Karsznahorkai László, a nemrégiben Nobel-díjat elnyert író, most először szólalt meg magyarul azóta, hogy elismerése révén a világ figyelmének középpontjába került. Szavait így fogalmazta meg: "Talán még meg is lehet szokni."

Csütörtökön érkezett a hír, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda.

71 évesen elnyerte Krasznahorkai László a Nobel-díjat, és pár nappal a nagy hír után a Facebookján üzent. Ez az első magyar nyelvű posztja azóta, hogy Kertész Imre után ő lett a második magyar irodalmi Nobel-díjas.

Íme Krasznahorkai László szombaton kora délután megjelent posztjának teljes szövege:

Krasznahorkai László szívből hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, ami ennyi ember számára hozott örömet az életébe. Külön köszönetét fejezi ki a kedves jókívánságokért. Ha néhány pillanat Magyarországon úgy telt, hogy sokan boldogságot éreztek, talán ez a szép érzés még meg is szokható.

Az irodalmi Nobel-díj mellé 2025-ben 11 millió svéd korona, vagyis közel 380 millió forint pénzjutalom jár, amint azt a Pénzcentrum is írja. Az összeget a Svéd Királyi Tudományos Akadémia folyósítja, és minden évben a Nobel Alapítvány befektetéseinek hozamaiból fedezik. A díj presztízse nemcsak szakmai, hanem erkölcsi és gazdasági értelemben is hatalmas: az elismerés a világ legmagasabb szintű irodalmi kitüntetése, amely egy életmű teljesítményét honorálja. Krasznahorkai László művei a világ több nyelvén is megjelentek, és a kritikusok szerint a posztmodern próza egyik legjelentősebb alakjává tették. A Nobel-bizottság indoklása szerint írásművészetében

"A világ fragmentált állapotát egyetemes vízióvá alakítja."

Krasznahorkai egyébként korábban több interjúban is jelezte, hogy nem tulajdonít különösebb jelentőséget a díjaknak, a Nobel-díjról szóló találgatásokat pedig mindig távolságtartóan kezelte. Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: a külföldi honoráriumokból már meg tud élni, így nem a pénz a legfontosabb számára, hanem az, hogy írásaival kapcsolatot teremtsen az olvasóval.

Krasznahorkai László Gyulán született, és élete első felét Magyarországon élte le. De aztán már 1987-től Nyugat-Berlinben töltött egy évet, majd a kilencvenes évektől kezdve hosszabb időszakokat töltött külföldön, többek között Németországban, Japánban és az Egyesült Államokban is. Műveit világszerte kiadták, többnyire George Szirtes fordításában. Írásmódjára jellemzőek a rendkívül hosszú, gondolatfolyam-szerű mondatok, az apokaliptikus világkép és a filozófiai mélység. Legismertebb művei közé tartozik Az ellenállás melankóliája, Háború és Háború, Seiobo járt odalent és Báró Wenckheim hazatér. Könyveiből Tarr Béla készített példátlanul pozitív kritikai visszhangra talált filmeket, ezek közül a legismertebbek a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák.