Különleges ambíciókkal látogat el Vésztőre az akkumulátorgyári hulladékot feldolgozó vállalat. A CATL, a BYD és az EVE által gyártott akkumulátor-maradványok hasznosítása érdekében érkeznek, hogy új lehetőségeket teremtsenek a fenntartható jövő érdekében.

Minden előírásnak eleget tesznek, átláthatóságot garantálnak, és egy árva fillér állami támogatást sem igényelnek, csupán a helyiek bizalmát kérik. Ezt állítják a Vésztőn akkuipari hulladékot feldolgozó üzemet tervező befektetők. Valóban érdemes felkészülnünk arra, hogy a gombamód szaporodó óriási akkumulátorgyárak mellett az ország hulladékfeldolgozó kapacitásainak is lépést kell tartania.

Félelem övezte a technológia felfedésének pillanatát, valamint a projekt túl korai nyilvánosságra kerülését. Ennek következtében mindent megtettek, hogy a háttérben, a figyelem elől elrejtve dolgozzanak.

- magyarázta Li Csiao, az NT Recycling Vésztő Kft. ügyvezetője egy budapesti háttérbeszélgetés keretében, hogy miért választották a honlapjukon a 3D-s grafikák alkalmazását az akkumulátoripari hulladék feldolgozására kifejlesztett berendezésük bemutatására. E meghívásra a HVG-t követően került sor, hogy lapunk elsőként számolt be a Békés megyei településen kialakítandó üzemről és a felmerült grafikai megoldásról.

A beszélgetésen az ügyvezető-résztulajdonos mellett jelen volt az anyavállalat, az NT Recycling Kft. többségi tulajdonosa, a horvát származású Aleksandar Dzombic, valamint a magyar partner, az Electraplan-Termelő Kft. ügyvezetője, Kincses Ármin, aki a vállalat vésztői telephelyének helyszínéért felelt. A tanácskozáson független szakértők is részt vettek: Varga József, aki a cégek környezetvédelmi engedélyezési kérdéseiben nyújt szakmai támogatást, valamint Láng Győző, az ELTE TTK Kémiai Intézetének egyetemi tanára, aki a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) Biztonság, Egészség, Környezetvédelem Munkacsoportját vezeti. Szintén ott volt Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, aki több akkumulátoriparral kapcsolatos elemzés szerzője és korábban már nyilatkozott az üggyel összefüggésben.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után a cég illetékesei és Láng Győző is sietett tisztázni, hogy nem akkumulátorbontó épül Vésztőn, mivel nem élettartamuk végére ért vagy selejtes kész akkumulátorok feldolgozását végzik majd.

Ehelyett elektrolitot még nem látott, a lítium-ion akkumulátorok celláinak gyártása során keletkező - anód-, katód- és szeparátorfóliából álló - gyártási hulladékot darálják majd le, és szeparálják a bennük található értékes, újrahasznosítható anyagokat. Az akkumulátorcella-gyártás egyik fázisában ezt a három réteget ugyanis méretre vágva, és megfelelő módon elrendezve helyezik a "cellákba" (valójában a megfelelő méretű és alakú tartályokba vagy tasakokba). Az elektrolitoldattal történő feltöltés egy következő lépésben valósul meg.

A Vésztőn feldolgozni kívánt hulladék a méretre vágás során leeső maradék. Ez a tevékenység, mint mondják, jóval kevésbé kockázatos mint az akkumulátorbontás, és a tervezett, éves szinten 2000 tonnás kapacitás is csekély.

A hazai akkugyártási kapacitások folyamatos növekedése, amire Láng Győző és más szakértők is többször felhívták a figyelmet, egyre sürgetőbbé teszi a helyi akkumulátor-feldolgozó kapacitások fejlesztését. Ahogy a használatban lévő akkumulátorok száma folyamatosan nő – elég csak a mobiltelefonokra, okosórákra, barkács- és kerti gépekre, valamint az elektromos rollerekre és autókra gondolni – úgy a felmerülő hulladék mennyisége is óriási méreteket ölt. Jelenleg a horvát-kínai-magyar vállalkozás által tervezett feldolgozó kapacitás csupán egy kis része annak a több tízezer tonnára becsült akkugyártási hulladéknak, amely évente keletkezik Magyarországon. Emellett nemcsak a gyártási hulladékok kezelésére van szükség, hanem egy sokoldalúbb megoldásra, amely a különböző feldolgozási módszereket is magába foglalja. A jelenlegi helyzet tehát sürgeti a fejlesztéseket, hogy a jövőben hatékonyan tudjuk kezelni a növekvő akkumulátorhulladék problémáját.

A cég képviselői hangsúlyozták, hogy Kínában elérhető, de saját innovációkkal továbbfejlesztett technológiát fognak bevezetni, kiemelt figyelmet szentelve a munkavállalók és a környezet védelmének. Ezt különösen fontosnak tartotta a horvát tulajdonos is. A háttérbeszélgetés során azt is megjegyezték, hogy mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék más vállalatok, mint például a kormányzati támogatással Sóskútra telepített Andrada vagy a folyamatosan szabályszegő SungEel, amelyek bizalmatlanságot szülnek a társadalomban. Az általuk alkalmazott kockázatosabb technológiák és gyakorlatok elkerülése érdekében a cég elkötelezett a felelős és biztonságos működés mellett.

Li Csiao a telefonján meg is mutatta a honlapjukon csak 3D-s grafikaként látható berendezés fotóját. A fotón a honlapon szereplőhöz hasonló, valódi eszköz látható egy üzemben. A berendezés méretét úgy alakították ki, mondja, hogy beférjen egy standard 20 lábas hajózási konténerbe, de a belsejéről - az általuk kidolgozott technológia védelme érdekében - nem készítettek fotót. A kész berendezés az ügyvezető szerint már a második verzió, amely Kínában már két hónapos próbaüzemen is túl van. A próbaüzem során állítása szerint mérték a teljesítményét és a kibocsátását is.

A bizalom kiépítése érdekében teljes körű átláthatóságot kínálnak, lehetőséget biztosítva arra, hogy az érdeklődők betekinthessenek az üzem működésébe. Emellett élő adatközvetítést is lehetővé tesznek, így bárki nyomon követheti a működési folyamatokat és a kibocsátott mennyiségeket. Az ügyvezető hangsúlyozza, hogy üzleti érdekeik is azt kívánják, hogy a potenciális vásárlók tisztában legyenek a vállalat működésének hatékonyságával. Fontos számukra, hogy a feldolgozott akkumulátor-hulladékból kinyert értékes alapanyagok, mint például réz, alumínium, kobalt, lítium, nikkel és grafit - amelyeket fekete masszaként ismernek - mennyiségét is megismerjék, hiszen ezek eladásából várják a jövedelmet.

Magyarországra egyértelműen az itt felépülő akkugyártói kapacitások vonzották a kínai és a horvát vállalkozót, akik azt mondják, számos korábbi megújuló energiás projektben működtek már együtt. A horvát tulajdonos ezen felül jelezte, hogy a magyar határhoz közeli Szlatináról származik, egyik nagymamája révén negyedrészt magyar, és egész életében szoros kapcsolata volt Magyarországgal.

A magyar partner beszámolója alapján egy napelemes projekt során alakult ki a kapcsolat. Az érdi Electraplan-Termelő Kft. alapvetően fémszerkezetek gyártására specializálódott, például napelemek tartóelemeit készítik, emellett napelemes projekteket is menedzselnek. Kincses Ármin ügyvezető elmondta, hogy vésztői telephelyük egy egykori honvédségi területen található, amely jelentős távolságra, több kilométerre helyezkedik el a település lakóövezetétől. A hulladékfeldolgozást saját termelési kapacitásuk bővítése érdekében a tavaly épített, de végül használatba nem vett 1200 négyzetméteres üzemcsarnokban tervezik megvalósítani.

A cég vezetői a beszélgetés során magabiztosan fejtették ki véleményüket a beruházás megtérülésével kapcsolatban. Kiemelték, hogy az állami támogatás hiányában is nyereséges lehet a projekt, mivel az általuk tervezett technológia jelentősen alacsonyabb energia- és munkaerőigénnyel bír. Ennek köszönhetően az üzemeltetési költségek minimális szinten tarthatók. Ráadásul a gyártócsarnokot a magyar partner biztosítja, így a beruházásra fordítandó költségek is csökkenthetőek, hiszen csupán a megfelelő berendezések beszerzésére van szükség. Emellett a piacon egyre nagyobb kereslet mutatkozik a hulladékból nyerhető nyersanyagok iránt, beleértve az alumíniumot, a rezet, és a fekete masszát is, ami tovább növeli a projekt vonzerejét.

Az S&P Global Platts 2023 óta folyamatosan nyomon követi a nikkel-kobalt-tartalmú fekete massza piaci árait, a globális színtéren Kínától Európán át egészen az Egyesült Államokig. Akkoriban az S&P becslése szerint...

2020-50 között az akkumulátor-ágazat globális nikkeligényének 30, lítiumigényének 27, kobaltigényének pedig 40 százaléka biztosítható majd az akkumulátorfeldolgozás során keletkező anyag újrafelhasználása révén.

A fekete masszát ugyanakkor pont idén március elején nyilvánította veszélyes hulladéknak az Európai Bizottság, megtiltva az OECD-országokon kívüli exportját, annak érdekében, hogy elősegítsék az újrahasznosítást. A fekete massza tonnánkénti ára idén januárban egyébként 2200 dollár körül alakult az amerikai piacon.

Aleksandar Dzombic különösen kiemelte, hogy már 15-20 évvel ezelőtt úgy indult el a megújulóenergia szektorban, hogy elkerülte a állami támogatások igénybevételét. Véleménye szerint ő és csapata szinte az egész Európai Unióban, de a környező országokban biztosan az elsők között voltak, akik ezt a megközelítést választották, annak ellenére, hogy projektjeik között több száz millió eurós értékű kezdeményezések is szerepeltek.

A cég illetékesei abban is bízhatnak, hogy lesz elég feldolgozandó alapanyag - vagyis gyártási hulladék. Li Csiao szerint mind a BMW-nek beszállító EVE Powerrel, mind a Debrecenben hatalmas akkugyárat építő CATL-lel, mind pedig az autók mellett akkumulátorokat is gyártó BYD-vel aláírtak már szándéknyilatkozatot majdani stratégiai partnerségi megállapodásról.

Nyilvánvaló, hogy az üzem tervezett évi 2000 tonnás kapacitásán bőven túlmutató hulladékmennyiség is rendelkezésre állhat. A tulajdonosok ezt nyíltan elismerik, és nem titkolják, hogy a bővítés lehetőségével is számolnak. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a fejlesztések előtt elsődleges számukra a bizalom megszerzése.

Magyarországon jelenleg évi 60 ezer tonnára becsülik a gyártási hulladék éves mennyiségét, de ha kiépül a tervezett teljes, éves szinten több mint egymillió tonnás magyar akkumulátorgyártó kapacitás, ez az érték egyes becslések szerint 150 ezer tonnára is növekedhet majd.

"Bízunk a technológiai megoldásainkban, és hiszünk abban, hogy a türelem meghozza gyümölcsét" - nyilatkozta a kínai tulajdonos. Aleksandar Dzombic ezt kiegészítette azzal, hogy:

Fokozatosan haladunk előre, ez csupán egy apró lépés lesz.

A vesztői bővítés még mindig távolinak tűnik, és az üzem üzembe helyezése sem a közeljövőben várható. Kincses Ármin tájékoztatása szerint a Békési Kormányhivatal illetékeseivel jelenleg csak előzetes, informális egyeztetések zajlanak. A bővítéshez szükséges 144 oldalas dokumentációt már bemutatták, és válaszoltak a felmerülő kérdésekre is. Most a hivatal, amely külső szakértők bevonásával értékeli a helyzetet, várja a visszajelzését.

A magyar partnercég ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a folyamat még nem érte el a hivatalos engedélyezési szakaszt. A várakozások szerint ez csak nyár közepén kezdődhet el, miután a hatóságok is megismerkednek a tervezett technológiával, és miután ők maguk is tájékozódnak hasonló üzemek működéséről Kínában. Édesapja, aki az Electraplan tulajdonosa, valószínűleg a következő hónapban kiutazik az ázsiai országba, s talán ő is elkíséri.

Kincses Ármin úgy véli, hogy a helyi közösség egyre inkább nyitottabbá válik a projekttel kapcsolatban. A legutóbbi közmeghallgatáson szerzett tapasztalatai alapján az emberek körülbelül 20-30 százaléka kifejezte támogatását a kezdeményezés iránt. A többi résztvevő ugyan nem támogatta a projektet, de a légkör nem volt kifejezetten ellenséges. Ármin hangsúlyozza, hogy a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a projektet nem technológiai, hanem politikai problémaként kezdik kezelni, és ezt az irányt mindenképpen szeretnék elkerülni.