Farkas András írása rávilágít arra, hogy a Tisza és a Fidesz nyugdíjtervei körüli költségek hasonló nagyságrendűek, azonban míg az egyik alternatíva az igazságtalanságok orvoslására is törekszik, a másik nem kínál megoldást ezen problémákra.
Fél évvel a választások előtt a politikai kampányok fókusza egyre inkább a nyugdíjasokra irányul. Ez a választói csoport nem elhanyagolható, hiszen jelentős számú szavazót képviselnek, és a voksuk komoly hatással lehet a választás eredményére. A Tisza párt új javaslata a nyugdíjrendszer igazságtalanságainak orvoslására összpontosít, különösen az átlag alatti nyugdíjasokra. E törekvések célja, hogy legalább részben kompenzálják a meglévő problémákat. Ezzel párhuzamosan a Fidesz bejelentette, hogy ők a 14. havi nyugdíj bevezetésével válaszolnak a kihívásokra, igyekezve felhívni magukra a figyelmet a választási időszakban.
Mindkét javaslat nagyjából 600 milliárd forintba kerülne, kérdés melyik a vonzóbb a szavazóknak. És persze, hogy miből lesz minderre pénz, főleg hossútávon, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis jelenleg is a fenntarthatatlanság felé halad, amit 2035-re, vagyis alig tíz éven belül el is ér, ha semmi sem változik. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.
A Tisza és a Fidesz nyugdíjasoknak tett ígéreteit vizsgálva, érdemes megfontolni mindkét opciónak az előnyeit és hátrányait, valamint a megvalósíthatóságukat. **Tisza ígéretei:** *Előnyök:* - A Tisza ígéretei gyakran a helyi közösségek erősítésére és a nyugdíjasok életminőségének javítására fókuszálnak. - Ezek az ígéretek személyre szabottabb megoldásokat kínálhatnak, figyelembe véve a helyi igényeket és körülményeket. *Hátrányok:* - A megvalósításuk nehézkes lehet, mivel a helyi források és lehetőségek korlátozottak. - Az ígéretek esetleg nem egyértelműen kidolgozottak, ami zavart okozhat a nyugdíjasok körében. *Megvalósíthatóság:* - A helyi önkormányzatok támogatása és a közösségi összefogás segíthet a megvalósításban, de a pénzügyi források hiánya gátolja az előrehaladást. **Fidesz ígéretei:** *Előnyök:* - A Fidesz ígéretei általában széleskörű, országos szintű intézkedéseket tartalmaznak, amelyek nagyobb forrásokkal rendelkeznek. - Stabilabb pénzügyi háttérrel bírnak, így a megvalósításuk valószínűsége magasabb lehet. *Hátrányok:* - Ezek az ígéretek gyakran általánosabbak, és nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat, így a nyugdíjasok egyedi igényei esetleg háttérbe szorulhatnak. - A központi döntések lassíthatják a helyi szintű reagálásokat. *Megvalósíthatóság:* - A kormányzati szinten történő döntéshozatal és a biztosított források révén a Fidesz ígéretei könnyebben megvalósíthatók, de a helyi közösségek támogatásának hiánya problémákat okozhat. Összességében mindkét megközelítésnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. A választás során fontos figyelembe venni, hogy a nyugdíjasok egyéni szükségleteit melyik ígéret szolgálja jobban, valamint hogy a megvalósításuk milyen mértékben támogatott a helyi és országos szinten.
A javaslatok mindegyike megvalósítható, és a nyugdíjasok számára kedvező változásokat hozhat. A megvalósításuk azonban szoros összefüggésben áll a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. A TISZA Párt egyik központi ajánlata, hogy a nyugdíjak alsó határát 120 ezer forintban rögzítsék, amely jelentős segítséget nyújtana a rászorulóknak. Jelenleg körülbelül 186 ezer ember részesül havi 120 ezer forint alatti nyugdíjban, így ez a lépés sokakat érintene pozitívan. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők számára külön emelést terveznek, míg a többi nyugdíjas az általános inflációs emelésben részesülne. A kormányra kerülés esetén ígéretet tettek arra, hogy felülvizsgálják a nyugdíjemelés szabályait is. Továbbá, minden olyan nyugdíjas, aki havi 250 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kap, 200 ezer forint értékű SZÉP-kártyát kapna. A 250 és 500 ezer forint között keresők pedig 100 ezer forintos SZÉP-kártyában részesülnének. Továbbá, kisebb, de szintén fontos javaslatok is szerepelnek a programban, például az ápolási díjak megduplázása. Az üzenet lényege tehát: a nyugdíjasok támogatása érdekében tett lépések elengedhetetlenek, és a megfelelő források biztosítása kulcsszerepet játszik a megvalósításukban.
Amikor először foglalkoztam a TISZA javaslataival, felvetettem az olvasóimnak, hogy miért nem a 14. havi nyugdíj ötletét népszerűsítik, hiszen ennek a politikai vonzereje sokkal nagyobb és egyértelműbb. A Fidesz ezt gyorsan észlelte, és bejelentette: bevezetnék a 14. havi nyugdíjat. Érdekes módon, már ellenzéki szerepükben is kísérleteztek ezzel a megoldással, így nem áll távol tőlük ez a stratégiához való nyúlás. A 14. havi nyugdíj bevezetésével kapcsolatban három lényeges kérdés merül fel. Az első: sikerül-e ezt a juttatást rendszeresen beépíteni a nyugdíjrendszerbe, tehát minden évben biztosítva lenne-e? Ha igen, jön a második kihívás: évente körülbelül 600 milliárd forintot kellene előteremteni, ami az inflációval együtt növekedne. A harmadik kérdés pedig az, hogy ha csupán a 13. havi nyugdíjat másoljuk, azzal nem oldjuk meg a nyugdíjrendszer alapvető problémáit, csupán a nyomást csökkentjük, anélkül, hogy valódi reformokat hajtanánk végre. Ez a megközelítés pedig távol áll egy valódi nyugdíjreformtól.
Természetesen, a 14. havi nyugdíj bevezetésének számos alternatív módja létezhet. Például, lehetne fokozatosan bevezetni, ahol az első évben egy kisebb összeget kapnának a nyugdíjasok, majd ezt évente emelnék a költségvetési keretek függvényében. Esetleg bevezethetünk egy külön programot, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok saját maguk válasszák meg, milyen formában szeretnék megkapni ezt az extra juttatást, például készpénzben vagy természetbeni támogatás formájában. Az is egy lehetőség, hogy a kormány vállalatokkal együttműködve támogasson nyugdíjasokat különféle kedvezményekkel, így a 14. havi nyugdíj helyett inkább a vásárlási lehetőségeik bővítésére fókuszálna. Az innovatív megoldások széles spektrumot kínálnak a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítására.
az új rendszer számos előnnyel járna. Először is, a fix összegű juttatás kiszámíthatóbbá tenné a nyugdíjasok számára a havi bevételeiket, hiszen mindenki ugyanakkora összeget kapna, függetlenül attól, hogy korábban mennyi nyugdíjat kaptak. Ez nemcsak az igazságosság érzetét erősítené, hanem segítene a jövedelmi különbségek csökkentésében is. Továbbá, a 14. havi juttatás bevezetése egyfajta gazdasági stimuláló hatással is bírna. A nyugdíjasok számára ez a plusz összeg lehetőséget adna a vásárlások növelésére, ami a helyi üzletek forgalmát is élénkítené. Ezen kívül a 600 milliárd forintos kiadás nemcsak egyszeri támogatást jelentene, hanem a jövőben is hozzájárulna a nyugdíjasok életszínvonalának fenntartásához. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer átláthatósága és kiszámíthatósága révén a társadalmi elfogadottsága is magasabb lehetne. A nyugdíjasok számára ez a stabilitás érzését keltené, ami különösen fontos lehet a mai gazdasági környezetben. Az elképzelés tehát nem csupán egy újabb juttatás bevezetése, hanem egy komplexebb, igazságosabb és gazdaságilag fenntartható megoldás a nyugdíjasok támogatására.
A magasabb nyugdíjúak sem járnának rosszul, hiszen ők is plusz 250 ezer forintot kapnának. Tehát lehet úgy is adni a 14. havi nyugdíjat, hogy a rendszer méltánytalanságai enyhüljenek, és ne sértse a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket sem. Ha ezeket sikerül megoldani, akkor a 14. havi nyugdíj rövid távon pozitív intézkedésként jelenhet meg. Hosszú távon viszont minden járulékfedezet nélküli plusz juttatás a finanszírozási gondokat növeli.
Ha évente 600 milliárdos költségvetési igényt helyezünk a mérlegre, a fenntarthatósági problémák hamarabb felszínre kerülnek.
A hogyan kérdésére Lázár János egyelőre csak annyit árult el, hogy jelenleg dolgoznak a megoldáson...
- "Feszített tempóban tevékenykednek." Valójában azonban nem igényel túl sok erőfeszítést: a valószínűség szerint csupán a felső vezetés döntésére várakoznak.
A 13. havi nyugdíj 2022-ben hatalmas visszhangot keltett, hiszen először teljes havi összegként, a választások előtti időszakban vezették be. Most ismét választási időszakhoz közeledünk. Ha a kormány úgy dönt, hogy folytatja ezt a gyakorlatot, akkor érdemes lenne a kifizetéseket 2026 márciusáig ütemezni. Azonban, ahogy korábban is említettem, a leginkább támogatható megoldás az lenne, ha a kisebb nyugdíjjal rendelkező idősek több támogatást kapnának, mint azok, akik magasabb nyugdíjakat élveznek.
Honnan szerezhetünk forrást erre a célra?
A TISZA bejelentette, hogy ha hatalomra kerül, újra megnyitnák az uniós pénzcsapokat, ami jelentős bevételt jelenthet, és lendületet adhat a gazdasági növekedésnek. Ha sikerül beindítani a gazdaságot, számos projekt finanszírozására nyílhat lehetőség. Ez egyértelműen logikus megközelítés. A Fidesz esetében, mivel ők irányítják a költségvetést, könnyedén belefoglalhatják a politikai céljaiknak megfelelő tételeket is. Például a jövő márciusi 14. havi nyugdíj 600 milliárdos igénye simán bekerülhet a terveik közé; a költségvetési hiány növekedésével pedig majd a választások után foglalkoznak.
A magyar gazdaság teljesítményének 7,45 százalékát a nyugdíjköltségvetés teszi ki. Ebből az összegből az öregségi nyugdíjak, a Nők40 program, valamint a hozzátartozói ellátások körülbelül 6,5 százalékot képviselnek. Ez az arány jelentősen elmarad az uniós átlagtól, amely 10,9 százalék. A két szám közötti különbség, ami körülbelül 3000 milliárd forintot jelentene, lehetőséget adna arra, hogy a magyar nyugdíjrendszer legalább az uniós szintet elérje, ha politikai akarat is lenne mögötte. A helyzet lehetőségeket rejt, de a megvalósításhoz elengedhetetlen, hogy a döntéshozók átgondolják, mely területekről vonhatnak el forrásokat annak érdekében, hogy a nyugdíjakra több pénz jusson.
A 2022-es választások során a Fidesz főként egyszeri intézkedéseket hirdetett meg, mint például az adóelengedést, ami szintén megterhelte a költségvetést. Amennyiben most bejelentik a 14. havi nyugdíjat, az nem csupán 2026-ban, hanem 2027-ben és 2028-ban is pénzügyi kötelezettséget jelent majd.
2022-ben bevezették a 13. havi nyugdíjat, amely azóta is folyamatosan támogatja a nyugdíjasokat. Most felmerült a kérdés, hogy egy hasonló, 14. havi juttatás bevezetése milyen hatással lenne a költségvetésre. A 14. havi nyugdíj, ha 600 milliárd forintba kerülne, valóban jelentős terhet róna a költségvetésre. Azonban ezt az összeget akár részletekben is be lehetne vezetni, különböző formákban kommunikálva, hogy az érintettek számára vonzóbbá váljon. Természetesen ehhez ügyes politikai-kommunikációs stratégiára lenne szükség, de a kisebb összegű juttatásokat is lehet pozitívan bemutatni. Jelenleg nem tudjuk, milyen terveik vannak a döntéshozóknak, de az biztos, hogy a 600 milliárd forint előteremtése nem lehetetlen feladat, hiszen ez az összeg 2,4 millió szavazónak nyújtana azonnali előnyöket. Képzelje el, hogy egy ilyen juttatás révén sok család életminősége javulna, több ember érezné a támogatást a mindennapokban, és ez nemcsak a nyugdíjasoknak, hanem az egész társadalomnak pozitív hatásokat hozhatna. A jövő kihívásaihoz alkalmazkodva, a megfelelő kommunikációs stratégiával a kormány még a legnagyobb költségvetési terhek közepette is képes lehet megoldásokat találni a nyugdíjasok támogatására.
Ez a sorozat erőteljes és gyors ütemben érkező pluszjuttatásokkal sok nyugdíjast, akik még bizonytalanok a jövőjüket illetően, komoly elgondolkodásra késztethet.
Ez kihívást jelent a TISZA számára: bár az ő rendszerük kifinomultabb, a 14. havi nyugdíj sokkal egyszerűbben érthető és vonzóbb üzenetet hordoz.
- Nem is értem, a TISZA miért nem ezt dobta be, hiszen egyszerűbb. Most már nem mondhatják, hogy ők is 14. havit akarnak; ragaszkodniuk kell az egyébként okos javaslatcsomaghoz. Erősen kell hangsúlyozni, hogy ez sok szegény nyugdíjasnak tartósan segít, nem csak egyszeri pluszhavi ellátmány.
Ők a legnagyobb kiszolgáltatottságban élnek. Ha ezt a helyzetet sikerül kommunikálniuk, még van esélyük, mivel a költségek nagyjából megegyeznek egy 14. havi nyugdíjjal. Ekkora eltérés a költségvetés oldalán nincs. A kihívás: hogyan tudunk egy egyszerű, de politikailag vonzó pluszhavi nyugdíjjal szemben egy komplexebb, jól átgondolt javaslatcsomagot érvényesíteni. Igazán nehéz feladat lesz.
Mennyire befolyásolja a választások kimenetelét egy ilyen nyugdíjígéret?
A 2022-es események világosan jelezték, hogy a politikai táj jelentősen átalakult. Tíz évvel ezelőtt a nyugdíjasok körében a baloldali szavazók aránya még a kétharmadot is elérte, ám napjainkra ez drámaian csökkent. Jelenleg a TISZA párt támogatottsága körülbelül 25-30 százalékra tehető, míg a Fidesz bázisa dominálja a szférát. A baloldali pártok szinte eltűntek a palettáról, így a baloldali szavazók száma is jelentősen megfogyatkozott. A legfrissebb felmérések pontosabb képet adhatnak a jelenlegi arányokról, de az már most is nyilvánvaló, hogy 2022-ben a Fidesz támogatottsága az idősek között jelentős növekedésen ment keresztül. Bár a TISZA azóta próbált részesedni ebből a táborból, a 25-30 százalék még mindig csak a Fidesz támogatottságának felét képviseli. Ha a Fidesz most a 14. havi nyugdíj ígéretével rukkol elő, a TISZA számára komoly kihívást jelent majd, hogy megnyerje az idősek bizalmát.
