Már nem álmodom róluk. - Az Exit Generáció színpadán az állami gondozottak szívszorító történetei elevenednek meg - Librarius.hu
November 22-én debütál az Exit Generáció legújabb előadása, a „Már nem álmodok velük.” A Jurányi Ház színpadán életre kelnek valós események, amelyek betekintést nyújtanak a gyermekvédelmi rendszer működésébe, valamint az állami gondozásban felnövő fiatalok mindennapi életébe. Zsigó Anna dramaturg és Farkas Ádám rendező az intézetek egykori lakóinak történeteit dolgozták fel, hogy egy hiteles és érzelmekkel teli színpadi adaptációt hozzanak létre.
"Azok az információk, amelyek az átlagemberhez eljutnak, általában valamilyen tragédia vagy bűncselekmény kapcsán látnak napvilágot. Szeretném, ha a nézők felismernék, hogy ez ennél sokkal árnyaltabb, és nem csak sztereotip dolgok mentén alkotnának véleményt."
- Farkas Ádámban egy testvérével folytatott beszélgetés alkalmával vetődött fel, hogy megpróbál bepillantást nyerni az intézetek és a gyermekvédelmi rendszer rendkívül zárt világába, és a színházon keresztül másoknak is megmutatni az ott zajló folyamatokat. Nem volt könnyű dolga, hiszen kívülállóként neki is csak sejtései voltak, hogy egy-egy kérdés vagy kijelentés milyen traumákat hozhat felszínre az érintettekben.
A megkeresett, állami gondoskodásban felnőtt interjúalanyok meglepően mélyreható betekintést nyújtottak az intézetben eltöltött éveikbe. Olykor meglepő, elgondolkodtató, máskor pedig kifejezetten szórakoztató anekdotákkal színesítették beszélgetéseinket. A dokumentarista előadásban ezek a történetek hiteles formában kerülnek bemutatásra, Zsigó Anna dramaturg csupán két aspektuson finomított: a szereplők és helyszínek nevét megváltoztatta, valamint a szövegek terjedelmét alakította át.
"Először megpróbáltuk megtalálni azokat a fókuszpontokat, melyek mentén szeretnénk ezt az előadást elkészíteni, a szövegeket pedig verbatív módon kezeltük, tehát semmit nem írtunk bele és nem változtattunk meg radikálisan. Az elhangzó mondatok mind a beszélők saját szövegei. Nekünk Ádámmal az volt a dolgunk, hogy ezeket hogyan fűzzük fel egy szálra. Ebben a munkában Hárs Anna dramaturg is a segítségünkre volt, ő konzulensként véleményezte a készülő darabot, és segített a dramaturgiai koncepció kidolgozásában"
Zsigó Anna osztotta meg velünk az előkészületek izgalmas részleteit. Bár személyesen nem érintett a témában, a környezete tagjaitól kapott élményei és beszámolói révén mély betekintést nyert ebbe a különleges világba. Az őszinte történetek és tapasztalatok gazdag forrásként szolgáltak számára, lehetővé téve, hogy más szemszögből lássa a dolgokat.
A színészek közül kiemelkedik Török-Illyés Orsolya, aki közvetlen tapasztalatokat szerzett az intézetből kikerülő fiatalok világáról. Egy háztartásban nőtt fel, szinte testvérként, olyan személlyel, aki élete első szakaszában - bár csupán rövid ideig - állami gondoskodásra szorult. Orsolya nemcsak a saját élményeit ismeri, hanem betekintése van a nevelőszülők mindennapi kihívásaiba is. Meggyőződése, hogy az érintettek számára a legfontosabb támogatást az empátia nyújtja. Ezen a vonalon kapcsolódik Simkó Katalin is, aki hangsúlyozza, hogy a színház nyelvén történő beszélgetés a témáról közös gondolkodásra ösztönöz, így segítve a megértést és a kapcsolódást.
A színház rendkívüli lehetőséget kínál arra, hogy az előadók és a közönség együttműködve mélyebben elmerüljenek bizonyos témákban. Itt olyan árnyalt és komplex módon bonthatják ki a kérdéseket, ahogyan azt egy hétköznapi beszélgetésben talán nem tudnák megtenni. Emellett a színház arra ösztönöz, hogy közösen reflektáljunk olyan témákra is, amelyek gyakran tabuként jelennek meg, vagy amelyeket a társadalom többsége hajlamos figyelmen kívül hagyni.
Szamosi Zsófia és Dénes Viktor kiemelik a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét, hiszen a legapróbb gesztusok is képesek pozitív változásokat hozni.
A felvetett problémák mind mélyen jelen vannak az elmesélt történetek mögött. Ezek a személyes élmények és érzések különleges módon képesek összekapcsolni a nézőket az érintettekkel, lehetővé téve számukra, hogy jobban megértsék az egyes karakterek motivációit, érzéseit és gondolkodásmódját. Az ilyen kiragadott pillanatok segítenek abban, hogy a közönség empátiát érezzen, és mélyebb kapcsolatot alakítson ki a sztorik mögött rejlő valósággal.
A Már nem álmodok velük. november 22-én látható először a Jurányi Házban, majd másnap a mindenGYEREK Fesztivál keretén belül.
A darabot előadják: Simkó Katalin, Török-Illyés Orsolya, Szamosi Zsófia és Dénes Viktor.
Látvány: Juhász Nóra
Dramaturg: Zsigó Anna és Hárs Anna – két tehetséges alkotó, akik egyedi látásmóddal és kreatív megközelítéssel hozzák létre műveiket.
Természetesen! Itt van egy egyedi változat: "Segítő: Gazder Adél"
Rendező: Farkas Ádám
