Elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott vírusok a jövő egyik innovatív gyógymódját jelenthetik, azonban ennek komoly kockázatai is lehetnek.
A Stanford Egyetem kutatói nemrégiben egy izgalmas felfedezést tettek: a mesterséges intelligencia képes új vírusok létrehozására, amelyek DNS-ét a gép maga generálja. Ezek a vírusok potenciálisan rendkívül hatékony fegyverek lehetnek különféle baktériumokkal szemben. Ez a fejlemény nagyszerű lehetőségeket kínál a fertőzések kezelésében, ám a Futurism tudósítása szerint számos szakértő aggodalommal figyeli ezt a folyamatot, mivel úgy vélik, hogy ezzel valójában megnyílt Pandóra szelencéje, és komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel.
Ha valaki képes az MI segítségével baktériumokat célzó vírust létrehozni, akkor egy hasonló tudású, de rossz szándékú szakértő akár biofegyvert is gyárthat ezzel a technológiával. Ez azért is lenne különösen veszélyes, mert orvosok és kormányok ezt megelőzni nem nagyon tudják, legfeljebb reagálhatnak egy támadásra - miközben az MI segítségével a fegyvert megalkotó viszonylag gyorsan és egyszerűen módosíthat a vírus DNS-én.
Két tudós a Washington Postban publikált egy véleménycikket, amelyben a mesterséges intelligencia által felvetett veszélyekre figyelmeztetnek. A cikk nyitányaként hangsúlyozzák, hogy bár sokan nem érzik magukat felkészültnek arra a világra, ahol MI segítségével vírusokat lehet létrehozni, valójában már ebben a valóságban élünk.
A cikk elején említett Stanford-kutatás során egy Evo nevű MI-modellt használtak, hogy egy bakteriofág, azaz baktériumokat megfertőző vírust készítsenek. Míg a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modelleket szövegeken tanítják, addig az Evo több millió bakteriofág genómját nézte már át. A kísérletben az E. colit támadták több mint 300 MI-generált vírussal, amiből 16 el is pusztította a baktériumot. Fontos megjegyezni, hogy a Stanford kutatóinak tanulmánya még nem esett át a szakmai lektoráláson, és egyelőre nem lehet tudni, hogy mások milyen könnyen vagy nehezen tudnák replikálni az eredményeiket.
Sok bakteriofág és más vírus genómja szabadon hozzáférhető, így egy támadónak van miből betanítania a saját modelljét. Erre csak úgy lehetne hatékonyan reagálni, ha szintén MI-vel viszonylag gyorsan és egyszerűen tudnánk már ellenanyagokat, antitesteket és vakcinákat gyártani, de ez egyelőre nincs így. Ugyan sokan dolgoznak ezen, eredményesen, de leginkább magáncégek, amik féltve őrzik az eredményeiket, nem fér hozzájuk bárki.
A szakértők véleménye szerint a kormánynak elsődleges feladatként kellene kezelnie a szükséges adathalmazok, kutatólaborok és vakcinagyártó infrastruktúra kiépítését. A magánszektor részéről nem várható el, hogy ilyen mértékű tőkét és energiát invesztáljon egy olyan óvintézkedésbe, amely esetleg soha nem válik szükségessé. Ezzel szemben Robert F. Kennedy Jr., az amerikai kormány és az egészségügyi minisztérium vezetője, úgy tűnik, nem ezen az úton halad. Sőt, a jelek szerint inkább az állami egészségügyi rendszer leépítésén és a tudományba vetett bizalom csökkentésén fáradozik.
