Felhők fölött lebegő végzet - felfedjük Kína legújabb szuperfegyverét, a nehézbombázó drónt!
Az AVIC vállalat legújabb alkotása, a Dzsu Tien, kifejezetten a nagy hatótávolságú nehézbombázók és drónhordozók igényeire lett tervezve. Ez az innovatív robot a modern haditechnika élvonalába tartozik, és célja, hogy forradalmasítsa a légi hadviselést.
Bár az új fegyverhordozóval már az idén júniusban megkezdődtek a berepülések, hivatalosan csak nemrég mutatták be a Dzsu Tient. Méretei és képességei egyaránt lenyűgözők. Fesztávolsága 25 méter, hossza pedig meghaladja a 16 métert. Akár 15 kilométer magasan repülve hajthatja végre 7000 kilométer távolságú bevetéseit és 36 órán át tud egyhuzamban a levegőben maradni. Nagyobb, mint a legismertebb amerikai pilóta nélküli repülők: az RQ-4 Global Hawk vagy az MQ-9 Reaper.
Noha egyetlen gázturbinájával csak hangsebesség alatti tempóra képes, ám a hosszú, keskeny szárnyaival nem is tudna ennél gyorsabban szállni. De úgy tűnik, erre nincs is igazán szükség, mert a robotot nagy távolságú, tömeges csapásmérésekre szánják. Ennek megfelelően 6 tonnányi fegyvert képes a levegőbe emelni, ami lehet irányított rakéta, siklóbomba vagy éppen támadó drónok egész csapata.
A legfrissebb internetes források szerint a Dzsu Tien képes akár száz drónt is a fedélzetére venni, amelyeket a célterület közelébe érve különböző csapatokban indíthat el. Nem csupán szállítja ezeket a drónokat, hanem a mesterséges intelligenciával támogatott vezérlőrendszere révén irányítja is őket: összerendezi a támadásaikat, kijelöli a célpontokat, és utasításokat ad arra vonatkozóan, hogyan kerülhetik el az ellenség légvédelmét. Különleges képességekkel bír, hiszen képes a támadás során lelőtt drónok helyére újakat küldeni, míg az elveszett egységek feladatait más drónokra hárítja. Eközben folyamatosan továbbítja az ellenséges aktivitásokról szerzett információkat a távolban tartózkodó drónpilótának.
Mindezt különleges, kvantumtitkosított kommunikáció biztosítja, ami jóformán lehallgathatatlanná teszi az anyahajó és a drónok, illetve a földi irányító közti rádióforgalmat. A lényege, hogy az egymással kommunikáló felek kvantumállapotok segítségével egyedi, titkos kulcsot osztanak meg maguk között. A kvantumfizika törvényei pedig megakadályozzák az adatok lehallgatását, mivel minden próbálkozás megváltoztatja a kvantumállapotot, és így azonnal lelepleződik.
A gyártó állítása szerint a Dzsu Tien nem csupán a katonai alkalmazások terén jeleskedik, hanem a polgári élet számos területén is rendkívül hasznos lehet. Például ideális választás határőrizeti feladatokhoz, mentési akciókhoz, vagy akár értékes áruk szállításához is. A drón impozáns törzsének teherbíró kapacitása rendkívül rugalmasan alakítható, lehetővé téve különféle műszerek, megfigyelő berendezések, sőt, pót-üzemanyagtartályok telepítését is. A szárnyak alatti függesztőpontok szintén sokoldalúan kihasználhatók: nemcsak rakéták és bombák, hanem áruszállító tartályok biztonságos szállítására is alkalmasak.
Az új nehézsúlyú robot alapvetően katonai célokra készült, és szakértők véleménye szerint fő feladata az ellenséges légvédelmi rendszerek gyengeségeinek feltérképezése, valamint a védelmi vonalak felderítése. Ezt követően a drónrajokkal való túlterhelés és megsemmisítés áll a középpontban. Jelenlegi állapotában nehéz megállapítani, hogy a Dzsu Tien inkább könnyű célpontnak számít, vagy éppen ellenkezőleg, komoly fenyegetést jelent. A nagy magasságban, lassú tempóban repülő, impozáns méretű szerkezet nem rendelkezik különösebb lopakodó képességgel, így a radarok már távolról észlelhetik. Ugyanakkor, ha a légvédelem hatáskörén kívülről indítják a fegyvereit, akkor mégiscsak rendkívül hatékony romboló eszközként működhet.
Az Army Recognition szaklap szerint az új drón legfontosabb szerepe abban rejlik, hogy elősegítse az ellenséges légvédelem semlegesítését. Így, amikor az ember vezette bombázók a célpontra érkeznek, már csupán egy jelentősen meggyengített, vagy akár teljesen megsemmisített légvédelmi rendszerrel kell szembenézniük. Ez pedig jelentősen csökkentheti a küldetések során elszenvedett veszteségeket, különösen a pilóták esetében. Hiszen nem akkora tragédia, ha a drónanyahajók közül több is elveszik az első összecsapások során; új pilóták kiképzése ugyanis sokkal időigényesebb folyamat, mint robotok sorozatgyártása.
