Olyan információk érkeztek Németországból, amelyek várhatóan felkavarják Nagy Márton lelki világát, és garantáltan meglepő reakciót váltanak ki belőle.
Augusztusban 4,3 százalékkal csökkent a német ipari termelés, az autóiparban pedig 18,5 százalékos visszaesést mértek, ami 2022 eleje óta a legnagyobb zuhanás. A gyenge adatok arra utalnak, hogy a német gazdaság nehezen lábal ki a recesszióból, amit a vámok, az energiapiaci sokk és a kínai verseny is tovább nehezít. Mivel a magyar gazdaság erősen függ a német autóipartól, a német lassulás a hazai kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
A Bloomberg jelentése alapján augusztusban Németország ipari termelése 4,3 százalékos csökkenést mutatott, míg az autóipar még ennél is súlyosabb, 18,5 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Ez a gyenge teljesítmény még az elemzőket is meglepte, és arra figyelmeztet, hogy a német gazdasági válság elhúzódhat. Ez a helyzet pedig nemcsak Németországra, hanem a német ipartól nagymértékben függő magyar gazdaságra is kedvezőtlen hatással lehet.
Az ipar gyenge teljesítménye újabb jel arra, hogy nagyon nehezen kapaszkodik ki Európa legnagyobb gazdasága a két éve tartó recesszióból. A Destatis adatai szerint a mélypontot főként az autógyártás 18,5 százalékos zuhanása okozta. A kormány már többször kiemelte: a magyar gazdaság erősen függ a német konjunktúra alakulásától, különösen az autóipar teljesítményétől.
A német statisztikai hivatal adatai alapján a visszaesés mögött részben az autóiparban szokásos éves üzemleállások és termelési váltások állnak. Ez azt jelenti, hogy a naptári hatások és a technológiai tényezők is hozzájárulhattak a gyengébb teljesítményhez. Ennek ellenére a termelés csökkenése így is figyelemre méltóan magas volt.
A friss adatok összhangban állnak a héten közzétett megrendelési statisztikákkal, amelyek már negyedik hónapja csökkenést mutatnak. Ez tovább erősíti azt a képet, hogy a német gazdaságot tartósan gyengíti a vámok hatása, az energiapiaci sokk és a kínai verseny - ezek a tényezők együttesen szorítják a feldolgozóipart, különösen az exportorientált ágazatokat.
Friedrich Merz szövetségi kancellár azt a célt tűzte ki, hogy felgyorsítja a gazdasági növekedést, és foglalkozik a régóta fennálló strukturális kihívásokkal, mint például az elöregedő munkaerő és a túlzott bürokrácia. Kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy eddig nem igazán látszanak a konkrét eredmények, amelyeket fel tudna mutatni.
