A gazdák jogaiért folytatott küzdelem | Demokrata A mezőgazdasági közösség tagjai harcukat vívják a saját érdekeik védelmében, hogy biztosítsák megélhetésüket és a jövő generációk számára is fenntartható környezetet teremtsenek. A gazdálkodók összefognak

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/harcban-a-gazdak-jussaert-913861/

Az agrárkamara szerepe a magyar mezőgazdaságban napjainkban kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez a szervezet nem csupán a gazdálkodók érdekképviseletét látja el, hanem fontos szerepet játszik a szakmai támogatásban, a képzések szervezésében és a piaci lehetőségek feltárásában is. A magyar agrárkamara közvetítőként működik a termelők és a döntéshozók között, ezáltal hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez és versenyképességéhez. Nemzetközi szinten az agrárkamara kapcsolatai is folyamatosan bővülnek, lehetőséget teremtve a magyar mezőgazdasági termelők számára, hogy belépjenek a globális piacokra. Ezen kívül az együttműködések révén a legújabb technológiai és fenntarthatósági megoldásokhoz is hozzájutnak, ami elengedhetetlen a modern mezőgazdasági tevékenységekhez. Az agrárkamara tehát nemcsak a hazai mezőgazdaság, hanem a nemzetközi színtéren is egyre nagyobb szereplővé válik, segítve ezzel a magyar agrárium fejlődését és a fenntartható jövő kialakítását.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szakmai érdekvédelmét ellátó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az utóbbi évtized során egy erős, egységes országos hálózattá fejlődött, amely jelentős befolyással bír a szektorban. Hazánk kormánya az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan demonstrálta, hogy elkötelezett az agrárium iránt, és számít annak potenciáljára, hiszen az ágazat kulcsszerepet játszik a nemzetgazdaságban. A kamara stratégiai szövetségese a kormánynak, és folyamatosan törekszünk az együttműködésünk megerősítésére. Hasonlóképpen, több stratégiai partnerrel koordináljuk tevékenységeinket, figyelembe véve az alapanyag-előállítástól a késztermékekig terjedő teljes termékpályákat, ami hozzájárul a működésünk hatékonyságához. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is aktívan jelen vagyunk, és szoros kapcsolatokat ápolunk különféle szakmai szervezetekkel.

Melyek azok a szempontok, amelyek a legnagyobb jelentőséggel bírnak?

Szeretném hangsúlyozni, hogy kamaránk a kezdetek óta irányítja a több mint egy évtizeddel ezelőtt alapított Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának tevékenységét, szoros együttműködésben koordinálva a trianoni határokon belüli és kívüli magyar gazdasági szervezetek munkáját. Emellett aktívan részt veszünk a COPA-Cogecában, amely az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekképviseleti szövetsége, több mint 23 millió termelő és 22 ezer szövetkezet tagja. A NAK nemzetközi jelenlétét jól mutatja, hogy szeptemberben Budapesten egy jelentős konferenciát rendeztünk, ahol az Európai Unió agráriumának legfontosabb érdekképviseleti szervei képviseltették magukat, összesen 26 országból körülbelül 50 szervezet részvételével. Ezáltal élő és dinamikus kapcsolatokat ápolunk az európai gazdasági színtéren is. Az EU agráriumának hatékonysága, valamint a termelők és élelmiszer-feldolgozók fennmaradása és jövedelmezősége minden uniós polgár számára kulcsfontosságú, ezért elengedhetetlen, hogy közösen lépjünk fel és szorosabbra fűzzük együttműködésünket.

Melyek napjaink legélesebb összecsapásai?

- Egyik kiemelt feladatunk tagjaink érdekeinek képviselete, erre, ahogy eddig, a jövőben is nagy súlyt fogunk fektetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy összefogjuk a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket, mindannyiuk javaslatait, észrevételeit meghallgatjuk és figyelembe vesszük. Ezek alapján teszünk ajánlásokat a kormánynak, illetve egyeztetünk a társszervezetekkel annak érdekében, hogy az agrárium szereplői egyre jobb helyzetbe kerüljenek. Továbbá nagyon fontos feladatunk, hogy tagjainkat segítsük a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában. Ennek érdekében, de általánosságban is számos adminisztrációs terhet le fogunk venni a vállukról a jövőben is. Ebben, ahogy más szakmai kérdésekben is, bátran támaszkodhatnak a termelők a falugazdász-tanácsadói hálózatunkra. Ez azért is fontos, mert történelmi lehetőség nyílt meg a magyar agrárium, sőt, általánosságban a vidéken élők számára a 2023-2027-es időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel, hiszen a magyar kormány az uniós források mellé a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulást biztosítja. Ez az összességében mintegy 5400 milliárd forintos forrás lehetővé teszi a magyar agrárium és élelmiszeripar megújítását.

- Az új közös agrárpolitika (KAP) már a küszöbön áll, és számos zöldnek titulált kihívással érkezik, amelyek között a területalapú támogatások csökkentésének szándéka is szerepel. Milyen irányba lépjünk most?

- Komoly vita folyik a 2027-ben kezdődő uniós pénzügyi ciklus költségvetéséről, a közös agrárpolitika összes forrása ennek nagyjából a harmada, 387 milliárd euró. Felhasználásáról az Európai Bizottság kezdeményezésére készült egy stratégiai párbeszéd névre keresztelt jelentés, aminek megalkotásából azonban a közép- és kelet-európai országok gazdáit, illetve az ő érdekképviseleti szervezeteiket úgy, ahogy vannak, kihagyták.

Tehát nem zajlott párbeszéd, igaz?

Nem volt ilyen. Ennek következtében a tervezetből kimaradtak az érintett országok, köztük Magyarország és a többi V4-es ország gazdáinak érdekei. A bizottság kérésére elkészített javaslat a területalapú támogatások megszüntetését is előirányozza, helyettük egyfajta jövedelempótló támogatást vezetne be. Emellett a húsfogyasztást különböző adókkal próbálnák visszaszorítani.

Sokak véleménye szerint a területalapú támogatás inkább a nagyobb gazdaságok számára kedvező, míg a kisebb családi vállalkozások számára nem nyújt jelentős előnyöket.

Ez a megközelítés teljesen félrevezető, hiszen a valóság éppen ellenkezője. Jelenleg Magyarországon több mint 160 ezer gazdálkodó részesül összesen ötmillió hektárnyi terület után évente 500 milliárd forintot meghaladó területalapú támogatásban. Ezek között találhatók őstermelők, családi gazdálkodók és mezőgazdasági vállalkozások is. Különösen a 50 hektárig terjedő kisgazdaságok élveznek előnyöket, mivel hektáronként lényegesen magasabb támogatásra jogosultak, mint a nagyobb kiterjedésű üzemek. A gazdák a kérelmeiket, nagyrészt falugazdászaink segítségével, április és június eleje között nyújtják be, és a kifizetések október közepétől kezdődnek. Idén is november első feléig a gazdák 80 százaléka már megkapta az előlegeket ezekből a támogatásokból. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem ingyenes pénzek; számos feltételnek kell megfelelni, és komoly kötelezettségeket kell vállalni ahhoz, hogy a gazdák jogosultak legyenek a támogatásokra. A területalapú támogatás jelentősen hozzájárul a gazdálkodás hatékonyságához, és segíti az őszi munkák befejezését. Nem ritka, hogy egy gyengébb évben ez a jövedelem fő forrása vagy a bérleti díjak fedezete. Ezért a hazai agrártámogatások kulcsfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdasági szektorban. Ezzel szemben a tervezet egy sokkal bonyolultabb jövedelemalapú rendszert javasol, amely jelentősen korlátozná a tagállamok beleszólását abba, hogy ki és mikor kaphat támogatást. Emellett a nyilvánosságra hozott szöveg a mezőgazdaságot a klímaváltozás egyik fő felelőseként tünteti fel, anélkül, hogy ezt tényleges adatokkal vagy bizonyítékokkal alátámasztaná.

- A pénz elosztása képzeletbeli víziók szerint történne?

Elfogadhatatlan, hogy pusztán találomra megfogalmazott vélemények alapján alakítsanak ki szakpolitikai döntéseket. Különösen azért, mert a globális szarvasmarha-állomány 90, míg a sertésállomány 80 százaléka az Európai Unión kívül található. Ez azt jelenti, hogy bármilyen szigorú intézkedés, amelyet a klímavédelem érdekében bevezetnek, valószínűleg nem fogja elérni a kívánt eredményt. A legvalószínűbb következmény az lesz, hogy súlyos gazdasági károkat okoznak a hagyományaink és gasztronómiánk szerves részét képező állattartás területén.

Valójában ki állította össze ezt a jelentést, és kivel diskuráltak róla?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, volt a kezdeményezője annak a folyamatnak, amely a következő Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos vitát hivatott előmozdítani. Azonban a várva várt diskurzus elmaradt, mivel az érintett feleket egyetlen egyeztetésre sem invitálták. Ahelyett, hogy a már meglévő jó gyakorlatokat, sikeres megoldásokat és a tapasztalt szakemberek tudását beépítettük volna a 2027-től életbe lépő KAP tervezetébe, helyette egy olyan javaslat született, amely teljesen eltérő célokat tűzött ki.

A Közös Agrárpolitika (KAP) egykor az unió költségvetésének jelentős részét, közel felét tette ki, ám napjainkra ez az arány drasztikusan csökkent, mára már csak a harmadát, negyedét képviseli. Olyan érzésünk támad, mintha szándékosan próbálnák leépíteni az európai mezőgazdaságot, lehetőséget teremtve az EU-n kívüli szereplők, például a Mercosur országcsoport tagjai számára, akik Dél-Amerikát képviselik, hogy belépjenek a piacra. De vajon mi lehet a célja ennek a megközelítésnek?

Ez a lépés valóban egy meglehetősen agresszív piacnyitásnak tűnik. Nekünk minden lehetséges eszközzel azt kell képviselnünk, hogy csak azok a zöldintézkedések kapjanak teret, amelyek nem veszélyeztetik a hatékonyságot és a megszokott működést. Amikor egy javaslat, amely még csak tervezési fázisban van, már a fogyasztói preferenciákra próbál hatni, például a hústermékek helyett növényi alapú alternatívák fogyasztására ösztönözve, és ha ez a gyermekeink óvodai étkezésére is kihat, akkor ez már egy átfogó társadalmi problémává válik.

Milyen állapotban van jelenleg ez a küzdelem?

- El akarjuk vinni a bizottság elé a gondolatainkat, az érveinket, bemutatva, hogy mi történt 2010 óta, milyen hatékonyságot mutat a magyar mezőgazdaság, hogyan alakult a kibocsátás forintértékben, miként javult az exportképességünk. Azt is el akarjuk mondani, hogy az adottságaink biztosítják a kiváló minőséget és az élelmiszer-ellátó képességet. A Covid-időszak rávilágított, hogy az agrárium és az élelmiszeripar kiemelt, stratégiai jelentőségű, nemzetgazdasági ágazat. Az új KAP tervezetében foglaltak nemcsak a gazdálkodók, de a 450 millió uniós fogyasztó érdekeivel is szöges ellentétben állnak. A NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége ezért a javaslat ellen október 29-én petíciót indított Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel, amit a magyar kormány is támogat. A tiltakozást, erősítendő a hangunkat, az agrarpeticio.hu oldalon lehet könnyen, gyorsan aláírni.