Japán kifejezte csalódottságát az Egyesült Államok politikájával kapcsolatban, és most azon töprengenek, hogy a nukleáris elrettentés eszközét célszerű lenne-e fontolóra venniük.
Rui Matsukawa, a japán parlament képviselője, aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok Japán védelme iránti elkötelezettségével kapcsolatban – írja a Reuters. Az egykori védelmi miniszterhelyettes nemrég részt vett egy neves nemzetközi konferencián a London közelében található Fordham Abbey-ben, egy 18. századi kúriában, amely napjainkban japán szakéfőzdévé alakult. A rendezvényen brit politikai szereplők, diplomaták és üzletemberek osztották meg gondolataikat, hangsúlyozva, hogy Európa kezd tudatosulni abban, hogy nem hagyatkozhat feltétel nélkül az Egyesült Államokra a saját biztonságának garantálása érdekében.
Matsukawa számára ez a pillanat volt az, amikor világossá vált, hogy Japánra is hasonló helyzet jellemző, hiszen itt található a világ legnagyobb amerikai katonai jelenléte, amely nem a saját területükön van. "Nem szabad automatikusan bízni az Egyesült Államok védelmi ígéreteiben" – hangsúlyozta.
Japán évtizedeken át határozottan elzárkózott az atomfegyverek minden formájától - hiszen ők az egyetlen ország, amely ellen bevetettek ilyet. Most azonban egyre több japán vezető kezdi feltenni a kérdést: ha a környező országok - Kína, Észak-Korea, Oroszország - atomfegyverekkel rendelkeznek, vajon meddig maradhat le Japán?
Japánban a közvetlen atomfegyverkezés kérdése továbbra is rendkívül érzékeny téma. Azonban egyre többen javasolják, hogy a japán területen lévő amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét hivatalosan is elismerjék. Ez a megközelítés hasonló ahhoz, ahogyan Európában a NATO "nukleáris megosztási" rendszere működik. Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Törökország mind tárolnak amerikai atomfegyvereket, és szükség esetén részt is vállalnának azok alkalmazásában.
Az ázsiai országban a generációs különbségek is egyre élesebbek. A hiroshimai származású 28 éves Takahashi Tatsuaki, már úgy látja: a nukleáris elrettentés elengedhetetlen, még ha az atomfegyverek bevetését továbbra is ellenzi.
A múlt emléke halványul, miközben a jelen bizonytalansága felerősíti a félelmeket.
Japán, amely évtizedek óta a nukleáris leszerelés élharcosa, most új korszak küszöbén áll. A globális politikai táj képének átalakulása, a Trump-jelenség és a környezeti fenyegetések mind arra ösztönzik az embereket, hogy újraértékeljék az eddigi nézeteiket. Egyre többen kezdenek azon tűnődni, hogy talán a túléléshez nem elegendő csupán az erkölcsi elhatárolódás; valószínű, hogy a hatékony elrettentés is szükségessé válik.
