Jövő héten a fővárosi közgyűlés mérlegelheti a Mini-Dubaj projektet hátráltató elővásárlási lehetőséget, azonban a döntéshozóknak B és C terveik is vannak a helyzet kezelésére.

Ahogyan Karácsony Gergely is előre jelezte, a főváros élni kíván az elővásárlási jogával Rákosrendezőn, hogy megakadályozza az arab befektetőkkel kötött szerződés megvalósulását. A városvezető szerint a terület fejlesztése során a felhőkarcolók helyett parkok és megfizethető lakások kialakítása lenne a cél. A közgyűlés jövő héten dönthet a kérdésről. Érdekes módon, az első részlet kifizetésére már rendelkezésre áll a szükséges összeg, még akkor is, ha az államtól nem kapják vissza a befizetett szolidaritási hozzájárulást, amelyért egyébként jogi lépéseket is fontolgatnak.

A fővárosi önkormányzat a következő szerdai közgyűlésen előterjeszti azt a javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a Mini-Dubaj projekt tervezett területének egy részére vonatkozó elővásárlási jogával élve, a főváros - a közműszolgáltatón keresztül - megakadályozza az állam és az arab befektetők projektcége között már megkötött adásvételi szerződés életbe lépését. Karácsony Gergelyék reménykednek abban, hogy a közgyűlésben sikerül többséget kialakítani a javaslat támogatásához. Ezt a tájékoztatást Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója osztotta meg a sajtó képviselőivel, ahol részletesen ismertette az ügy hátterét és a főváros jövőbeli terveit.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az arab befektetői csoport, az Eagle Hills Hungary Zrt. január 16-án egy megállapodást kötött a rákosrendezői rozsdaterület eladásáról, amelynek értéke nettó közel 51 milliárd forint. Az ügylet kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester kifejezte, hogy a főváros meg kívánja akadályozni a tranzakciót. Ennek érdekében fontos fejlemény, hogy a fővárosi távhőszolgáltató cégének elővásárlási joga van a terület egy részére, mivel ott egy épület található. Ezzel a joggal a város lehetőséget kap arra, hogy megóvja a területet az eladástól, és így megkérdőjelezheti a befektetői terveket.

a városvezetés álláspontja szerint, ha erre hivatkozva élne az elővásárlási joggal a főváros, az meghiúsítaná az adásvételt - igaz, az állami vagyonkezelő és Nagy Márton miniszter szerint nem ilyen egyszerű a helyzet, szerintük nemigen tud élni a főváros ezzel.

Bármi történjék is, a főváros határozottan kiáll amellett, hogy a kormány által erőltetett beruházási javaslatnak minden lehetséges módon ellenáll. Az elővásárlási jog kihasználása azonban jelentős anyagi forrást igényel, hiszen a fővárosnak saját zsebből kellene kifizetnie az államot, ha megszületik a döntés, hogy nem az arab befektetők teszik ezt. Karácsony Gergely korábbi nyilatkozata szerint első lépésként a bíróság legutóbbi döntése alapján, amely a főváros javára döntött, Budapest számára visszajárhat körülbelül 28 milliárd forint, amit korábban szolidaritási hozzájárulásként már befizettek. Ez az összeg potenciálisan fedezetet nyújthat a szükséges kifizetésekhez.

A fővárosi kormányhivatal és az Állami Számvevőszék véleménye szerint a fővárosnak nem automatikusan jár vissza a pénz. Kiss Ambrus főigazgató kifejtette, hogy még ha a szerintük jogosan járó 28 milliárd forintot nem is kapják meg, a főváros rendelkezik elegendő forrással a rákosrendezői terület első részletének kifizetésére. Ezt a pénzt a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. eredménytartalékából fedezhetik. A főigazgató hangsúlyozta, hogy ez a lépés nem okoz anyagi kárt a fővárosnak, mivel az összegért cserébe egy értékes ingatlan birtokába jutnak. Ugyanakkor a Városháza főigazgatója, a főpolgármester korábbi nyilatkozatához hűen, világossá tette:

A főváros, ha megszerzi a területet, nem csupán megtartani kívánja, hanem fejlesztési terveket dédelget, amelynek középpontjában a Parkváros elnevezésű koncepció áll.

Ez azt jelenti, hogy a területet tovább adnák, értékesítenék vállalkozóknak, hogy ott park, és megfizethető lakások épüljenek. A lényeg Kiss Ambrus szerint az, hogy olyan városrész épüljön a rákosrendezői területen, ami megfelel a fővárosi szabályozási terveknek, a budapestiek érdekeit tartja szem előtt, és nem épülnének 250-500 méter magas toronyházak, mint amire az arab befektetőkkel kötött adásvételi szerződésben már szerepel is utalás. A főváros arra is felkészült, ha a jogértelmezési vita vége az lenne, hogy az MNV Zrt. nem ad lehetőséget, hogy a főváros érvényesítse az elővásárlási jogot - ez esetben bíróságon kényszerítenék ezt ki. Valójában már ezzel is ellehetetlenítenék a szerződés hatályba lépését, mivel abban szerepel, hogy be kell szerezni a lemondó nyilatkozatokat, és minden teleknek permentesnek kell lennie.

A fővárosi telekrész jövője nem csupán a kérdéses terület miatt aggasztó, hanem azért is, mert az összesen hét helyrajzi számon nyilvántartott, körülbelül 85 hektáros terület másik része is elővásárlási joggal van terhelve. A szerződés részletei alapján ezen a másik telekrészen egy magánvállalat, a Stockton Zrt. rendelkezik elővásárlási joggal, ám a jog alapjául szolgáló körülmények a dokumentumból nem derülnek ki. A Stockton Zrt. 2017-ben alakult, és a cég egyedüli tulajdonosa, valamint vezérigazgatója Zelles Sándor, aki a Gyurcsány-kormány idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóság élén állt, de a NER időszakában is sikeresen érvényesítette érdekeit.

Pontosabban - mint arra Jámbor András országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet - már nem Zelles a tulajdonos, mert a Mini-Dubaj projekt területéről szóló szerződés január 16-i aláírása előtt 10 nappal Zelles eladta az utóbbi 5 évben semmilyen árbevételt nem termelő, veszteséget felhalmozó alvócégét Halkó Gabriella egyik vállalkozásának. Halkó pedig nemcsak Jáksó László volt felesége, hanem Habony Árpád számos magyarországi céges érdekeltségének ügyvezetője is. A Stocktonban tehát január 6-án lett egyedüli részvényes Zellkes helyett az ECEquity Befektetési Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója és kizárólagos tulajdonosa Halkó. Sőt, a VálaszOnline azt is kiderítette, hogy azóta Halkó cégébe bevásárolta magát Orbán Viktor "kötélbarátja", Garancsi István, és egy Habony-érdekeltségű másik cég.

A főváros jövőjét érintően Kiss Ambrus tájékoztatójában elhangzott, hogy az állam akár önálló helyrajzi szám alatt is "kiszabályozhatja" az elővásárlással érintett ingatlanokat. Ennek következtében a fővárosi vagy a Stockton-féle terület, esetleg mindkettő, már nem lenne része egy új adásvételi szerződésnek. Bár a jogi lehetőség korábban is adott volt, valamiért eddig nem éltek vele. A főváros elővásárlási jogával érintett telek a befektetési zóna szélén található, így annak esetleges kiesése nem jelentene komoly veszélyt az arab befektetői csoport projektjének megvalósítására. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy ha csupán erre a területre tudnák érvényesíteni az elővásárlási jogot, akkor is jogi lépéseket tennének a teljes beruházási terület megszerzése érdekében, mivel ez a főváros hosszú távú stratégiájának része.