A magyarok ingatlanvásárlási kedve hirtelen megtorpant: valami aggasztó történt, ami miatt sokan megijedtek. Mi állhat a háttérben? - Pénzcentrum

2025 áprilisában megtorpant az év eleji élénk ingatlanpiaci lendület: a Duna House becslése szerint 10 415 lakóingatlan-adásvétel történt országosan, ami 14,6%-kal kevesebb, mint az előző hónapban, és 7%-os visszaesést mutat 2024 áprilisához képest.

Az ingatlanpiac lassulása mögött számos tényező húzódik meg, köztük az ingatlanárak jelentős emelkedése is. Az iskolai szünetek és hosszú hétvégék például jelentős hatással vannak a kereslet csökkenésére. Ezen változások tükrében a Duna House vevői keresletindexe 11 ponttal csökkent, így jelenleg 76 ponton áll.

Az elmúlt negyedévek során tapasztalt dinamikus áremelkedés már érezhetően csökkenti a keresletet, ezzel együtt pedig lassítja a piac fejlődését. A 2025-re várt áremelkedés jelentős része már az első negyedévben megvalósult, így az év hátralévő időszakában nem valószínű, hogy drasztikus drágulás következne be. Előrejelzésünk alapján a következő negyedévekben csupán néhány százalékos ármozgásokra lehet számítani.

A jelzáloghitel-piacon továbbra is kedvező trendek figyelhetők meg: a Credipass becslése szerint 127 milliárd forint értékű lakáscélú jelzáloghitel valósult meg, ami havi szinten 2%-os, éves szinten pedig 5%-os növekedést mutat. Az átfutási dinamikák kedvező alakulása miatt várható, hogy a következő két hónap is rendkívül erős teljesítményt hoz majd.

Budapesten az ingatlanpiacon továbbra is felfelé ívelnek az árak: a pesti téglalakások négyzetméterára egy év alatt lenyűgöző 33%-kal nőtt, így most már 945 ezer forintot is elér. Eközben Budán a panellakásokért átlagosan 1,1 millió forintnál is többet kell kifizetni. A pesti belvárosban a téglalakások ára már meghaladta az 1,2 millió forintot négyzetméterenként, ami jól mutatja a kereslet folyamatos növekedését.

Tavaly áprilisban a budapesti ingatlanpiacon a 600-800 ezer forint/m² közötti árkategória volt a legelterjedtebb, míg idén áprilisra ez jelentősen megváltozott: a legnagyobb keresletet az 1,2-1,4 millió forintos négyzetméterárral rendelkező lakások élvezték.

A vásárlók országszerte leggyakrabban a jó állapotú ingatlanokat választották (38-41%), de a fővárosban és Nyugat-Magyarországon érezhető volt a felújítandó ingatlanok iránti élénkülő kereslet is.

A tranzakciós adatok elemzése alapján a fővárosban az ingatlanok 2-3 hónap alatt találtak új gazdára, különösen a panellakások esetében, amelyek rekordgyorsasággal keltek el. Ezzel szemben vidéken a téglaépítésű használt lakások értékesítése átlagosan körülbelül 4 hónapot igényelt.

A budapesti ingatlanpiacon a vásárlók 43%-a befektetési szándékkal keresett ingatlant, míg 23%-uk a nagyobb lakásra való költözés motiválta őket. A befektetők átlagosan 74,8 millió forintot fektettek be, míg az első lakásukat vásárlók körében ez az összeg 66,4 millió forintra rúgott. Vidéken a legaktívabb vásárlói csoportot az első lakásvásárlók alkották, akik a tranzakciók 29%-át képviselték, míg a befektetők aránya 26% volt.

A fővárosi eladók körében tapasztalható, hogy a 60 év felettiek aránya csökkent, és a legnagyobb részesedést (33%) az 50-60 éves korosztály képviseli. Ezen eladók 40%-a korábban meglévő befektetéseit értékesítette. Ezzel szemben vidéken a 60 év felettiek dominálnak, 34%-os arányukkal, ahol szintén a befektetések értékesítése (28%) vagy örökölt ingatlanok eladása (24%) állt a háttérben.

A kerületi népszerűségi rangsor élén továbbra is a XIII. kerület áll, amely 20,1%-os támogatottsággal büszkélkedhet. A második helyezett a II. kerület, 18%-kal, míg a harmadik pozíciót a XI. kerület foglalja el, 17,9%-os arányával.