Súlyos problémák merültek fel a magyarok egyik legkedveltebb déligyümölcsével kapcsolatban.

A dinnye mellett a gazdák is egyre nehezebben birkóznak meg a változó éghajlattal. A termés mennyisége csökkent, az árak drasztikusan estek, és a piac stabilitása megbomlott. Sajnos sok termelőnek idén veszteségek várnak. Az éghajlatváltozás következményeként a növények jövője már csak a fóliasátor védelme alatt képzelhető el.

Biztos megélhetést kínál a dinnyetermesztés a gazdáknak. Ezzel biztatta a termelőket az agrártárca államtitkára július végén, a "Nyár, dinnye, szeletem" fogyasztást élénkítő kampány során. A technológia fejlődésével és a fajtaválaszték növelésével ugyanis szerinte egyre jobb minőségűek és ízűek, egységesebbek a görögdinnyék. "A kiváló minőségű magyar dinnyék értékesítése is könnyebbé vált" - állította Hubai Imre.

Kell is a biztatás, mert - az augusztus 10-i Lőrinc nap után majd pár héttel - az idén is szomorú szezont zár sok hazai termelő.

Június végén a gazdák és kereskedők még tele voltak reményekkel az árak alakulását illetően, amikor megkezdték a dinnyék értékesítését. Az üzletekben és az útszéli árusoknál a "magyar dinnyét" kilónként legalább ötszáz, de néhol akár ezer forintért is árulták. Ez a kedvező ár jelentős részesedést biztosított a hektáronkénti két-hárommillió forintos költségvetésből. Ugyanakkor sok diszkontáruházban a vevők ügyességével 400 forint körüli áron is hozzájuthattak a mézédes gyümölcshöz. A termelők azonban abban bíztak, hogy a kedvező kezdet után az idei kisebb termés miatt tovább emelkedik a gyümölcs ára, de sajnos nem ez történt.

A növény fejlődését gátló hűvös május után egy tűző nyári hónap, a forró és száraz július következett, amely szinte mindenhol egy időben hozta meg a görögdinnye érését. Ennek következményeként a hozamok negyedével csökkentek, és a gyümölcs mérete is jelentősen kisebb lett. Július végén azonban egy váratlan lehűlés érkezett, amely hirtelen csökkentette a dinnye iránti keresletet. A termelők képtelenek voltak lépést tartani a szüretelés ütemével, hiszen a tárolási kapacitásaik kimerültek, míg a kereskedőknek is nehézséget okozott az egyszerre rájuk zúduló dinnyemennyiség értékesítése. Az augusztus elejére kialakult túlkínálat következtében a görögdinnye fogyasztói ára drámai mértékben, kilónként kétszáz forintra esett, ami jóval a termelési és értékesítési költségek alá csökkent. A kereskedők pedig már csupán negyven-ötven forint körüli felvásárlási árat kínálnak a termelőknek.

Ezt a mézédes finomságot - ha elérte a tökéletes érettséget - csupán néhány napig lehet biztonságosan tárolni, mielőtt elkezd romlani. Ebben az esetben az eladhatósága drámaian csökken, ami komoly anyagi veszteséget jelenthet. Ilyen helyzetekben akár az ár alatt történő értékesítés is kifizetődő lehet.

A dinnyecunami idén is komoly felfordulást okozott a piacon, ahol a termelők és a kereskedők között heves vádaskodások zajlottak. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete közleményben fejezte ki aggodalmát, és felszólította a kereskedelmi láncokat, hogy az akciós árakat a termelési költségek figyelembevételével állapítsák meg. A helyzetet szemügyre véve, például az Auchan kínálatában augusztus 12-én a lédig görögdinnye kilónként 199 forintba került, míg a magszegény változat 249 forintot kóstált. A Lidlben szintén 199 forintért kínálták a görögdinnyét, de a magszegény verziót csupán 219 forintért lehetett megvásárolni.

És amikor nagy a baj, próbál tükrözni a magyar. Az még hagyján, hogy a szezon kezdetén, amikor még nincs, vagy kevés és drága a hazai, sok útszéli standokon "magyar dinnyének" hirdetik azt is, ami nem az. A lezuhant árak miatt növekvő veszteséget több viszonteladó úgy igyekeztek mérsékelni, hogy - élve az adódó kedvezményekkel - őstermelőként értékesítette azt a portékát is, amit nem ő termelt.

Más problémák is felmerülnek. Az infláció újra emelkedni kezdett, és a szezon kezdetén tapasztalható csillagászati árak következtében a görögdinnye egy főre jutó éves hazai fogyasztása alig haladja meg a tíz kilót, míg a sárgadinnyéből csupán körülbelül két kilogrammra számíthatunk.

A nyereséges évek pozitív hatásának köszönhetően újra felfelé ívelt a tendencia: a hazai görögdinnye-termőterület már meghaladja a 3600 hektárt, míg a sárgadinnye esetében közel ötszáz hektárra nőtt a terület. Érdemes megjegyezni, hogy a görögdinnye területe mindössze a negyedét, míg a sárgadinnye területe a felét jelenti a húsz évvel ezelőtti adatainknak.

A "magyar dinnye" jövője a klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok tükrében rendkívül bizonytalan. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a szabadföldi termesztés háttérbe szorulása aggasztó tendenciát mutat: a fóliasátras módszer egyre népszerűbbé válik, míg az öntözés nélküli termesztés már-már életveszélyes vállalkozásnak számít. Érdekesség, hogy az ország északi részein a dinnyeföldek csupán negyedét öntözik, ami komoly hátrányt jelent a versenyképesség szempontjából. A jövőbeli kilátások tehát nemcsak az időjárás, hanem a termesztési módszerek fejlődése és alkalmazása révén is jelentős kihívások elé állítják a magyar dinnyetermesztőket.

A kincstári optimizmus így is töretlen. Hubai Imre maga is az öntözéses, fólia alatti termesztésre buzdította a gazdákat, amellyel a magyar dinnye (értékesítési) szezonja megnyújtható. A fogyasztókat pedig arra biztatta, hogy (megkerülve a kereskedelmet) közvetlenül a termelőtől magyar dinnyét vásároljanak.