatosan változik, de a stabilitás látszata sokáig megmaradhat.
Nógrádi György felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai katonai vezetők tévesen azzal riogatnak, hogy Oroszország néhány éven belül lerohanja Európát. - Európában a NATO hagyományos erői négyszer erősebbek, mint az oroszok. Ki az a hülye, aki négyszeres túlerővel szemben támad? - mutatott rá.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a katonai vezetők megnyilvánulásainak hátterében politikai utasítások állnak, nem pedig szakmai megfontolások. Úgy véli, hogy az európai politikai vezetők elképzelése sokkal tágabb perspektívát ölel fel, mint csupán az orosz-ukrán konfliktus tényei. Szerinte az a felfogás, miszerint Ukrajna győzelme esetén Putyin rezsimje Oroszországban megbukik, csupán egy illúzió, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.