A kisvárdai csigafeldolgozó ügyének két vádlottja nem kerül börtönbe, miután a bíróság más döntést hozott az ügyben.
Kihirdették a jogerős ítéletet a kisvárdai csigafeldolgozó üzem ügyében, amely csalás gyanúját vetette fel. Az elsőrendű vádlott mentesült a vádak alól, míg a másodrendű vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A kisvárdai csigafeldolgozó üzemmel kapcsolatos csalás miatt az elsőrendű vádlottat felmentette, a másodrendűt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék, amely közel 2,6 milliárd forint vagyonelkobzást is elrendelt - közölte Bartalné Mentes Judit, a törvényszék szóvivője hétfőn.
Az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Ez utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett.
A kft. mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet tervezett létrehozni Kisvárdán. A finanszírozás 33,7 százalékát hitelből, 26,3 százalékát saját forrásból, 40 százalékát pedig állami támogatásból kívánták megvalósítani.
A projekthez kapcsolódóan 2015-ben a vállalat sikeresen benyújtott egy pályázatot, amelynek eredményeként több mint 2,5 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő állami támogatásban részesült. Ezen kívül a cég banki hitelt is igényelt. A hitel- és támogatási szerződések egyik alapvető követelménye az volt, hogy a cégnek rendelkeznie kell 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrással, azonban a kft. ezt a feltételt valójában nem tudta teljesíteni.
A saját források igazolása érdekében hamis kölcsönszerződéseket és teljesítés nélküli számlákat állítottak elő, valamint egy bonyolult utalási láncot hoztak létre. A beruházás nem felelt meg a megállapodott kritériumoknak: például kevesebb munkavállalóval, hiányos beszámolókkal valósult meg, és a tényleges saját tőke nélkül, csupán banki és állami támogatásokra támaszkodva.
A hiányosságok következtében sem a kölcsönök lehívására, sem az állami támogatások igénybevételére nem voltak jogosultak, amiért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és a kamatok visszafizetésére. E kötelezettség azonban nem teljesült. A vádlottak így összesen mintegy 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.
A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség vádja alól.
A nő azon védekezését, miszerint ő abban a tudatban volt, hogy minden törvényesen zajlik, nem lehetett cáfolni. Az elsőrendű vádlott által elmondottakat a férje és a tanúk vallomásai is teljes mértékben alátámasztották.
A bíróság a férjét közvetett tettesként bűnösnek találta költségvetési csalás bűntettében, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Ennek következményeként a bíróság két év börtönbüntetésre, öt évre felfüggesztve, ítélte őt. Továbbá, öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezetek vezetésében való részvételtől is.
A bíróság döntése értelmében a kft.-vel szemben közel 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást rendelt el. Emellett az állam, mint sértett fél, polgári jogi igényét egy alternatív jogi útra irányította, amely alapján a követelés behajtása az adók módjára történik.
Az elsőrendű vádlott és jogi képviselője a március 5-én lezajlott bírósági tárgyaláson elfogadták az ítéletet. Ezzel szemben az ügyész, a másodrendű vádlott és annak védője három napos gondolkodási időt kértek. E határidő leteltével minden érintett tudomásul vette a határozatot, így az hétfőn jogerőre emelkedett.
A kisvárdai csigafeldolgozó sorsa már többször is a kalapács alá került, hiszen több alkalommal is megkísérelték elárverezni. A G7 február közepén arról számolt be, hogy az üzemet mostanra már kedvezményes áron, féláron hirdetik meg.
A csigaszedés köré Zalaszentgróton egy teljes iparág formálódott, amelynek sikerét látva a helyi feldolgozó üzem üzemeltetői 2017-ben bejelentették terjeszkedési terveiket. Ugyanebben az évben letették a kisvárdai gyár alapkövét, amelynek megvalósítását az állam több milliárd forintos támogatásával segítette elő. Bár a gyár 2019-re elkészült, működése alatt folyamatosan veszteséget könyvelt el. A tulajdonos két év leforgása alatt közel 5 milliárd forint mínuszt halmozott fel, végül 2021-ben csődeljárás alá került.
Az állami felszámoló cég már többször is nekifutott az eszközök eladásának, a zalai üzemet már sikerült eladni, ráadásul a becsült értéke felett, a kisvárdai üzem viszont tavaly 70 százalékos áron sem kellett senkinek, idén már a becsült érték feléért kínálják.
