NAV tájékoztatás az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár emeléséről Tisztelt Ügyfeleink! Örömmel értesítjük Önöket, hogy a közelmúltban megváltoztak az alanyi adómentesség választására vonatkozó szabályok, amelynek keretében emelkedett a
Az alanyi adómentességre való jogosultságot biztosító értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra nő. Ez a módosítás 2025. január 1-jétől visszamenőleg is érvényesíthető. Az emelésről a 2025. január 26-ától hatályos 5/2025. kormányrendelet 2. §-a rendelkezik, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hozott nyilvánosságra a weboldalán.
Az alanyi adómentesség 2025. évben akkor választható, ha a vállalkozás éves bevétele nem haladja meg a törvényben meghatározott összeget, amely jelenleg 12 millió forint. Ezen felül fontos, hogy a választott alanyi adómentesség esetén a vállalkozás nem végezhet olyan tevékenységet, amely kötelező áfa-alanyiságot vonna maga után, például ingatlan bérbeadás esetén, ha az az adómentesség hatálya alá tartozik. Továbbá a döntést célszerű alaposan átgondolni, mivel az alanyi adómentesség választása korlátozza a levonható áfa lehetőségét, így a vállalkozásnak mérlegelnie kell a várható bevételeit és kiadásait.
Az adóalanyok akkor választhatnak belföldön alanyi adómentességet 2025. évre, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
A 2024-es naptári év során valójában...
b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
A kormányrendelet 3. §-ának értelmében a pénzösszeg nem lépheti túl a 18 millió forintot.
Amennyiben a megadott feltételek teljesülnek, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) értékhatár-átlépéssel kapcsolatos visszatérést korlátozó rendelkezése nem lesz alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy ha ezek a feltételek adottak, akkor az alanyi adómentesség 2025-re is választható, még akkor is, ha az adóalany a 2023. vagy 2024. év során meghaladta az alanyi adómentességhez kapcsolódó 12 millió forintos értékhatárt.
Az Áfa törvény 191. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben az alanyi adómentesség megszűnése annak következménye, hogy az adóalany bevétele a naptári év során a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéket túllépte, úgy az adóalany nem gyakorolhatja az alanyi adómentesség újraválasztására vonatkozó jogát a megszűnés évét követő második naptári év végéig.
Meddig és hogyan választható az alanyi adómentesség a 2025. évre?
Ha az adóalany a 2025-ös évre vonatkozóan nem döntött az alanyi adómentesség mellett, vagy nem volt jogosult ennek a választására, mert...
" a 2024. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, vagy
" a 2024. évi észszerű várakozása az volt, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forintot, vagy
" a 2023. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot,
2025. február 28-ig a NAV-hoz benyújtott nyilatkozat révén lehetősége van alanyi adómentességet választani a 2025-ös évre. Ehhez azonban fontos, hogy sem a 2024-es évben, sem a 2025-ös évben ne haladja meg a bevétele a 18 millió forintos küszöböt.
A nyilatkozatot az ONYA platformján, valamint a NAV által a gazdálkodási formákhoz kiadott adat- és változásbejelentő űrlapon lehet benyújtani.
Az alanyi adómentességet igénybe vevő adóalanyok számára fontos, hogy tisztában legyenek a teendőikkel. Először is, folyamatosan nyomon kell követniük az éves bevételi határt, mivel ennek túllépése esetén kötelezővé válik az áfa alá történő bejegyzés. Emellett érdemes figyelniük az adózási jogszabályok változásait, hiszen ezek befolyásolhatják a mentesség fenntartásának lehetőségét. Rendszeresen érdemes átnézniük könyvelésüket, hogy biztosak legyenek abban, hogy minden kötelezettségüknek eleget tesznek. Ha bármilyen kérdés merül fel, célszerű szakértői tanácsot kérni, hogy elkerüljék a későbbi problémákat.
Amennyiben az adóalany a kormányrendelet kihirdetése előtt az alanyi adómentességet választotta a 2025-ös évre vonatkozóan, akkor nincs további teendője. A jövőben a 12 millió forintos értékhatár helyett a 18 millió forintos határra kell figyelnie.
A 2025. év közepétől elinduló gazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó értékhatár mértéke milyen feltételek mellett érvényesül?
Az az adóalany, aki 2025. év közben kezdi gazdasági tevékenységét, a 18 millió forintos értékhatárt időarányosan veszi figyelembe (Áfa tv. 189. §-a), ideértve azt az esetet is, ha a tevékenységét a kormányrendelet hatálybalépését megelőzően, 2025. január 1. és január 25. között kezdte meg. Ha a gazdasági tevékenységét 2025. január 1. és január 25. között kezdő adóalany a bejelentkezéskor azért nem választott alanyi adómentességet, mert a tevékenységkezdéskor az volt az észszerű várakozása, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forint időarányos részét, szintén élhet - a NAV-hoz 2025. február 28-áig megtett nyilatkozatával - az alanyi adómentesség választásának lehetőségével, ha 2025. évben várhatóan nem lépi át a bevételeivel a 18 millió forintos értékhatár időarányos részét.
Szükséges az alanyi adómentesség választásáig kibocsátott számlákat módosítani?
Az alanyi adómentesség lehetősége 2025. február 28-ig benyújtott nyilatkozattal érvényesíthető, ami azt jelenti, hogy a teljes 2025-ös évre vonatkozóan választható (vagyis a gazdasági tevékenység év közbeni megkezdése esetén a tevékenység kezdetétől). Ebből pedig az következik, hogy az alanyi adómentesség választásáig kibocsátott, 2025-re vonatkozó teljesítési időpontú számlákat át kell alakítani a következő szabályok szerint:
" azokat a számlákat, amelyeket az adóalany 0, 5, 18 vagy 27%-os adómérték alkalmazásával bocsátott ki,
"azokat a számlákat, amelyeket az adóalany a Közösségen belüli adómentes termékértékesítések során állított ki,"
" azokat a számlákat, amelyeket az adóalany belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről (Áfa tv. 142. §-a) bocsátott ki,
" kivéve az azon ügyletekről kibocsátott számlákat, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében (Áfa tv. 193. §-a szerinti esetek).
Mikor érdemes elvégezni a számlamódosítást?
A számlák módosítása az alanyi adómentesség választását követően ésszerű időn belül elengedhetetlen. Ez általában 8 napon belüli módosítási kötelezettséget jelent, ahogyan azt az Áfa törvény 170. § (2) bekezdése is előírja. Fontos megjegyezni, hogy a módosító számlákról, illetve a számlákkal egy tekintet alá eső okiratokról számlaadat-szolgáltatást is kötelező teljesíteni, ahogyan azt az Áfa törvény 10. számú melléklete is rögzíti.
Hogyan befolyásolja a számlák módosítása a bevallási kötelezettséget?
Amennyiben az adóalany az általános szabályok alapján adózóként kibocsátott számlákat előzetesen módosította, anélkül hogy az eredeti számlák alapján keletkező bevallási kötelezettségét teljesítette volna, további teendői nincsenek. Ezt figyelembe véve megállapítható, hogy az alanyi adómentes adóalanyok általában mentesülnek a bevallási kötelezettség alól. Az Áfa törvény 257. § (1) és (2) bekezdése b) pontja alapján ez érvényes akkor is, ha az adott adómegállapítási időszakban nincs önadózással meghatározandó fizetendő adó, vagy ha nem áll fenn az Áfa tv. 4/A. számú melléklet 1. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét keletkeztető ügylet. Továbbá, az adóalany lehet, hogy jogosult adólevonásra, de ha ugyanabban az időszakban nem élt a levonási jogával, akkor sem keletkezik bevallási kötelezettsége.
Amennyiben az adóalany a számlákat a bevallási kötelezettségének teljesítése után módosítja, akkor...
A módosított számlákból eredő adókülönbözetek kezelésére vonatkozó szabályozás értelmében az áthárított adót tartalmazó számlák módosítása esetén a keletkező különbözetet az adóalany abban az adómegállapítási időszakban számolhatja el, amikor a vevő vagy a szolgáltatás igénybevevője megkapta a módosító számlát. Ezt a lehetőséget az Áfa törvény 153/B. § (1) bekezdés a) pontja rögzíti, és így a fizetendő adó csökkentésére szolgáló tételként kezelhető. Fontos, hogy az érintett naptári hónapra vonatkozóan az adóalanynak áfabevallást kell benyújtania, amint azt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. melléklet I. B) 3.4. pontja is előírja.
" a Közösségen belüli adómentes értékesítés (kivéve az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítését) adóalapját az áfabevallás 2. sorából önellenőrzéssel törölni szükséges, emellett az ügyletet az összesítő nyilatkozatból is törölni szükséges;
A fordított adózás keretében kiállított számlákon feltüntetett adóalapot az áfa-bevallás 4. sorából önellenőrzés útján el kell távolítani.
A 0%-os adómértékkel kiállított számlákon feltüntetett adóalapot az áfabevallás 110. sorából önellenőrzési eljárással kell eltávolítani.
Hogyan befolyásolja a számlamódosítás a számlabefogadó adóalany adólevonási jogát?
Az áthárított adót tartalmazó eredeti számlák módosítása a számlabefogadó, adólevonásra jogosult adóalanyoknál a levonható adó csökkenését eredményezi.
A nyugtákat szükséges módosítani?
Az adóalany számára a 2025. évben az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig nem szükséges módosítani a nyugtákat, amelyeket nyomtatványon, pénztárgéppel vagy számítógéppel állítottak ki. Ezzel párhuzamosan az ilyen nyugtákkal dokumentált termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után adókötelezettség nem áll fenn, kivéve azokat az eseteket, amikor az adóalany nem alanyi adómentes státuszban végezte az üzleti tevékenységét.
Mi a teendő, ha az adóalany számára olyan ügyletet bonyolítottak le, amely a fordított adózás hatálya alá esik?
Amennyiben az adóalany olyan terméket vásárolt, vagy olyan szolgáltatást vett igénybe, amelyre a belföldi fordított adózás vonatkozik, és az adófizetési kötelezettség 2025-ben jött létre, mielőtt az alanyi adómentességet visszamenőlegesen választotta, akkor fontos lépéseket kell tennie. Az adóalanynak gondoskodnia kell arról, hogy a számlát kiállító adóalany módosítsa az érintett ügyletről kiállított számlát. Ha a számlamódosítást megelőzően az adóalany már bevallotta a fordított adózás alapján megállapított adót, akkor ezt az összeget utólagosan korrigálnia szükséges.
Ha az adóalany olyan belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletben érintett, amely után még nem keletkezett adófizetési kötelezettség, az ügylet teljesítőjét indokolt tájékoztatni arról, hogy esetében a jogállása megváltozása miatt fordított adózás nem alkalmazható.
Az adóalany adólevonási jogának alakulása számos tényezőtől függ, többek között a jogszabályi környezettől, az üzleti tevékenység jellegétől és a beszerzett termékek vagy szolgáltatások típusától. Az adólevonási jog lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany levonja az általa megfizetett áfa összegét, ezzel csökkentve az állam felé fennálló adókötelezettségét. A jog gyakorlása során fontos figyelembe venni a vonatkozó jogszabályokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételekkel és milyen körülmények között érvényesíthető az adólevonás. Például, ha az adóalany kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, akkor szélesebb körű levonási joggal rendelkezik, míg a mentes tevékenységek esetében korlátozott lehetőségekkel kell számolnia. Ezenkívül az adóalanyoknak dokumentációs kötelezettségeik is vannak, hiszen a levonási jog érvényesítéséhez megfelelő számlákkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezniük. Az adóhatóságok által végzett ellenőrzések során a dokumentáció hiánya vagy nem megfelelő formája akár a levonási jog elvesztéséhez is vezethet. Összességében az adólevonási jog dinamikusan alakul, és az adóalanyoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a jogszabályi változásokat, valamint a saját üzleti helyzetüket, hogy maximálisan kihasználhassák a rendelkezésre álló lehetőségeket.
Az adóalany alanyi adómentességre vonatkozó visszamenőleges választásának az is következménye, hogy az érintett időszak tekintetében az előzetesen felszámított adó levonására való jogosultságát visszamenőlegesen elveszíti. Így, ha az adóalany az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig áfabevallást nyújtott be, melyben adólevonási jogot gyakorolt, a levont adót is korrigálnia kell.
Mi történik, ha az adóalany korábban pénzforgalmi elszámolást választott? Az ilyen döntés alapvetően befolyásolja az adózás menetét és a vállalkozás pénzügyi helyzetét. A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy az adóalany kizárólag akkor köteles az áfát megfizetni, amikor a vevő ténylegesen kifizeti a számlát, nem pedig a számla kibocsátásának időpontjában. Ez különösen előnyös lehet a kisebb vállalkozások számára, hiszen így elkerülhetik a likviditási problémákat, amelyek a nem kifizetett számlák után járó adófizetésekből eredhetnek. Azonban fontos megjegyezni, hogy a pénzforgalmi elszámolás választása bizonyos korlátozásokkal jár. Például nem minden adóalany választhatja ezt a módszert, és a választás gyakran a cég árbevételétől függ. Továbbá, ha az adóalany úgy dönt, hogy áttér a normál elszámolásra, akkor ezt a döntést alaposan meg kell fontolnia, mivel a váltás következményei hosszú távra szólhatnak. A pénzforgalmi elszámolás előnyeit és hátrányait mérlegelve tehát a vállalkozásoknak érdemes konzultálniuk szakértőkkel, hogy a legoptimálisabb döntést hozzák meg pénzügyi helyzetük javítása érdekében.
Az az adóalany, aki pénzforgalmi elszámolást választott a 2025. év végéig, majd él az alanyi adómentesség visszamenőleges választásának lehetőségével, tekintettel arra, hogy a pénzforgalmi elszámolás alanyi adómentesség esetén nem alkalmazható, a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát a 2025. évre vonatkozóan visszamenőlegesen elveszíti - olvasható a nav.gov.hu-n.