Olyan érzés, mintha a pokol kapui megnyíltak volna Európa szívében.

Az idei június végén Európát sújtó rendkívüli hőhullám – amely Spanyolországban 46 °C-ot, Olaszországban és Portugáliában pedig 39-42 °C-ot mért – a globális éghajlatváltozás egyértelmű és drámai megnyilvánulása. A szokatlanul magas hőmérsékletek miatt Dél-Európa számos városának vezetése fokozott erőfeszítéseket tesz a legveszélyeztetettebb lakosok védelme érdekében.

Dél-Európa klímamenedékeket épít a június végi pokoli hőség miatt. Madridban a hétvégén csaknem 40 Celsius-fokot mértek, miközben az andalúziai Granadában 46 fok volt, ami rekordnak számít Spanyolországban (az előző csúcsérték 1965 júniusában, Sevillában volt, 45,2 Celsius). A vizek hőmérséklete is rekordmagas: a Földközi-tenger hőmérséklete a Baleár-szigeteken meghaladta a 26 Celsius-fokot, ami a nemzeti meteorológiai ügynökség szerint "augusztus közepére jellemző" érték.

Olaszország huszonegy városában, köztük a híres Milánóban, Nápolyban, Velencében, Firenzében és Rómában, rendkívüli hőség miatt fokozott készültséget rendeltek el vasárnap. A mentőautók különösen a turisztikai látványosságok közelében állomásoztak, hogy gyors segítséget nyújthassanak a szükségben. Az olasz kórházak sürgősségi osztályaiban 10%-os növekedést tapasztaltak a hőgutaesetek számában. Mario Guarino, az Olasz Sürgősségi Orvostani Társaság alelnöke az AFP hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "főként azokban a városokban van rendkívüli helyzet, ahol a hőmérséklet nemcsak rendkívül magas, hanem a páratartalom is emelkedett". A legnagyobb veszélynek az idősek, a rákos betegek, valamint a kiszáradás, hőguta és fáradtság miatt szenvedő hajléktalanok vannak kitéve - idézi szavait az Index.

Több jelentős városban rendkívüli válságintézkedéseket vezettek be: Velencében a 75 év felettiek számára ingyenessé váltak a vezetett túrák a légkondicionált múzeumokban és középületekben, lehetőséget biztosítva ezzel a kánikulában való hűsölésre. Rómában a 70 év felettiek élvezhetik az úszómedencék használatát térítésmentesen, így enyhítve a forró nyári napokat. Bolognában "klímamenedékeket" hoztak létre, amelyeket a lakosság használhat, míg Anconában páramentesítőket osztanak ki a rászorulók között, segítve ezzel a nehéz körülmények közötti életet.

Portugáliában az ország déli felének több részén, köztük a fővárosban, Lisszabonban is vörös riasztás van érvényben hétfő estig. A bozóttüzek kockázata is a legmagasabb, akárcsak Szicíliában, ahol a tűzoltók szombaton tizenöt bozóttűzzel küzdöttek. Lisszabon utcáin, ahol vasárnap a 42 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet, különleges intézkedéseket léptettek életbe.

Franciaországban a hőmérséklet egyre emelkedik, és a Le Monde szakértői előrejelzése szerint a következő napokban az ország kétharmadán a csúcshőmérséklet 36 és 38 Celsius fok között alakulhat. Ez a kánikula egyértelműen az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás jeleit mutatja - állítja a lap. A helyi hatóságok körülbelül 200 iskola részleges vagy teljes bezárásáról határoztak, míg a kormányzati intézmények árnyékos, védett helyeket kínálnak a lakosságnak, és folyamatosan ivóvizet biztosítanak a rekkenő hőségben.

Görögországban a hőhullám már június 25-27. között elérte tetőpontját, amikor számos területen 42-43  Celsius-fokot mértek, különösen drámai volt a helyzet Közép‑Makedóniában és Thesszáliában. Athénban a 39-40 fok körüli csúcsértékek éjszakai "trópusi" hőmérsékletekkel párosultak. Hatalmas erdőtüzek csaptak fel Chios szigetén és Athén környékén. Ezen a területen több mint ezer embert kellett evakuálni. Ezzel egy időben teljes közúti és parti útvonalakat zártak le (pl. Athén-Szounion-útvonal), miután a levegő hőmérséklete megközelítette a 40 Celsius-fokot.

A kánikula nem csupán a hőmérsékleti rekordok megdöntéséről szól - hatása közvetlenül érinti az emberi egészséget is. Olaszországban például a hőguta miatt sürgősségi ellátásra szoruló esetek száma 10 százalékkal emelkedett, különösen az idősebbek, krónikus betegségekkel küzdők és a hajléktalanok körében. Spanyolországban pedig már komoly következményekkel is számolni kell:

Június 21-ig Andalúziában 114 olyan halálesetet regisztráltak, amelyet a hőség idézett elő.

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a mediterrán térségben egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak a hőhullámok. Az elszálló hőmérsékletek a városokban akár 37 fokot is elérhetnek, sőt, egyes helyeken még magasabb értékek is megfigyelhetők. A városi hőszigethatás ráadásul tovább fokozza a hőmérséklet-emelkedést – figyelmeztetett Emanuel Piervitali, az Olasz Környezetvédelmi és Kutatóintézet (ISPRA) szakértője. A kutatók állítása szerint ezek az ismétlődő hőhullámok a globális felmelegedés egyértelmű indikátorai, és a jövőben várhatóan egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak.

Reisz András meteorológus a múlt héten az Indexnek nyilatkozott, és kifejtette, hogy a jelenlegi időjárási viszonyokban nem csupán a hőmérséklet mértéke az igazán szokatlan, hanem az is, hogy mindez egy rendkívül száraz időszakkal társul. Elmondása szerint június általában az év legcsapadékosabb hónapja szokott lenni, azonban idén a meteorológiai nyilvántartások szerint a legszárazabb hónapként fog bevonulni a történelembe.