A kapitalizmus és a művészet összefonódása egy lenyűgöző folyamat, amely évszázadok alatt alakult ki. A gazdasági rendszer fejlődése nem csupán a pénz és a tőke áramlását hozta magával, hanem a kreatív kifejezés új formáit is elősegítette. A művészek nem

A kiállításon a legnagyobb francia, cseh és német plakátművészek, mások mellett Eugene Grasset, Bruno Paul és Alfons Mucha alkotásain túl a szentendrei művészek szecesszió által ihletett munkái is láthatóak lesznek. Így például Ferenczy Károlynak, Czóbel Bélának, Schubert Ernőnek és Boromisza Tibornak a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéhez tartozó műveit is közönség elé tárják.

A századforduló időszakában - az 1880-as évektől egészen az első világháború küszöbéig - a szecesszió egyedülálló, úttörő stílusa nem csupán helyi, hanem globális hatású irányzattá vált. Ekkoriban Párizs, a művészi plakátok fellegvára, a virágzó ipari termelés és a fokozódó kereskedelmi verseny következtében színes hirdetések és falragaszok sokaságával borította be a belváros épületeit és az utcák hirdetőoszlopait. Ezek az élénk színvilágú reklámok nemcsak árucikkeket, hanem szórakozási lehetőségeket is kínáltak, új színt és dinamizmust hozva a városi életbe.

A plakátművészet a századfordulón Magyarországra is eljutott, és különleges vizuális nyelvet alakított ki. E művek jellegzetességei közé tartoznak a szecesszióra jellemző, síkba szerkesztett, gazdag növényi motívumok, valamint a misztikus és szimbolikus dimenziókat megtestesítő érzéki nőalakok. A Szentendrei Képtárban május 1-jétől augusztus 31-ig egy különleges válogatás látható ezekből az alkotásokból. A kiállítást Iberhalt Zsuzsa művészettörténész kurálja, aki mélyrehatóan bemutatja a plakátművészet ezen izgalmas időszakát.