Kívánok mindenkinek egy varázslatos és békés karácsonyt! | Demokrata
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/velemeny/aldott-karacsonyt-2-926451/
Egy svéd állami vállalat belső kommunikációjában arra kérte munkatársait, hogy az ünnepi időszak során kerüljék a "boldog karácsonyt!" üdvözlést, inkább a "kellemes ünnepeket!" kifejezést részesítsék előnyben. Az "áldott karácsonyt!" köszöntés használata pedig egyáltalán nem merült fel, mivel vallási töltete miatt érzékeny téma. A vállalat indoklása szerint a téli ünnepek számos kultúra és vallás eseményeit ölelik fel, így a javasolt kifejezéssel szélesebb körű befogadást és tiszteletet tudnak mutatni a különböző háttérrel rendelkező emberek iránt. A levelet a cég sokszínűségi és befogadási osztályának egy munkatársa küldte el. Mint várható volt, a felhívásból komoly viták kerekedtek, hiszen Svédország még nem tart ott, hogy az ilyen irányú korlátozások hivatalos normává váljanak.
Magyarországon – Istennek hála – nem található egyetlen állami vállalat sem, ahol külön osztály foglalkozna a befogadással és a sokszínűséggel. Pedig, ha jobban belegondolunk, az év végi ünnepek során a keresztény kultúrkörben is tapasztalható egyfajta zűrzavar, nem is beszélve az itt élő kínaiak téli ünnepeiről, a zsidó hagyományokról, vagy a viszonylag kisebb, de jelentős muszlim közösség ünnepeiről. Míg tehát mindenki örömmel és gondtalanul ünnepli a saját hagyományait, érdemes észben tartani, hogy egy komoly probléma merül fel a naptárunkkal kapcsolatban. Az ortodox keresztények például a karácsonyt január 7-én ünneplik, ami újabb réteget ad a sokszínű ünnepi időszakhoz.
Hogyan is lehetséges mindez? Kérdi a naiv hívő, aki talán nincs teljesen tisztában a tőlünk keletre élő népek vallási hagyományaival és szokásaival. Nos, a válasz nem is olyan bonyolult. Tisztázzuk a kérdést: Julius Caesar volt az, aki először reformálta meg a naptárt, úgy alakítva át az évet, hogy az 365 és egynegyed napra osztódjon. Ez a megoldás a maga idejében viszonylag pontosnak tűnt, ám később kiderült, hogy valójában ez a szám a csillagászati évhez képest naponta 11 perc eltérést jelentett. Ahogy teltek az évek, a látszólag apró különbség az 1500-as évek végére már 13 napot halmozott fel.
A naptárak kérdése különösen sok fejtörést okozott az egyháznak, főként a Nap és Hold ciklusaihoz igazított ünnepek kapcsán. Az évek során ez a zűrzavar más szférákra is kiterjedt. XIII. Gergely pápa uralkodása alatt született meg a sürgető döntés, így a naptár reformja a pápa nevét örökítette meg: Gergely-naptár. Az átalakítás során 1582. október 4-ét követően az emberek hirtelen október 15-ét köszönthették, mivel a felhalmozódott napok egyszerűen eltűntek a naptárból Róma területén. Azonban a változás más országokban nem zajlott le ilyen simán. Oroszország például egészen a XX. század közepéig ragaszkodott a julián naptárhoz, és csak 1940-ben váltottak. Érdekes módon az ortodox egyházak a mai napig őrzik az eredeti naptárt, és mivel a szökőévek révén a napi 11 perces eltérések kezelése már nem jelent problémát, mára a két naptárrendszer közötti eltérés automatikusan 13 napra nőtt.
Vagyis az eredeti, Julius Caesar által kitűzött újévnél a mi újévünk 13 nappal korábban köszönt be, de mivel most a miénk a domináns, ezért azt mondjuk, az ortodox újév van január 13-án. Számos országban ünneplik az eredeti helyén, azaz január 13-án az újévet, például Oroszországban, Szerbiában, Bosznia és Hercegovinában, Ukrajnában, de Walesben, Svájcban és Skóciában is. Bizony. És náluk az eredeti karácsony január 7-ére esik. A szenteste pedig 6-ára.
Mi a tanulság ebből? Az ünnep varázslatos pillanatai lehetőséget adnak arra, hogy felfrissítsük lelkünket és közelebb kerüljünk Istenhez. Akárhányadika is legyen, mindig emlékezzünk rá, hogy Isten szeretetteljes figyelme kísér minket. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy a butaságot nem mindig tűri el.
