Közszolgáltatás helyett inkább egy krém.
A közfinanszírozott proktológiai ellátás hozzáférése szinte lehetetlen, ezért a betegek kénytelenek a magánszolgáltatókhoz fordulni, ahol több százezer forintos árak várják őket. Ha valakinek erre nincs anyagi kerete, az egyedüli lehetőség a vény nélkül kapható készítményekre korlátozódik, amelyek sokszor még a tünetek enyhítésére sem bizonyulnak elegendőnek.
Az aranyeres és egyéb végbélbetegségek, mint a sipolyok vagy berepedések, népbetegségnek számítanak, amelynek kialakulásában az életmód, a táplálkozási szokások, az ülőmunka és a mozgáshiányos életvitel jelentős szerepet játszanak. Ám népbetegség ide vagy oda, az állami egészségügyi ellátórendszerben alig számíthatunk proktológiai ellátásra - legalábbis erről árulkodnak a tapasztalatok. Egyik olvasónk például arról számolt be, hogy panaszaival felkereste a helyi rendelőintézetet, ahol proktológiai szakrendelés híján egy sebész vizsgálta meg. Ő csak annyit tudott megállapítani, hogy szükséges lenne egy szakorvosi vizsgálat és végbéltükrözés is. Ezek után a megyei kórházat kereste fel, ahol elvileg szakorvos és eszközpark is rendelkezésre áll, ám csak hónapokkal későbbre tudott volna időpontot foglalni a néhány perces beavatkozásra. Olvasónk ezek után inkább magánellátóhoz fordult, vállalva az előzetes konzultáció, a laborvizsgálatok, a beavatkozás és a szövettani vizsgálat összesen több százezer forintos költségét - igaz, ezért az összegért másfél héttel a bejelentkezés után kapott időpontot.
A helyzet, amellyel szembesülünk, nem egyedülálló: Erős András, a tapasztalt proktológus, több mint négy évtizede szolgálja a pácienseket, jelenleg egy magánkórház keretein belül. Megkeresésünkre kifejtette, hogy a betegek többsége azért választja a magánszolgáltatást, mert a közellátásban nem kapják meg időben a szükséges kezelést. Orvosi tapasztalatai is megerősítik ezt a megállapítást: a páciensek gyakran először a rendelőintézet sebészeti osztályához fordulnak, ahol nincs szükség beutalóra. Ezt követően az orvosok általában továbbirányítják őket egy proktológushoz, sokszor a magánellátás keretein belül. — Egy lelkiismeretes sebészorvos ebben a helyzetben helyesen jár el, hiszen a kézzel tapintható, látható elváltozások mellett olyan problémák is felmerülhetnek, amelyek diagnosztizálásához műszeres vizsgálat szükséges. Sajnos a szakrendelőkben sem a megfelelő eszközök, sem a szükséges szakértelem nem áll rendelkezésre. A tényezők között az időfaktor is kulcsszerepet játszik, hiszen egy rosszindulatú daganat akár néhány hónap alatt is kifejlődhet - hangsúlyozta a proktológus.
A rendelőintézetek és kórházak kapacitásának hiánya szoros összefüggésben áll a szakemberhiánnyal és a finanszírozási problémákkal, különösen a proktológia területén, amely eszközigényessége miatt külön figyelmet igényel. A végbélvizsgálatok során használt proktoszkóp vagy rektoszkóp lehetővé teszi a végbél 14, illetve 20 centiméteres mélységig történő alapos átvilágítását. E folyamat során könnyedén azonosíthatók olyan elváltozások, mint az aranyér vagy a polipok, amelyek közül egyesek azonnal eltávolíthatók is. Amennyiben ezek a diagnosztikai lépések nem hoznak kielégítő eredményt, szükségessé válik a vastagbél teljes hosszának vizsgálata. A kolonszkópiás eljárást általában bódítás vagy altatás mellett végzik, a gasztroenterológiai szakemberek precíz felügyelete alatt.
Erős András felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az ellátáshoz való hozzáférés sokak számára anyagi okoknál fogva szinte lehetetlen, aközben a piacon számos vény nélküli készítmény érhető el, amelyeket a betegek gyakran orvosi konzultáció nélkül kezdenek használni. Az esetek egy részében azonban ezek a szerek nem hatásosak, mert más megbetegedés van a háttérben. A proktológus kitért arra is, hogy a béltumorok - első sorban a vastagbélrák - előfordulása egyre fiatalabb korosztályokat érint, ami részben az étkezési szokások megváltozására vezethető vissza. Éppen ezért egészségügyi edukációval, az ellátáshoz való hozzáférés javításával, célzott szűrővizsgálatokkal hosszú távon csökkenteni lehetne a súlyosabb emésztőrendszeri betegségek előfordulását.
