Ezermilliárdok sorsa függ a tétet jelentő döntésektől, és a magyar emberek sorra várakoznak, hogy részesülhessenek a lehetőségekből.

Sokan bírálják a kormányt, amiért kegyként tálalja, hogy az állam kifizeti azt a pénzt, amit a lakosság állampapírba fektetett, illetve azok hozamát. Az Indexnek nyilatkozó egyik szakértő szerint a pénzesőről szóló bejelentés mögött az az üzenet húzódik meg, hogy nincs államcsőd, ugyanakkor hangsúlyozta az állampapírokból származó magas hozam nem a kormány, hanem a korábbi Európa-rekorder inflációs környezet "ajándéka". Lapunk több terület szakértőinek bevonásával járt utána, a lakosság mire költheti ezt a szuvenírt.

Január 20-tól jelentős, állampapírokból származó összegek érkeznek a magyarok számláira. Idén 1700 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak kamatok formájában, ebből 1300 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. A kormány számításai szerint több mint 800 ezer családról van szó. Ahogy arról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszámolt: nagyjából 300 ezer családnak 1-5 millió forint közötti, 165 ezer családnak 5-10 millió forint közötti, 163 ezer családnak pedig 10-25 millió forint közötti, állampapírba elhelyezett megtakarítása van.

A kormány a kifizetések kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a visszakapott összegeket a magyar állampolgárok különféle célokra használhatják fel, legyen szó akár fogyasztásról, utazásról, vagy otthonfelújításról. Emellett lehetőségük van ingatlanba fektetni, vagy visszaforgatni a kedvező kamatozású lakossági állampapírba, amely "biztonságos és értékálló megtakarítást kínál" számukra. Januárban várhatóan 234 milliárd forint kifizetése történik, míg februárban és márciusban körülbelül 700 milliárd forintnyi kamat és 310 milliárdnyi tőke kiutalására kerül sor. A legnagyobb értékű, 2033-ban lejáró állampapír-sorozat, a 2033/I kifizetése már a múlt héten elvileg megkezdődött, melynek kamata 17,85 százalék, ami összesen körülbelül 130 milliárd forint kiutalását jelenti.

Az adósságfinanszírozás az utóbbi években a drámaian emelkedő kamatok következtében jelentős növekedésen ment keresztül. Míg a külső válságok előtti időszakban a GDP-arányos adósságfinanszírozás körülbelül 2 százalékot képviselt, tavaly ez az arány már elérte a 4,8 százalékot, ami nehézségeket okozott a költségvetés fenntartásában. Nem meglepő, hogy a jelenlegi helyzetben az Európai Unió szintjén is egyre inkább figyelembe veszik az elsődleges egyenleget, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy a kamatfizetések révén csökkentse a hiány számítását.

Ugyanakkor az adósságfinanszírozás azontúl, hogy hozzájárul a magas hiányhoz, forrást von el, így együtt jelentős terhet jelent költségvetési szinten.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott, hogy a jelenlegi költségvetés kapcsán a magas kamatozás megszűnése két fontos következménnyel jár. A prémium állampapírok esetében eddig a kamatbázis 17,6 százalék volt, azonban az infláció hatására ez most 3,7 százalékra csökkent.

A pénzforgalmi hiányban ezekben a hónapokban lesz egy kiugróbb érték, ahogy a kamatfizetések történnek. Az eredményszemléletű hiányban - ennek kellene 3 százalék alatt lenni - a kamatelszámolás folyamatosan, nem pedig egy időpontban történik. Itt tehát a magas kamatkifizetések folyamatosan eltűnnek, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az idei GDP-arányos kamatkiadás a tavalyinál várhatóan 1 százalékponttal kisebb lesz.

Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy az állampapírok visszaváltása jelent némi kockázatot. A legjobb példa erre,

Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a forint október óta tapasztalt gyengélkedése éppen ellenkezőleg, vonzóbbá teheti az euróban és dollárban történő befektetéseket a lakosság körében. Az alacsonyabb állampapírhozamok mellett nem biztos, hogy a devizaárfolyam ingadozásából származó potenciális veszteségeket képesek lennének kompenzálni. "Ez akár az árfolyam további gyengüléséhez is vezethet – de szerencsére az elmúlt napok árfolyammozgásai ezt nem tükrözik, és bízom benne, hogy a jövőben sem fog" – fogalmazott. Ugyanakkor egy másik szempont is felmerül: ha túl sokan döntenek a visszaváltás mellett, az intézményi befektetők szerepének erősítése válhat szükségessé. Ez viszont magasabb kibocsátásokat és ezzel együtt az állam számára megnövekedett kamatfizetési kötelezettségeket vonhat maga után.

A makrogazdasági képhez az is hozzátartozik, hogy az állam többféle állampapírt bocsát ki. Arra kell törekednie, hogy az államadósság finanszírozását a lehető legolcsóbban és a lehető legstabilabban valósítsa meg. Figyelembe kell venni a kereslet alakulását a különböző piacokon, illetve azt is, hogy az egyes lakossági befektetők preferenciái eltérőek lehetnek futamidő, illetve kamatozás szempontjából. Regős Gábor szerint a most kifutó állampapírok után arra is érdemes kitérni, hogy

Amit viszont kell, az az, hogy milyen hozam és milyen kockázat mellett tudja finanszírozni a meglévő adósságot. "Azt kell tehát néznie, hogy mi az a hozamszint, ami mellett a lakosság még megfelelő arányban választja az állampapírt" - összegezte a közgazdász. Persze figyelni kell az intézményi piacot: mi az az arány, amit értékesíteni kíván és milyen hozammal tudja azt megtenni.

Fontos, hogy ne alakuljon ki jelentős eltérés a különböző piacokon elérhető hozamok között, mivel ez hosszú távon veszteségeket generálhat. A finanszírozási döntések során figyelembe kell venni a lejárati struktúrát és a devizák arányát is. Stabilitási szempontból kulcsfontosságú a belföldi és külföldi befektetők arányának megértése, hiszen a kamatjövedelem kiáramlása az országból vagy annak megtartása alapvetően befolyásolja a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. Az ilyen tényezők alapos mérlegelése hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez.

Ezért az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a lakossági papírok esetében a számára legkedvezőbb mennyiséget igyekszik meghatározni, miközben a kamatokat is ehhez igazítja. Emellett a jelenlegi kifizetések révén további lendületet adhat a fogyasztás növekedésének.

Számos megtakarító valószínűleg megvárta a kamatfizetést, mielőtt nagyobb vásárlásokba kezdett volna. Egyesek talán a kamatokból szeretnék fedezni vásárlásaikat, míg mások a már meglévő megtakarításaikat akarják visszaváltani, hogy így valósítsák meg nagyobb terveiket. Azonban valószínű, hogy nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. A megtakarítók jelentős része vélhetően a tőkét – és talán a kamatokat is – megtartja, hiszen elegendő új jövedelem érkezik ahhoz, hogy fedezze fogyasztási igényeit. Fontos azonban hangsúlyozni az állampapírral rendelkező megtakarítók sokszínűségét, ami Nagy Márton korábban említett táblázatán is jól látható.

Regős Gábor záró gondolatként hangsúlyozta, hogy ha az állampapírok vonzereje csökken, az két fő irányon keresztül gyakorolhat hatást.

Az inflációkövető állampapírok vonzó hozamai mellett alacsony kockázatú befektetési lehetőségek álltak rendelkezésre. Amennyiben ezeknek az állampapíroknak a hozama csökken, a befektetők, hajlamosak lehetnek kockázatosabb alternatívák után kutatni. Ebben az esetben más értékpapírok vagy akár ingatlanok is a potenciális befektetési célpontok közé kerülhetnek. Ennek következtében egy újabb keresleti hullám is megjelenhet az ingatlanpiacon, ami felfelé nyomhatja az ingatlanárakat.

A kifizetések közeledtével egyre több szó esik arról, hogy az érintett 800 ezer háztartás hogyan hasznosítja az állampapír kamatából beérkező összegeket. Egy reprezentatív kutatás, amely a Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült, arra keresi a választ, hogy a magyar lakosság milyen irányba kívánná eljuttatni ezt a pénzt. Az eredmények alapján a válaszadók 40%-a azonnali költésre szánná a pénzt, míg a maradék 60% inkább megtakarításra vagy újabb befektetésekre fordítaná az összeget.

Ennek apropóján utánajártunk, hol landolhatnak az említett százmilliárdok. Nem kérdés, hogy számos terület szívesen látná a lakosság pénzét. A teljesség igénye nélkül

Az SPB Befektetési Zrt. számításai szerint 2025-ben hozzávetőlegesen 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés szabadulhat fel a hazai állampapírpiacról.

A magyar lakosság körében a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kiemelkedően népszerű volt az elmúlt években, elsősorban az inflációhoz kötött, magas kamatozása miatt. Az ez utóbbi esetében az idei év első negyedévében kifizetendő kamat és tőke 1270 milliárd forint körüli összeget tesz ki. Első körben, január 20-án a 2033/I jelű lakossági állampapír fizetett kamatot, mely 0,25 százalékos kamatprémiumával az egyik legkedvezőtlenebb feltételekkel rendelkezik, azonban ennek ellenére is a legtöbb tőke áramlott ebbe a konstrukcióba

a közelmúltban tapasztalt piaci mozgások miatt a befektetőknek érdemes alaposan mérlegelniük döntéseiket. Beschenbacher Kornél hangsúlyozta, hogy a pénzügyi környezet folyamatosan változik, és a hozamok alakulása szoros összefüggésben áll a gazdasági helyzettel. Az igazgató-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a kamatok emelkedése és a különböző állampapírok közötti eltérések nagyban befolyásolják a befektetési stratégiákat, így a befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a piaci trendeket és az inflációs mutatókat a legjobb hozam érdekében.

"2025-re várhatóan mindkét említett állampapír jelentősen elmarad a más lakossági állampapírok 6-7%-os kamatától. A jövőbeli infláció alakulása is befolyásolja, hogy mikor válhatnak ismét versenyképessé ezek a sorozatok a hazai állampapírpiacon."

Az SPB úgy látja, ügyfelei körében 80-90 százalék között lehet azok aránya, akik újabb kötvénybefektetésen (vállalati kötvények vagy állampapírok vásárlásán) gondolkodnak.

Hangsúlyozták, hogy a hazai állampapírpiac a jövőben is kínál olyan értékpapírokat, amelyek biztonságos és hatékony eszközt jelentenek a befektetők tőkéjének további gyarapításához. Ezzel kapcsolatban konkrét példákkal is éltek. Azok számára, akik magyar forintban denominált állampapírokat szeretnének vásárolni, megfelelő megoldást kínálhatnak az intézmények számára is elérhető sorozatok, mint például a 2028 októberében lejáró 2028/A 6,75 százalékos kamatozású, vagy a 2030 augusztusában lejáró 2030/A 3,00 százalékos kamatozású értékpapír - az előbbi eszköz lejárati hozama 6,50 százalék, míg az utóbbié 6,48 százalék körül van.

A csökkenő kamatok közepette érdemes lehet felfedezni a hosszabb lejáratú magyar államkötvényeket. Különösen figyelemre méltó célpontok lehetnek a 2041/A és a 2051/G sorozatok, amelyek 7 százalék feletti hozammal vonzzák a befektetőket a jól likvid másodpiacon. Az árfolyamuk jelenleg 63-66 százalék között ingadozik, ami azt jelenti, hogy a 2022-es szintekhez képest még mindig több mint 30 százalékos árfolyampotenciál rejlik bennük 1-3 éves távlatban. Érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeket, hiszen a piaci környezet kedvez a hosszú távú befektetéseknek.

Jelenlegi tudásunk szerint a magyar forintban denominált államkötvények továbbra is vonzó lehetőségeket kínálhatnak. Ez elsősorban a másodpiacon elérhető intézményi sorozatok, különösen a hosszabb lejáratú kötvények árfolyamoldali hozampotenciáljának köszönhető. A lakossági állampapírok esetében viszont elengedhetetlen, hogy magas és fix kamatozású értékpapírok álljanak rendelkezésre. A PMÁP sorozatok népszerűsége is arra utal, hogy a befektetők a magas kamatok miatt keresik ezeket a lehetőségeket. Azok számára, akik kevésbé jártasak a befektetések világában, az állampapírok mindig biztonságos támaszt nyújthatnak a megtakarításaik gyarapításában.

"Beschenbacher Kornél válaszolt kérdésünkre, miszerint az állampapírok mennyire maradnak vonzó befektetési lehetőségek."

Valószínű, hogy kialakul egy olyan befektetői csoport, amely a már meglévő, jelentős forintos államkötvény állományukhoz szeretne hozzáadni külföldi devizában, például euróban vagy dollárban kibocsátott magyar államkötvényeket.

Az ingatlanvásárlás mindig is népszerű befektetési lehetőségnek számított, és ahogy az állampapírok vonzereje csökken, úgy a lakásba történő befektetések ismét fellendülhetnek. Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az inflációkövető állampapírok alacsonyabb hozamai miatt a befektetők 2024-ben újra az ingatlanpiac irányába kezdtek orientálódni. A Duna House Barométer adatai szerint októberben a fővárosi ingatlanadások 40%-a befektetési céllal történt, míg novemberben ez a szám 38%-ra csökkent, decemberre viszont ismét 44%-ra emelkedett. Szakértők úgy vélik, hogy idén tovább nőhet a befektetői érdeklődés, hiszen az állampapírhozamokból származó jövedelem akár 15-20%-a is megjelenhet az ingatlanpiacon.

Az iroda becslése szerint éves szinten 125 ezer tranzakció körül zárhatott 2024, amely a 2023-as év kifejezetten gyenge ingatlanpiaci eredményeit ellensúlyozza és így közelebb került az egyensúlyinak tekintett 150 ezres tranzakciószámhoz. A 2024-es, becsült teljesítmény 18 százalékkal haladta meg a KSH 2023-as adata szerinti 105 192 tranzakciót. Az ingatlanárak 2024-ben közel 2 év stagnálás után kezdtek el újra növekedni, ami figyelembevéve a kifejezetten magas inflációt azt jelenti, hogy jelenleg a 2020. évi reálárakhoz közeli szinten zajlanak a tranzakciók - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

A Duna House Barométer 2024 negyedik negyedéves adatai szerint a fővárosi újépítésű lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körül alakul, míg használt ingatlant (a téglaépítésű házakat, lakásokat, valamint a paneleket is beleértve) átlagosan 927 ezer forint/négyzetméteráron lehetett vásárolni. Az országos átlag (a fővárosi tranzakciókat is beleértve) a használt ingatlanok tekintetében pedig 565 ezer forint körül alakul négyzetméterenként.

"Máté Ferenc megjegyezte, hogy bár az ingatlanpiac tavaly ismét lendületet kapott, a friss tőke beáramlása kedvező jelenségnek számít. Az árak emelkedésének mértékét azonban nagymértékben befolyásolja a kínálat és a kereslet viszonya. Ha a kínálat képes lépést tartani az erősödő kereslettel, akkor az árak növekedése kontrollálható maradhat. Ehhez azonban nemcsak új lakásokra van szükség, hanem az elavult ingatlanok modernizálására is befektetői szempontból, mivel a vevők többsége inkább a jó vagy kiváló állapotú otthonokat preferálja. Az árnövekedés nem okoz problémát, amennyiben az újépítésű ingatlanok és a felújított lakások magasabb műszaki és esztétikai színvonala áll a háttérben."

Az elmúlt három évtized során az ingatlanpiac értéke – különösen Budapest és a megyeszékhelyek, valamint a nagyobb városok területén – folyamatosan emelkedett, kisebb-nagyobb ingadozásokkal tarkítva. Ez a tendencia jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság megőrizze, sőt, gyarapítsa vagyonának értékét, miközben hatékonyan védték magukat az inflációval szemben. Érdemes figyelembe venni, hogy a magyar lakosság több mint 90%-a saját ingatlanban él, ami tovább növeli a lakástulajdon jelentőségét a gazdasági stabilitás szempontjából.

Egy ingatlanbefektetés megtérülése az aktuális és várható piaci környezeten, az adott ingatlan vételárán és elhelyezkedésén kívül a bérleti díjak mértékétől is függ, azonban az ingatlan fenntartási, valamint az esetleges modernizálás, felújítás költségei és amortizációja is formálják a megtérülés idejét. A hozam egyik fő része a bérleti díjból adódik, ez jelenleg 5 százalék körül alakul. A hozam másik része az árnövekedés lehet, 2025 pedig várhatóan az ingatlanok értékének további növekedését hozza majd - jelezte a DH.