Közeleg a Lex Pride, és már most látszik, hogy nem lesz sem tartalom-, sem értéksemleges esemény.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében hatalmas hullámokat keltett, amikor a Budapest Pride szervezőinek üzent, figyelmeztetve őket, hogy ne töltsenek időt az idei felvonulás előkészítésével. Nyilatkozatai alapján a kormány szándéka, hogy az Alaptörvény és a gyülekezési törvény módosításával a nyílt utcáról zárt terekbe kényszerítse Magyarország legnagyobb LMBTQ fesztiváljának résztvevőit. Ez a lépés számos kérdést vet fel a szólásszabadságról és a közösségi jogokról, és komoly vitát generál a társadalomban.

Orbán Viktor február 22-én, az évértékelő beszédében bombasztikus kijelentést tett: "Azt javaslom, hogy a Pride szervezői ne vesződjenek az idei felvonulás előkészítésével. Pénzkidobás és időpazarlás." Ezzel a megnyilvánulással lavinát indított el, amelyre a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) is reagált egy közleményben. "Brüsszel hiába próbálkozik, Magyarország nem hajlandó lemondani arról, hogy megvédje a gyermekeket az agresszív LMBTQ-propagandától. Ezt a célt hatékonyan szolgálja a már korábban bevezetett gyermekvédelmi törvény, és a kormány minden további lépése is ezt a szándékot tükrözi."

A kormányfő a Kossuth Rádió február 28-i adásában kifejtette, hogy a gyermekvédelem terén végzett munkát más, a nevelést érintő területeken is folytatni kell. „Nevezzük ezt Pride-nak. Ilyesmi többé nem létezhet. Korábban sem lett volna szabad, hogy létezzen, de - itt utalva a nemrégiben távozott amerikai nagykövetre, Davis Pressmanra - ilyen nagykövetünk volt” – mondta. Hozzátette, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulások már nem elfogadhatók, mert szerinte ellentétesek a gyerekeink fejlődésének lehetőségeivel.

A miniszterelnök két megnyilvánulása között kormányzati szereplők igyekeztek megvilágítani a kormány álláspontját. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 26-i Della podcast műsorban hangsúlyozta:

A cél az, hogy a Pride események lebonyolítása olyan keretek közé szoruljon, amelyek megvédik a gyermekeket. A gyermekek védelme rendkívül fontos politikai és társadalmi prioritásnak kell lennie. Ha lehetséges, akkor a két szempontot össze kell hangolni, de valószínűleg nem az Andrássy úton lenne a legmegfelelőbb helyszín ehhez. A kormány a gyermekvédelem érdekében kíván lépéseket tenni, és például egy zárt térben megrendezett Pride esetén nem látom, hogy bármi kockázatot jelentene.

Február 27-én Lázár János építési és közlekedési miniszter is megosztotta véleményét a közösségi médiában: "A Pride rendezvények tilalma sürgős szükséglet! (...) Mindig is hangsúlyoztam, hogy a magánélet védelme elsődleges. A hálószobákban mindenki szabadon élheti az életét. Azonban a Pride események közügynek számítanak, és provokatív hatásuk miatt, különösen a gyermekek védelme érdekében, sürgősen be kell őket tiltani. A meleglobbi befolyását pedig ideje csökkenteni."

Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy az Alaptörvény 15. módosítása többek között azt célozza, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog elsőbbséget élvezzen minden más joggal szemben, beleértve az élethez való jogot is. Egy újságírói kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy nem véli úgy, hogy a módosítás jogokat vonna meg az emberektől. Szerinte a gyülekezési jog és a gyerekek fejlődési jogának ütközését szükséges rendezni. Rámutatott arra is, hogy a jövőben nem fogják engedni a Pride-ot olyan formában, ahogyan azt eddig megszokhattuk.

Gulyás Gergely véleménye szerint fontos, hogy megtaláljuk a gyülekezési jog és a gyermekek testi, szellemi, valamint erkölcsi fejlődéséhez fűződő jogok közötti konfliktus feloldásának módját. Ennek érdekében két potenciális megoldás merül fel:

Az Alaptörvény viszonylag szigorú kritériumokat határoz meg az alapjogok korlátozására vonatkozóan (I. cikk (3) bekezdés).

Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Tehát az alapjogok korlátozása csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

Magyarán mondva: szükségessé válhat az alapjog-korlátozás más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében. Az alkalmasság azt jelenti, hogy az adott alapjog-jogkorlátozás alkalmas a cél elérésére, és a cél csak így, alapjog-korlátozással érhető el. Az arányossági kritérium szerint pedig az alapjog-korlátozás nagyságának arányban kell állni az elérni kívánt céllal.

Csakhogy a három feltétel nem vagylagos, azaz nem elegendő, ha csupán az egyik érvényesül. A korlátozás akkor marad az Alaptörvény keretei között, ha a három feltétel együttesen teljesül.

A korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján egyértelműen kirajzolódik egy kétlépcsős jogalkotási folyamat: először is, várhatóan módosításra kerül az Alaptörvény 15. cikkelye, másrészt pedig a gyülekezési törvény átdolgozása is napirendre kerül.

Az Alaptörvény a gyülekezési jogot jelen pillanatban két különböző helyen tárgyalja:

Két fontos rendelkezés foglalkozik a gyermekek jogainak védelmével:

A jogalkotóknak tehát különös figyelmet kell fordítaniuk az alkotmányos alapelvekre a legújabb Alaptörvény-módosítás szövegezése során. Stánicz Péter alkotmányjogász a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Gulyás Gergely érvelése, amely szerint "a belvároson átvonuló Pride nem védi a gyermekeket", jogi szempontból nem állja meg a helyét. Stánicz hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog a véleménynyilvánítás szabadságának része, és ennek egyik alapvető elve, hogy az összes vélemény, függetlenül annak tartalmától, egyenlő elbírálás alá esik. "Nincs olyan, hogy egyik vélemény értékesebb lenne a másiknál; fogalmilag kizárt, hogy bármely vélemény helyes vagy helytelen legyen. Az Alaptörvény értelmében még a bántó vagy megbotránkoztató vélemények is alkotmányos védelmet élveznek" - figyelmeztetett az alkotmányjogász.

Ehhez viszonyítva már hat és fél éve hatályban van a Lex Becsület Napja (a gyülekezési törvény 14. §-a), amely sok szempontból megítélhető, de semmiképpen sem nevezhető tartalom- vagy értéksemlegesnek. E törvénymódosítás értelmében a nemzetiszocialista vagy kommunista rezsimek áldozatainak emlékének védelme érdekében a gyülekezési hatóság jogosult megtiltani a gyűlés megtartását akkor is, ha...

A gyülekezési törvény módosítása kapcsán Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke február 27-én előterjesztett egy javaslatot, amely célja a kormány támogatása. Az indítvány lényege, hogy a homoszexualitást népszerűsítő gyűlések betiltására irányuló kiegészítést javasol a törvényhez. A jelenlegi jogszabály pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a rendőrség megtilthatja a közterületi gyűlések megtartását:

A Novák-féle törvénymódosítás szerint a gyűlés ezek mellett akkor is veszélyezteti a közrendet, ha

A szexualitás ábrázolása gyakran szubjektív és sokszínű, hiszen mindenki saját tapasztalatait és érzéseit hozza magával. Az öncélú megjelenítés helyett érdemes a szexualitás komplexitását és sokféleségét hangsúlyozni. A születési nem és az önazonosság közötti feszültség, valamint a nem megváltoztatásának folyamata mélyen személyes élményekkel teli, és megérdemli, hogy empátiával és megértéssel közelítsünk hozzá. A homoszexualitás is csupán egy a sokféle identitás közül, amelyeket a társadalom egyre inkább elfogad és ünnepel. Fontos, hogy mindenki szabadon kifejezhesse önmagát, és támogassuk egymást az identitásunk felfedezésében és megélésében. Az elfogadás és a szeretet kulcsfontosságú ahhoz, hogy mindenki otthonra lelhessen a saját bőrében.

Nem szükséges különösebb fantázia ahhoz, hogy előre lássuk, milyen reakciókat váltanak ki a Pride-ot korlátozó intézkedések az Európai Parlamentben. Amikor 2021. július 1-jén életbe lépett az a törvény, amely megtiltotta a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás "népszerűsítését" és megjelenítését iskolákban, televíziókban és hirdetésekben, továbbá lehetőséget biztosított bizonyos civil szervezetek kizárására a szexuális felvilágosításból és más oktatási programokból, az EP-képviselők szinte azonnal ellene fordultak a rendelkezéseknek.

Az Európai Bizottság elnöke az érvet, amely szerint a törvény a gyermekek és szülők jogainak oltalmát szolgálja, csupán ürügynek titulálta. Véleménye szerint valójában a jogszabály diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, mivel megakadályozza, hogy a 18 év alattiak számára hozzáférhetővé váljanak a velük kapcsolatos ismeretterjesztő anyagok.

A magyar kormány ezzel szemben azt állította, hogy a törvényt félreértették, hiszen az csupán a gyerekek védelmét szolgálja, és azt biztosítja, hogy a szülők úgy nevelhessék őket, ahogy szeretnék. Orbán Viktor a vitát összegezve kijelentette: "Akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba."

Napjainkban a házasságon kívül háromféle együttélési forma létezik Magyarországon:

Míg a bejegyzés nélküli és a nyilvántartásba vett élettársak között lehetnek azonos és eltérő nemű párok is, a bejegyzett élettársak kizárólag azonos neműek lehetnek.

A 2009. évi XXIX. törvény, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatokról rendelkezik, az azonos nemű személyek közötti kapcsolatok létrehozását és megszüntetését hivatott szabályozni.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye először a skandináv országokban jelent meg, ahol a társadalmi igényekre reagálva alakították ki ezt a jogi formát. Dánia 1989-ben lépett először a színre, majd Norvégia követte 1993-ban, Svédország pedig 1994-ben vezette be ezt a lehetőséget. Finnország 2001-ben csatlakozott a sorhoz, ezzel tovább bővítve a régióban elérhető családi formák palettáját.

Bár hazánkban már több mint másfél évtizede elérhető a törvény adta lehetőség, mégis viszonylag kevesen választják ezt az utat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján évente körülbelül százötven pár hozza létre a bejegyzett élettársi kapcsolatát.

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Az ilyen kapcsolat a törvényben meghatározott - a házassághoz hasonló - vagyonjogi, öröklési jogi jogkövetkezményekkel jár. Így a bejegyzett élettársak ugyanúgy örökölnek egymás után, mintha házasok lettek volna, válás esetén ugyanúgy osztozkodniuk kell a közösen megszerzett vagyonon, továbbá azokra az adó-, szociális-, munkajogi és bevándorlási kedvezményekre jogosultak, mint a házastársak.

A közös gyermek örökbefogadásának lehetősége számukra nem áll fenn, és a partner által korábban örökbefogadott gyermek örökbefogadása sem lehetséges az azonos nemű partner részéről. A kapcsolat nem teremt apasági vélelmet, és a házastársakra vonatkozó névviselési szabályok sem érvényesek rájuk. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs nem jogosult a volt férje nevét a házasságra utaló toldással viselni, és ez a jog akkor sem áll vissza, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat véget ér.

Az egészségügyi törvény keretein belül megfogalmazott szabályok nem vonatkoznak az emberi reprodukciós folyamatokra, például a lombikbébi programra vagy a petesejt és ivarsejt adományozására. Ezen kívül, ha bármelyik félnek gyermeke születik, a másik fél nem minősül szülőnek.