Ménes Dávid: Ha valakinek a lelkét egyszer megérinti a szirénák hívogató dallama, az örökre nyomot hagy benne.
Ismerjük meg Ménes Dávidot, a balesetek első számú hősét, aki mindig ott van, amikor a legnagyobb szükség van rá. Ő az, aki a káosz közepette is képes félretenni érzelmeit, és kizárólag a sérültek megsegítésére összpontosít. Számára a családja és a Debreceni Mentőállomás a világot jelenti, és elhivatottsága példaértékű mindannyiunk számára.
Olvasóink szavazatai alapján Ménes Dávid, az Országos Mentőszolgálat regionális szóvivője nyerte el a 2025-ös Év embere címet. A Debreceni Mentőállomás vezetőjeként őszintén átélte az elismerés pillanatait, amikor április 16-án, csütörtök délelőtt a Hajdú-bihari Napló székházában átvette a díjat. E jeles alkalom kapcsán lehetőségünk nyílt egy beszélgetésre a mentőtiszttel, ahol hivatástudatáról, a bajtársiasság fontosságáról és a mentős élet mindennapi kihívásairól osztotta meg gondolatait.
Ménes Dávid 1997-ben, mindössze tíz éves gyermekként lépte át először a Debreceni Mentőállomás küszöbét, édesanyja ugyanis itt dolgozott. Azonnal magával ragadta a mentős lét varázsa, a külsövásártéri épület különleges atmoszférája, és lehetősége nyílt megismerni azokat a mentősöket, akik mára már legendás hírnévre tettek szert. Ekkor már tudta, hogy életét ennek a hivatásnak szenteli. Tíz év elteltével, szakképzetlen mentőápolóként csatlakozott a csapathoz, hogy valóra váltsa álmát.
Emlékeiben idézte fel azokat az éveket, amikor a mentőszolgálat különböző járművein, legyen az mentőgépkocsi, esetkocsi vagy rohamkocsi, dolgozott. Büszkén hangoztatja, hogy az általa képviselt mentőegység nem csupán helyi, hanem világszínvonalú ellátást nyújt. Először alap, majd emelt szintű mentőszakápolói képesítést szerzett, amelyet a szakma iránti elkötelezettsége hajtott. Ezt követően elvégezte a mentőtiszti képzést, 2022-ben pedig a Debreceni Egyetemen okleveles egészségügyi menedzseri diplomát szerzett, így tovább bővítve tudását és szakmai horizontját.
A mentők tevékenysége rendkívül sokszínű és változatos. Jelen vagyunk az élet legfontosabb pillanataiban, a születéstől egészen az elmúlásig. Naponta találkozunk különböző kihívásokkal: reggelente előfordulhat, hogy egy villamos alól kell valakit kiszabadítani, délben pedig az árokparton nyújtunk segítséget egy bajbajutott személynek. Este pedig gyakran egy koraszülött életéért küzdünk, segítve őt abban, hogy megkezdhesse útját a világban - mesélte az állomásvezető mentőtiszt.
A mentősök számára az egyes esetek nem csupán munkát jelentenek, hanem mélyen személyesen is hatnak rájuk. Az életmentés során átélt pillanatok, a páciensek történetei és az érzelmi kihívások mind-mind nyomot hagynak bennük. Minden egyes hívás, bármennyire rutinszerűnek tűnjön is, egy újabb lehetőség arra, hogy szembesüljenek a humanitás mélységeivel, és ezáltal ők maguk is gazdagabbá válnak.
Hogyan tudják a megélt tragédiáikat feldolgozni? Az Országos Mentőszolgálat pszichológusi támogatást nyújt mindazok számára, akiknek szükségük van egy meghallgató fülre vagy egy támogató beszélgetésre. Emellett a mentőegységek tagjai gyakran egymás között is megosztják és feldolgozzák a nehéz helyzeteket. Nem titok, hogy a mentősök az élet minden szakaszában találkoznak betegekkel, legyenek azok fiatalok, középkorúak vagy idősek. Ménes Dávid tapasztalata szerint különösen nehéz megbirkózni azzal, ha egy gyermek szenved el tragédiát. Ilyenkor mindenki a legjobb tudása szerint cselekszik, felülkerekednek a saját érzelmeiken, és szinte versenyt futnak az idővel, csakis a beteg ellátására összpontosítanak. Végső soron ez az, amit a kétségbeesett családtagok is elvárnak tőlük.
