Feltárult, hogy kik rendelkeznek megtakarítással, és az is kiderült, mekkora összeggel bírnak.
Az MBH Befektetési Bank friss kutatása szerint a felnőtt lakosság több mint 70%-a valamilyen formában megtakarítással rendelkezik. A megtakarítási helyzet azonban vegyes képet mutat: a megkérdezettek 33%-ának a megtakarításai stagnáltak az előző évhez képest, míg szintén 33% arról számolt be, hogy sikerült növelnie félretett pénzét. Ezzel szemben 28% azt tapasztalta, hogy csökkentek a megtakarításai.
Különböző megtakarítási attitűdökkel rendelkező három csoport jól megfigyelhető. A legnagyobb csoportot a 2 millió forint alatti megtakarítással bírók alkotják, akiknek aránya eléri a 45 százalékot. Esetükben általában kisebb összegekről van szó, hiszen átlagosan körülbelül 55 ezer forintot tudnak félretenni havonta. Ezek a megtakarítások jellemzően magas likviditású formákban, mint például készpénz vagy folyószámla, találhatóak. A háttérben az inflációs nyomás és a növekvő napi kiadások miatti fokozott pénzügyi óvatosság állhat, ami arra ösztönzi őket, hogy biztonságosabb formákat válasszanak a megtakarításaik kezelésére.
A következő csoportot azok a felnőttek alkotják, akik 2 és 10 millió forint közötti megtakarítással rendelkeznek. Ezen a szinten az átlagos havi megtakarítás már meghaladja a 110 ezer forintot. Ez a szegmens egyfajta híd szerepét tölti be a hagyományos megtakarítók és a befektetők között: pénzügyi lehetőségeik már lehetőséget adnak a vagyon tudatos és befektetési szempontból átgondolt kezelésére, ám sokan közülük még mindig inkább megtakarítóként azonosítják magukat.
A kutatás alapján a megtakarítók felső szegmensét azok alkotják, akik 10 millió forintot meghaladó tartalékkal rendelkeznek. Ebben a kategóriában már átlagosan 363 ezer forintot tudnak havonta félretenni. Pénzügyi portfóliójuk jellemzően diverzifikáltabb: a válaszadók 59 százaléka állampapírokban, 35 százaléka befektetési alapokban, 28 százaléka ingatlanban, 27 százaléka részvényben is tartja a megtakarításait. Ugyanakkor még ebben a körben is sokan inkább megtakarítóként, semmint befektetőként azonosítják magukat.
"A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az emberek inkább megtakarítóként gondolkodnak magukról, és nem befektetőként, ami minden bizonnyal hatással van a megtakarított pénzzel kapcsolatos döntéseikre is. Ez azt jelzi, hogy a befektetési szemlélet megerősítése továbbra is kiemelt feladat a pénzügyi szektor számára. A hosszú távú értéknöveléshez ugyanis nem elegendő a tőke megléte, hanem elengedhetetlen a megtakarított összeg tudatos kezelése, a befektetési termékek iránti nyitottság is. Azt is látjuk, hogy bár a vállalati kötvények és jelzáloglevelek alacsony kockázatú, stabil befektetési lehetőséget kínálnak, ismertségük és elterjedtségük a lakosság körében továbbra is visszafogott" - emelte ki Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója.
A kutatási eredmények alapján megoszlanak a vélemények arról, mikor érdemes pénzt félretenni. A válaszadók körülbelül fele a hónap elején, közvetlenül a jövedelem beérkezése után különíti el a megtakarításra szánt összeget, míg a másik felük a hónap végén, a kiadások után megmaradt összegből próbál takarékoskodni. Érdekes, hogy a válaszadók 40%-a nem követi a havi rendszerességet, hanem alkalmanként, általában ritkábban tesz félre, de ennek ellenére is sikerül megtakarítást felhalmoznia.
"A megtakarítók körében tapasztalható, hogy nagyjából a fele, ami több mint 2,5 millió embert jelent, már rendelkezik valamilyen megtakarítási termékkel. Örömteli hír, hogy a befektetési alapokkal kapcsolatos fenntartások tavalyhoz képest csökkentek. Ráadásul a válaszadók egyharmada úgy véli, hogy már havi 20 ezer forinttól is érdemes befektetni. Ugyanakkor a felmérés eredményei azt mutatják, hogy sokan még mindig inkább megtakarítóként határozzák meg magukat, nem pedig befektetőként. Ez arra figyelmeztet minket, hogy a bankszektornak komoly feladata van abban, hogy ezt a szemléletet megváltoztassa, és hangsúlyozza, hogy már kisebb összegekkel is érdemes befektetőként gondolkodnunk" - nyilatkozta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese.
2024-hez képest emelkedett azon válaszadók aránya (54 százalék), akik a biztonsági tartalék képzését tartják legfontosabb megtakarítási célnak. De ezt követően továbbra is a váratlan kiadások fedezése és a családtagokról való gondoskodás a leglényegesebb szempont a lakosság számára. 2024-hez képest azonban pozitív elmozdulás figyelhető meg a befektetői tudatosságban, többen tekintik az értékmegőrzést és az értéknövelést is fontos mozgatórugónak, főként a magasabb megtakarítással rendelkezők körében. A válaszadók közel negyede tesz félre nyugdíj céllal, saját ingatlanra vagy nagyobb utazásra, de a tanulás és az esküvőszervezés is felkerült a listára.
A kutatás eredményei azt is megmutatták, hogy noha a pénzügyi információk fő forrása az internet, a befektetési döntések során a személyes tanácsadás továbbra is kulcsszerepet játszik. A válaszadók jelentős hányada – különösen azok, akik magasabb megtakarítással bírnak – a banki tanácsadók véleményére támaszkodik, amikor konkrét pénzügyi lépéseket terveznek. Az eredmények azt is igazolják, hogy az előző évhez képest nőtt a bankok iránti bizalom, hiszen a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) úgy érzi, hogy a bankoknál van a legnagyobb biztonságban a megtakarításaik.
