Az ököl az égbe szökött - nyolc lenyűgöző pillanat az idei év legmegdöbbentőbb eseményeiből - Mandiner
A 2024-es év képei között feltűnt egy különös hír: a fake news repülőgép, amely a valóság és a fikció határvonalán egyensúlyozott. A hírek szerint terrortámadásról érkeztek aggasztó jelentések, amelyek sokkolták a közvéleményt. A nap fénypontja azonban egy váratlan óriási csoportfotó volt, amelyen a világ különböző pontjairól érkezett emberek együtt álltak, szimbolizálva az összefogást és a reményt a nehéz időkben. Ez a kép a 2024-es év szellemiségét örökítette meg: a kihívások ellenére is képesek vagyunk összefogni és együtt nevetni.
Egy kép többet mond ezer szónál - tartja az internetes közhely-bölcsesség. S hát minden év tartogat olyan eseményeket, amelyek formálják világunk jövőjét, és amelyeket érdemes megörökíteni az utókor számára. 2024 sem volt kivétel: az év tele volt történelmi jelentőségű pillanatokkal, meghatározó döntésekkel és emlékezetes megmozdulásokkal, amelyeket lencsevégre kaptak.
Az idei amerikai elnökválasztás nem csupán az Egyesült Államok, hanem a világ szinte minden zugában izgalmat keltett. Az események során két kulcsfontosságú pillanat rajzolódott ki, amelyek meghatározták a kampány alakulását. Az egyik ilyen fordulópont akkor következett be, amikor Donald Trumpot egy merényletkísérlet során szinte sikerült megölni, ami úgy tűnt, hogy már júliusban végleg eldöntötte a választás kimenetelét. A feszültség és a drámai események mindenkire hatással voltak, és a globális közvélemény folyamatosan figyelemmel kísérte a fejleményeket.
A másik, amikor Kamala Harris óriási lendülettel kezdett kampányolásba Joe Biden megpuccsolása után, melynek csúcspontja a celebgálát és nagy showt felvonultató demokrata jelölőkongresszus volt Chicagóban augusztusban. Ezzel Harrisék meggyőzték a közvéleményt arról, hogy a választás vége bizony demokrata győzelem lesz...
...nem vált valóra.
Az európai parlamenti választásokra 2024. június 6-9. között került sor, és az eseményre a politikai elemzők izgalommal várták az eredményeket. A közvélemény-kutatások alapján a migrációs krízis és a gazdasági nehézségekkel küzdő választók elégedetlensége a jobboldali pártok győzelmét valószínűsítette. Ám a választások végül váratlan fordulatot hoztak: az Európai Néppárt (EPP) diadalmaskodott, meglepve sokakat. Ez a győzelem Manfred Weber pártelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének pozícióját is stabilizálta, akik az eredmények tükrében gyorsan megkezdték a szövetségkötéseket az EP baloldali frakcióival. A politikai táj tehát újra formálódott, és a jövőbeli együttműködések ígérete kapott hangsúlyt a választások utáni napokban.
Nem tűnt ilyen fényesnek a magyar kormánypárt helyzete, hiszen az EPP-ből kilépve a politikai senkiföldjén találta magát, és a kinézett képviselőcsoport, az akkor Giorgia Meloni-vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártjainak egy részével sem állt különösen jó viszonyban (sőt, a magyarellenes román klerikofasiszta AUR belépésével még egyértelműbbé váltak a törésvonalak). Aztán egy huszárvágással sikerült döntetlenre, sőt, annál nem kicsit jobbra kihozni a meccset: a Fidesz megalapította a Patrióták Európáért képviselőcsoportot, amely méretében azóta megelőzte az ECR-t is.
