Népi kalendárium: Mátyás, aki ha nem talál, inkább alkot | Vajdaság MA A hagyományok szerint Mátyás napja nem csupán a népi hiedelmekben él, hanem a kreativitás és a találékonyság szimbólumává is vált. E napon sokan úgy vélik, hogy ha valami nem adatik m

Mátyás napja a magyar paraszti kultúra szívében foglal helyet, mint a tavasz és a természet megújulásának ünnepe. E jeles nap a jégtörő szimbolikájával gazdagodik, hiszen Mátyás szekercéje a tél uralmát zúzza szét, utat engedve a friss, életet hozó tavaszi napfénynek. A hagyomány szerint ezen a napon a fák és a föld újraéledése kezdődik, és a természet ismét megmutatja csodálatos erejét.

A népi kalendárium tanúsága szerint február 24-e, Mátyás napja, az egyik legmegbízhatóbb időjárás-előrejelző nap. Ezen a napon, ha fagyos idő köszönt ránk, az a tavasz korai érkezését jelzi, azonban, ha enyhébb időt tapasztalunk, akkor a tél még hosszú ideig velünk marad. A néphagyomány szerint: "Mátyás ha jeget talál, megtöri, de ha nem talál, akkor csinál." Ez a mondás jól tükrözi a nap jelentőségét és a természet ritmusát.

Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. Amikor Jézus meghalt, az apostolok tizenegyen maradtak, mivelhogy az áruló Júdás felakasztotta magát. Kellett még egy méltó személy, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám meglegyen. Jézus mennybemenetele után, de még pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást, a tanítványok szűkebb köréből.

Az apostol életéről apokrif írás, az András és Mátyás cselekedetei tudósít. Hitéért vértanúságot szenvedett, halálát bárd vagy szekerce okozta. Így váltak ezek az eszközök a szent úgynevezett attribútumaivá, és emiatt lett Mátyást az ácsok és mészárosok védőszentje, de a halászok is védőszentjükként tisztelik.

A Mátyás név bibliai gyökerekkel bír, a héber Mattatiás névből ered, amely a latin Matthias formáján keresztül terjedt el. Ennek a névnek a jelentése "Isten ajándéka", ami különleges értéket ad neki. Korábban népszerű választás volt a szülők körében, azonban napjainkban már ritkábban találkozhatunk ezzel a szép férfinevével az újszülöttek között.

Szökőévben a Mátyás névnap 25-ére ugrik, innen ered a "Mátyás ugrása" elnevezés. Nem február utolsó napja tehát a szökőnap, hanem 24-e. Ezért Mátyás napját minden negyedik évben 25-én ünnepeljük.

A leghíresebb Mátyásunk, Hunyadi Mátyás, más néven Mátyás király, ezen a napon látta meg a napvilágot. Az akkori hagyományoknak megfelelően kapta meg a Mátyás nevet, amely méltó módon fémjelezte későbbi uralkodói pályafutását.

Tamási Áron Jégtörő Mátyás című regénye különleges módon ötvözi a lélekvándorlás eszméit a székely néphit gazdag világával, ami egy varázslatos mesebeli univerzumba kalauzolja az olvasót. Ezen a vonalon Fazekas Mihály Lúdas Matyija is megjelenik, aki ügyességével és leleményességével háromszorosan is rászedte a kapzsi Döbrögit, így nemcsak a népmese hagyományait, hanem a hősies ellenállás szellemét is megjeleníti. E két alkotás egyedülálló módon tükrözi a magyar néplélek mélységeit és a hiedelmek varázslatos erejét.

Mátyás napja gazdag népi hiedelmekben és szokásokban. Őseink úgy vélték, hogy ha Zsuzsanna nem űzte el a hideg időt, akkor Mátyás lesz az, aki végre megtöri a tél uralmát. E hiteles hagyományok tükrözik a természet ciklusainak megfigyelését és az emberek reményeit a tavasz közeledtével.

A Hargita megyei Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járta, hogy ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. A jég olvadásához kapcsolódik Dugonics András közismert mondása is: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.

A Csongrád-Csanád vármegyei Kiszomborban ha még fagy Mátyás-napon, akkor jeget olvasztanak, hogy nyáron elkerülje őket a jégverés.

Pásztorok megfigyelése alapján, ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik.

A népi megfigyelések szerint Mátyás és a jég viszonya nem csupán a fagyos napokkal kapcsolatos, hanem február 24-ét is összekapcsolják a március 12-i Gergely-nappal. A közmondás szerint "Mátyás, Gergely két rossz ember", ami arra utal, hogy ezen időszakokban gyakran zord hidegek köszöntenek be.

A hagyományok szerint Szent Mátyás apostol ezen a napon ajándékozza meg a madarakat a sípjaikkal, hogy újra felcsendülhessenek az énekek. Február 24-e után így fokozatosan felerősödik a tavasz érkezését hirdető madárdalok varázsa.

A Mátyás-napi időjárás hagyományosan fontos szerepet játszik a gazdálkodók életében, hiszen sokan úgy vélik, hogy a nap időjárásából előre lehet jelezni az év termésmennyiségét és a tojásszaporulatot. A hideg időjárás általában kedvező jele a bőséges termésnek, míg a szeles viszonyok a tojás mennyiségének csökkenését valószínűsítik. Érdekes, hogy egyes vidéken, ha Mátyás napján havazik, sok gazda a vetés mellett dönt, bízva a jó termésben. Szlavóniában és más helyeken is elterjedt az a nézet, hogy ha a Mátyás-napi hó megérkezik, ideje búzát, árpát és zabot vetni, mert így biztosítható a bőséges aratás.

A háziasszonyok mákot, sárgarépát, petrezselymet, borsót vetnek, mert az e napon vetett magvakat nem eszi meg a féreg.

Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. A Pest megyei Turán úgy vélték, hogy az e tojásból "húsosfejű", idétlen, nyomorék liba kelne ki.

Székelykevén a hagyomány szerint piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Az itt élők úgy vélik, hogy ha a tojásból kisliba bújik elő, az elillan, de ha sikerrel járnak, jó eséllyel szép gúnárrá fejlődik. Topolyán pedig néhányan különféle trükkökkel próbálkoztak Mátyás éjszakáján, hogy a tyúkokat megpiszkálva biztosítsák a szerencse áldását.

A halászok számára a Mátyás-nap különleges jelentőséggel bírt, hiszen ekkor fogott halukat az egész éves szerencse előrejelzőjeként értelmezték. Baranyában ezt a különleges halat "Mátyás csukájának" nevezik, tiszteletét kifejezve a hagyományos hiedelmek előtt.

A juhászok életéhez is hozzánőtt a Mátyás-nap. A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól. Mátyás napja után mehetett ki a legelőre a juhász.

Úgy tartották, Mátyás-napkor mindenki örömére végre betekint a melegebb évszak, vagyis Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.