Ez a folyamat már megállíthatatlannak tűnik: komoly fenyegetés leselkedik Magyarországra is - Agrárszektor

Az őshonos fajok megóvása és terjesztése, valamint a biológiai sokféleség fenntartása kulcsfontosságú lépések az inváziós fajok elterjedésének lassításában. E gondolatokat Áder János volt köztársasági elnök osztotta meg a Kék bolygó című podcastjának legújabb epizódjában, amely hétfőn került publikálásra. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként Áder a műsorban Garamszegi László evolúcióbiológussal és ökológussal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetőjével diskurált az inváziós fajokkal kapcsolatos kihívásokról, a védekezési stratégiákról, az alkalmazkodás szükségességéről és az ökológiai értékek védelméről.

Garamszegi László rámutatott, hogy az utóbbi száz év során legalább száz új faj bukkant fel a Kárpát-medencében, ám ez csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Valószínű, hogy számos eddig fel nem fedezett, nem őshonos növény- és állatfaj is rejtőzik még a térségben. Áder János hozzátette, hogy a legismertebb nem őshonos növényfaj hazánkban a parlagfű, amely egy gabonaszállítmánnyal érkezett a kontinensre. Ma már olyan kiterjedt területeket hódít meg Magyarországon, mint két átlagos méretű megye, és gyakran a kultúrnövények tápanyagaival is versenyez, ezzel nehezítve a mezőgazdasági termelést.

Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta: a legtöbb nem őshonos, illetve invázióssá váló faj az emberi tevékenység eredményeként jelent meg, majd terjedt el. Utalt rá: az erősödő kereskedelem és turizmus mellett az ember által okozott klímaváltozás is hozzájárult a Kárpát-medencében korábban nem ismert fajok megjelenéséhez.

Példaként felhozta, hogy a szőrméje miatt tenyésztett nutria telepekről szabadult ki és terjedt el, míg a harlekinkaticát levéltetvek elleni biológiai védekezés reményében hurcolták be Európába, a törpeharcsát pedig gazdasági haszon reményében telepítették be, a sok magyar vízből az őshonos fajokat kiszorító amúrgéb pedig emberi felelőtlenség folytán indult szaporodásnak - sorolta.

Kijelentette, hogy egy idegenhonos faj szaporodása csak akkor indulhat be, ha az életkörülmények kedvezőek számára. Azonban csak a tömeges elszaporodás és a környezet drasztikus átalakítása révén válhat igazán invázióssá. Az ilyen fajok megjelenését gyakorlatilag lehetetlen teljesen megakadályozni; legfeljebb késleltetni tudjuk a felbukkanásukat, vagy ha már invazívvá váltak, enyhíthetjük a negatív következményeiket, ahogyan azt a parlagfű esetében is tapasztalhatjuk. Kulcsfontosságú, hogy figyelemmel kísérjük, miként érkeztek ezek a fajok, és milyen stádiumban van az elterjedésük. Ez döntő tényező abban, hogy megkísérelhetjük-e kiirtani őket, hatékonyan csökkenteni a populációjukat, vagy már csak a káros hatásaik mérséklésére szorítkozunk.

A leglényegesebb feladat az idegenhonos fajok megjelenésének késleltetése, valamint az ellenük való védekezésre való felkészülés - hangsúlyozta Garamszegi László. Hozzátette, hogy ehhez elengedhetetlen a nemzetközi együttműködések kiépítése, és azt is kiemelte, hogy a civilek is kulcsszerepet játszhatnak ebben a harcban.

A kutatók különféle közösségi platformokat és alkalmazásokat vizsgálnak, ahol az emberek megosztják a lakókörnyezetükben felfedezett, eddig ismeretlen növény- vagy állatfajokról készült fényképeiket. Ez a gyakorlat rendkívül hasznos a szakértők számára, mivel lehetőséget ad arra, hogy ne csak újonnan felbukkanó fajokkal kapcsolatban gyűjtsenek információkat, hanem arról is képet kapjanak, hogy egy-egy faj előfordulása miként változott: hol és milyen mértékben nőtt vagy csökkent a populációja.

- mondta a szakember.

A műsor során szóba került néhány olyan betegség, amelyek baktériumai és vírusai különböző módokon jutottak be az országba, vagy éppen újra megjelentek, évtizedekkel korábban történt felbukkanásuk után. Ilyenek például a száj- és körömfájás kórokozói, valamint a malária. Továbbá, inváziós jelenségként említést nyert a kéknyelvűséget okozó betegség, amely már Nyugat-Ausztriában megjelent, így Magyarországon is sürgősen el kell kezdeni az ellene való védekezést - figyelmeztetett a szakértő egy aktuális fenyegetés kapcsán.

Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával lehet késleltetni a nem őshonos, később akár invazívvá váló fajok megjelenését, a már jelen lévők hatását pedig enyhíthetni. Közölte: egy már leromlott környezetben sokkal sokkal könnyebben elterjed az inváziós faj, viszont ha sok az őshonos, jelentős a biológiai sokféleség egy adott területen, erősebben lehet védekezni az inváziós fajok ellen. Éppen ezért nagyon fontos az élőhelyek, közösségek védelme, jó állapotban tartása, hiszen így jól működnek az ökológiai kölcsönhatások - emelte ki. Beszélt arról is, hogy az egyes ember felelőssége is nagy, hiszen ha hozzájárul nem őshonos fajok terjedéséhez - akár azzal, hogy életteret biztosít számukra vagy kiengedi őket a természetbe - az őshonos növény- és állatvilág jövőjét is átalakíthatja.

Nem csupán a természet kimerítő kihasználói lehetünk, hanem felelősségteljesen kell gondoskodnunk annak jólétéről is. Ha a környezetünket megkárosítjuk, azzal végső soron saját egészségünkre is ártalmas hatással leszünk, hiszen egy beteg bolygón élni csakis a mi saját gyógyulásunknak is gátat szab.

- zárta le gondolatait Áder János, reagálva a szakértő szavaira.