"Mellettünk elmarad a szavazás" – külföldön élő magyarok árasztják el Sulyok Tamás postaládáját.

Dübörgő videóban jelentkezett be kedden, a Kossuth téri tüntetésen egy külföldi magyarokat összefogó csoport, hogy tudassák: nemcsak léteznek, de 2026-ban az ország jövőjéről is dönteni fognak. Az összeállításban Németországban, Dániában, Svédországban vagy Angliában élő magyarok üzenték meg levélben és szóban Sulyok Tamás köztársasági elnöknek: egyenlő jogokat és bánásmódot szeretnének a hazaiakkal a választás terén, mert ők is a nemzet részei.

Arról, hogy pontosan milyen üzenetet dobtak tucatnyi ország postaládájába, a Külföldi Civilek a Változásért Facebook-csoport szervezőjét, Láng Balázst kérdeztük. "Mi küzdünk tovább a külföldi szavazók jogaiért, mert az ügyünk lényegében politikai képviselet nélkül maradt Magyarországon. Magyar Péter ugyan azt ígéri, hogy kormányra kerülése után lép az érdekünkben, de mi nem 2030-ban akarunk egyenlő feltételek mellett voksolni a belföldi választókkal, hanem már jövő évben" - mondta a civil aktivista. Mint Láng emlékeztetett, a korábban Diaspora Aid néven ismert, több ezres virtuális közösség 50 ország magyar állampolgárait fogja össze - és terveik szerint egy jóval nagyobb tömeg, legalább 600 ezer potenciális választó érdekében kampányolnak.

A helyzet továbbra is aggasztó, és a problémák gyökerei évek óta fennállnak: a magyar szavazók számára nem áll rendelkezésre elegendő szavazóhelyiség. Azokban az esetekben, ahol van lehetőség a voksolásra, a kevés urna és a gyenge szervezettség következtében hosszú sorok alakulnak ki a konzulátusok előtt. "Megdöbbentő, hogy az Egyesült Királyságban, ahol legalább 120 ezer, sőt talán még ennél is több szavazásra jogosult magyar él, mindössze három konzulátus áll rendelkezésre a szavazás lebonyolítására. Eközben Svédországban, ahol a harmincezres magyar közösség él, csupán egyetlen helyszín van Stockholmban. Ismerünk olyan tagot, aki Kirunából kénytelen 1000 kilométert utazni, hogy leadja a szavazatát" - mondja Láng. Az egyenlőtlenségeket jól szemlélteti, hogy hány választópolgár jut egy szavazóhelyre. Míg itthon a választási törvény lehetővé teszi, hogy egy szavazókörzet maximum 1500 főt fogadjon, addig Ausztriában, ahol két konzulátus működik, közel 50 ezer magyarra jut egy szavazóhelyiség; Németországban pedig az arány még kedvezőtlenebb, hiszen egy szavazóhelyre 40 ezer magyar jut - állítja az OECD 2023-as adataira hivatkozó Facebook-csoport.

Ezek az egyenlőtlenségek, valamint a részvételhez szükséges gyakran jelentős útiköltség is hozzájárul ahhoz, hogy a körülbelül 600 ezer szavazásra jogosult külföldi magyar közül csupán 5-10 százalék dönt a voks leadása mellett. A 2024-es európai parlamenti választások során például mindössze 18 ezer 600-an jelentek meg a külképviseleteken, és a 2022-es országgyűlési választás idején is csak 65 ezren szavaztak így. Pedig a több százezer külföldről érkező szavazat kulcsszerepet játszhat a kormányváltásban - hívja fel a figyelmet Láng Balázs, aki társaira támaszkodva az ombudsmanhoz fordul, és ha szükséges, jogi lépéseket tesz a nemzeti választási bizottsággal szemben is. "Ha szükséges, akár Luxemburgig is elmegyünk, az Európai Unió Bíróságához" - ígéri. A Külföldi Civilek a Változásért tagjai eddig körülbelül 40 országból küldtek levelet a Sándor-palotának, és hamarosan e-mailben is elárasztják Sulyok Tamás hivatalát, követelve a szavazóhelyek számának növelését.

Lapunk az ügyben megkereste a Sándor-palotát. Tudni szerettük volna, hogy fogadták-e már a civil csoport kérelmeit, válaszol-e valakinek Sulyok Tamás, és mit gondol az elnök a külföldi szavazópolgárok kéréséről, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ. Ha az elnöki hivatal később reagál, arról frissítésben számolunk be.

Kovalcsik Tamás választási szakértő véleménye szerint a külföldi szavazóhelyiségek számának bővítése a törvényhozás feladatkörébe tartozik, nem pedig Sulyok Tamás elnök hatáskörébe. Az elnök, mint az országgyűlési választások kiírója, csupán informális befolyással bírhat a kormányra vagy az Országgyűlésre. Ebből adódóan, valamint a nemzeti egységet szimbolizáló státusza miatt kereshették meg őt a civil szervezetek. Kovalcsik egyetért abban, hogy a külhoni szavazás számos nehézséget jelent a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező választók számára, szemben a belföldi szavazókkal vagy a levélben szavazó határon túli magyarokkal. Ezt a londoni és berlini külképviseletek előtt évről évre megfigyelhető hosszú sorok is alátámasztják. A Fidesz tudatos szerepvállalásával kapcsolatban Kovalcsik nem teljesen biztos, de azt megjegyzi, hogy a jelenlegi helyzet a kormánypárt érdekeit szolgálja, így valószínű, hogy nem kívánnak változtatni a kialakult viszonyokon.

A jövő évi választások különösen izgalmasnak ígérkeznek, szoros versenyt sejtetve, amit már a 2024-es Európai Parlamenti választások adatai is jeleztek. A külképviseleteken leadott levélszavazatok körülbelül fele, több mint 9000 szavazat a Tiszához került. Ekkor a Momentum és az MKKP is több ezer voksot gyűjtött össze. A Momentum ugyanakkor bejelentette, hogy nem kíván részt venni a 2026-os választásokon, de a Kutya Párt szavazói is átszavazhatnak a Tiszára, ha a helyzet megkívánja. Ha pedig a külhoni választók aktivitása fokozódik, valóban döntő szerepet játszhatnak a következő országgyűlési választás kimenetelében - emelte ki Kovalcsik Tamás.

Bár a verseny kifejezetten kiélezett lehet, a szakértő nem aggódik amiatt, hogy a kormány a különleges jogrend keretein belül elhalasztaná a választásokat. "Noha a rendszer egyre inkább autokratikus vonásokat mutat, mintsem demokratikusakat, az Orbán-kormány legitimitása továbbra is az országgyűlési választásokon nyugszik. Bár a szabályokat torzíthatják és manipulálhatják, a választási folyamatot mégsem hagyhatják figyelmen kívül, hiszen a Fidesz identitása a választási győzelmeken alapul" - fejtette ki nyilatkozatában a szakértő.