Megérkeztek a legújabb állampapíradatok, és a számok december óta nem tapasztalt magasságokba emelkedtek, köszönhetően a prémium állampapírnak.
Május 8-án megrendezésre kerül a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol elismert szakértők osztják meg tapasztalataikat és befektetési stratégiáikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról, itt mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb lehetőségeket. Ne habozzon, most van itt az ideje a jelentkezésnek!
Március végére a forintos lakossági állampapírokban összesen 11 206 milliárd forintnyi megtakarítás gyűlt össze. Érdemes megjegyezni, hogy ezen kívül a lakosság intézményi papírokba is fektet, például diszkont kincstárjegyekbe (DKJ). Ez a helyzet új kihívásokat teremt: az előző hónaphoz képest 188 milliárd forintos csökkenést tapasztalhattunk, ami december végén kialakult állapotokhoz képest jelentős eltérést mutat.
A legutóbbi PMÁP-kamatfizetések előtti időszakhoz viszonyítva 57 milliárd forintos csökkenést tapasztalunk az állományban, ami ellentétes az eddigi hónapok folyamatos növekedési irányzatával.
Hogy miért esett vissza márciusban az állomány? Érdemes felidézni, hogy az első negyedévben összesen mintegy 950 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki a prémium állampapírok, ha ezt összevetjük az idei eddigi 57 milliárdos állománycsökkenéssel (és feltételezzük, hogy a többi állampapír esetében nem volt lényegi kamatfizetés), akkor azt kapjuk, hogy
Gyakorlatilag egy teljes PMÁP-kamatfizetésnyi összeg tűnt el a lakossági állampapírok piacáról.
Persze tudjuk, hogy a kamatok egy jelentős része visszament lakossági állampapírokba, illetve ennek egy része megjelenhetett az intézményi állampapírokban is, így vélhetően a kamatok kiutalása mellett márciusban jelentősebb összeget tehetett ki a tőkekiáramlás, hiszen múlt hónapban 260 milliárdnyi PMÁP járt le.
A számokban nem vettük figyelembe a friss tőkebeáramlást, ami néha kedvezően befolyásolta az állományokat.
A lejárt PMÁP-okból kiutalt tőke mellett a jelenlegi állománycsökkenést az is magyarázza, hogy a még aktív, de átárazott PMÁP-ok állománya is csökkent. Ezért alaposan megvizsgáltuk, hogyan alakult ezeknek a prémium állampapíroknak az állománya. Kiemelendő, hogy a 2025/I és 2025/K kötvények márciusig lejártak, összesen körülbelül 310 milliárd forint értékben. A számadatok tükrében, december vége óta...
A már kamatfizetési szakaszon túllépett papírokból összesen körülbelül 1184 milliárd forintnyi tőke távozott.
Tavaly év végéig a legnagyobb sorozatnak számító, 2033-ban lejáró kötvényből több mint 390 milliárd forint áramlott ki, ami a 2033/I névértékének több mint felét teszi ki. Emellett a 2027-es, 2029-es és 2030-as lejáratú papírokból is jelentős, 100 milliárd forint feletti tőkekiáramlás figyelhető meg, még úgy is, hogy a 2030/I kötvény például 1,5 százalékpontos kamatprémiummal rendelkezik.
Nagy Márton korábban megosztotta, hogy a Prémium Magyar Állampapírok esetében a visszaváltási arány 35%-ot tesz ki, és a befektetett összeg zöme újra a lakossági állampapírokba áramlik. Érdekes, hogy a kamatok kétharmada is visszakerül a lakossági állampapírokhoz, míg csupán egyharmada jut el a kincstárhoz kifizetés formájában. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok még a márciusi kamatfizetés előtt készültek, így lehetséges, hogy azóta a kamat- és/vagy tőkevisszaforgatás arányában változások történtek. Az adatok mindenesetre azt jelzik, hogy
A kamatfizetéseken átesett PMÁP-ok állománya eddig 25%-kal csökkent. Fontos megjegyezni, hogy ez a csökkenés nem tartalmazza a kamatot fizető és egyben lejáró konstrukciók adatait.
Ha alaposan szemügyre vesszük a lakossági állampapírok piacát, és megfigyeljük, hogy mely konstrukciók vonzották a PMÁP-okból érkező tőkét és kamatokat, akkor egyértelműen a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír tűnik ki a többi közül.
Vagyis a FIXMÁP és BMÁP március végére összesen mintegy 1475 milliárddal növelte az állományát, miközben a prémium állampapíroknál ebben az időszakban szinte pontosan ugyanekkora mértékű állománycsökkenést és 950 milliárdnyi kamatfizetést láthattunk.
A 950 milliárd forintos PMÁP-ot nem ezekben a két konstrukcióban találta meg a számításai szerint.
(feltételezve, hogy a BMÁP és a FixMÁP esetében az állománynövekedés csak a PMÁP-átstrukturálásnak köszönhető).
A KTJ és a MÁP Plusz az év első hónapjaiban összesen körülbelül 140 milliárd forintnyi állománynövekedést tudott felmutatni. Ezzel szemben a lakossági állampapírok (a PMÁP kivételével) összességében mintegy 1365 milliárd forintos névértékű bővülést értek el. Ezzel párhuzamosan a PMÁP esetében 1475 milliárdos állománycsökkenés és 950 milliárd forintos kamatkifizetés történt. Így elmondható, hogy körülbelül 1060 milliárd forintnyi PMÁP-pénz nem került a lakossági állampapírokhoz eddig.
A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból fontosak.
