A repülők a költöző madarak mozgását fogják lemásolni.
Számos madárfaj már régóta sikeresen repül alakzatban hosszú távokon, és elképzelhető, hogy ez a módszer a repülés jövőjét is meghatározza. Az első komoly kísérletekre várhatóan idén kerül sor.
A repülés története bővelkedik olyan inspiráló pillanatokban, amikor az állatvilág csodái segítettek bennünket az ég felé való felemelkedésben. Egy igencsak figyelemreméltó példa erre a B-2 bombázó, amely formáját és aerodinamikai megoldásait a vándorsólyom eleganciájából merítette. A repülőgépek fejlesztése sosem áll meg, és a legújabb innovációk között találhatók olyan megoldások is, amelyek a költöző madarak viselkedését és alkalmazkodóképességét követik. Ez a természetes mintaadás nemcsak lenyűgöző, hanem új utakat is nyit a technológiai fejlődés előtt.
A dolgot még az Airbus indította 2019-ben fello'fly néven. A dolog lényege az volt, hogy az olyan költöző- és vándormadarak, mint a vadludak formációs repülését tanulmányozva átültessenek valamit a polgári repülés világába. Az akkori eredmények azt mutatták, hogy a megfelelő formációban repülő gépek közül a "szélárnyékban" lévők 5-10 százalékkal kevesebb üzemanyagot is fogyaszthatnak, ami már jelentősnek mondható.
Ezek az eredmények komoly érdeklődést generáltak a nagyobb piaci szereplők körében, így az EU légiforgalmi irányításának egységesítése érdekében létrejött Sesar program 10 millió eurós támogatást nyújtott a projekt számára. Jelenleg ott tartunk, hogy az Airbus a Delta Airlines-szal közösen valós teszteket kíván végrehajtani, terveik szerint még az idei év során.
A felek részletes technikai információkat osztottak meg az Atlanti-óceán felett tervezett "randevú" eseménnyel kapcsolatban. Az előzetes tervek szerint két repülőgép fognak együttműködni, és bár a repülési szabályoknak megfelelően biztosítják a minimum 1000 lábas (303 méteres) magasságkülönbséget közöttük, a követési távolságot a laboratóriumban optimálisnak ítélt körülbelül 2,2 kilométeren fogják tartani.
