A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem jelent meg az ellene indított bírósági per első tárgyalásán | Media1

A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem jelent meg az első tárgyaláson, amelyet az Átlátszó tényfeltáró műhely indított a Lánczi Tamás által vezetett intézmény ellen. Érdekes módon, a Lánczi Tamás nevéhez köthető intézmény most már csupán véleményként próbálja beállítani azokat a súlyos vádakat, amelyeket a lap a működésével kapcsolatban megfogalmazott.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal távolmaradását az ellene indított személyiségi jogi per tárgyalásáról azzal indokolta, hogy ügyvédjük éppen egy másik bírósági eljáráson volt jelen, így nem tudott részt venni. A bíróság a tárgyalást június 24-re halasztotta, ahogyan azt a Lánczi Tamás által vezetett állami intézmény hivatalos Facebook-oldalán közzétették. Továbbá, információk szerint az idézés átvétele és a per megtartása között előírt 15 napos határidő még nem telt le, mivel a Szuverenitásvédelem jogi képviselője az idézést csupán hétfőn töltötte le - olvasható az Átlátszó beszámolójában.

Az Átlátszó, ahogy tavaly novemberben beszámoltunk róla, jogi lépéseket tett a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, miután a hivatal "vizsgálati jelentésében" súlyos vádakat fogalmazott meg a médiával kapcsolatban. A jelentésben az Átlátszót kémkedéssel, valamint egy külföldi befolyásoló hálózat tagjaként említette, továbbá azzal vádolta, hogy hamis híreket terjeszt vagy éppen hírszerzési tevékenységet folytat. Mivel ezek a vádak az Átlátszó szerint teljes mértékben alaptalanok, a bíróságtól azt kérték, hogy tiltsák el a Láncziékat a további jogsértésektől, és kötelezzék őket egy bocsánatkérő közlemény kiadására, valamint sérelemdíj megfizetésére. A kereset teljes szövege itt elérhető.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal benyújtotta ellenkérelmét, amelyben a kereset megszüntetését vagy elutasítását kérik, és még az is felmerült, hogy a Fővárosi Törvényszék egyáltalán illetékes lenne az ügyben. Emellett olyan állításokat fogalmaztak meg, miszerint az oknyomozó műhelyről tett megjegyzések csupán "vélemények" és "következtetések", nem pedig bűncselekmények vádja egy állami szerv részéről.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője az elhalasztott tárgyalást követően így nyilatkozott:

"A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, ha rendelkezne bármilyen érdemi bizonyítékkal az Átlátszó ellen felhozott súlyos vádakra, lehetősége lett volna komoly tárgyalás lefolytatására. Az aktuális eljárásjogi manőverezés, amellyel az időt húzzák, arra utal, hogy ilyen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre."

Bodoky meglepőnek tartja, hogy az állami intézmény saját jelentésére véleményként hivatkozik.

Már jóval többről van szó, mint csupán az igazságérzetről.

Bodoky kifejtette, hogy eddig csupán az Átlátszó igazságérzete állt a középpontban ebben az eljárásban, hiszen a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjai nem maradhattak következmények nélkül, mivel a korábbi elmarasztalásokhoz nem társultak szankciók. Azonban a múlt héten előterjesztett "átláthatósági" törvényjavaslat révén a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan új jogkörökhöz juthat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy - az olyan riportok alapján, mint amilyenek az Átlátszóval foglalkoztak - szervezeteket feketelistára tegyen.

"Hatalmas tétje lett ennek, és nemcsak az Átlátszóról szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon" - hangsúlyozta a főszerkesztő.

Itt van a Fidesz drákói törvénye, amely putyini stílusban célozza meg a kormánykritikus médiát és a civil szervezeteket.

A hivatalos nevén a közélet átláthatóságáról szóló, de sokak által inkább Oroszország-törvényként, cenzúratörvényként, nagytakarítási törvényként, poloska-törvényként, jegyzéktörvényként vagy ellehetetlenítési törvényként emlegetett jogszabálytervezetről és az ezt övező felháborodásról itt írtunk. Azok a civil szervezetek, médiumok, cégek, egyéni vállalkozások, akiket a Szuverenitásvédelem feltesz a feketelistájára, elzáródnak a külföldi bevételektől, és ha mégis külföldi bevételük keletkezne, akkor annak huszonötszörösét kellene befizetniük, emellett az 1%-os szja felajánlásokat sem kapnák meg. Házkutatásokra, számítógépek átvizsgálására is számítaniuk kell.

Lánczi Tamás legutóbbi, közpénzből finanszírozott videójában azt állítja, hogy az Átlátszó, a 444, a Telex és számos egyéb hírforrás félrevezeti a közönséget. Az említett médiumok ezt határozottan megcáfolták, és elutasították a vádakat.

Az állami források felhasználásával indított támadás célkeresztjébe került a 444, a Telex és az Átlátszó. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kampányt indított, amelynek keretében ezek a médiumok kerültek a figyelem középpontjába.

Szabad Európa: "A független újságírás bármilyen mértékű korlátozása rendkívül aggasztó."

"Ha ezt a javaslatot elfogadják, az Magyarországra nézve szégyenletes következményekkel járhat."

Ne engedjék jóvá! Reklámpiacot képviselő szervezetek felemelik a szavukat az átláthatósági törvény tervezete ellen.

Rendkívüli: 22 ország 85 főszerkesztője tiltakozik a magyarországi ellehetetlenítési törvény ellen

A sajtószabadság védelme komoly kihívások elé néz - A Central Médiacsoport figyelmeztető jeleket észlelt.