"Ez egyedülálló és monumentális változás: 700 bíró merészen kiáll a kormány intézkedései ellen, nyílt tiltakozásukkal fejezik ki véleményüket."
Már 700 körül jár azoknak a bíráknak a száma, akik nevüket vállalva, nyilvánosan tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat a bíróságokat érintő szervezeti átalakításokat fogadtasson el velük, cserébe a régóta követelt béremelésért. A tiltakozók szerint a tervezett reformok sértik a bíróságok függetlenségét, ahogy az is, hogy a fizetésemelésért cserébe egyezzenek bele a munkájukat jelentősen befolyásoló intézkedésekbe. A megállapodást szűk többséggel mégis elfogadta a bírák választott önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek elnöke a felháborodást követően lemondott. Matusik Tamás bíró, az Országos Bírói Tanács korábbi elnöke szerint óriási fordulat, hogy ennyi bíró névvel vállalja a kiállást a bíróságok függetlenségéért. Úgy látja: a bírák rájöttek, hogy az OBT nem áll ki a függetlenségükért, ezért maguknak kell ezt megtenniük. A bíró reméli, a kormány eláll a tervektől, ahelyett, hogy "meghosszabbítaná őket Bicskéig" A közeljövőben két törvényszék is tart összbírói értekezletet.
Mintegy 700 bíró és számos bírósági dolgozó tiltakozott péntekig névvel vállalt nyilatkozatban az ellen a megállapodás ellen, amelyet az Országos Bírói Tanács - a bírák önigazgatási szerve -, valamint az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria kötött az Igazságügyi Minisztériummal november 22-én. Bár négyoldalú megállapodásról van szó, az Országos Bírói Tanács (OBT) részvétele azért váltott ki különösen nagy felháborodást, mert ez a szervezet közvetlenül képviseli a bírákat.
A megállapodásban az Országos Bírói Tanács olyan szervezeti reformokat is támogatott, amelyek a tiltakozó igazságügyi dolgozók véleménye szerint veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. A kormány a reformcsomag elfogadásáért cserébe béremelést ígér az igazságszolgáltatás munkatársainak. Az érdekképviseletek már hosszú ideje szorgalmazták a bérek emelését, de a megállapodásban lefektetett összegek alacsonyabbak a követeléseiknél. Emellett azt is kérték, hogy a bérek automatikusan kövessék az inflációt, ami sajnos nem található meg a jelenlegi egyezségben.
A kormány által javasolt reformok részletei nem teljesen tisztázottak, mivel a megállapodás szövege rövid és helyenként homályos. Ezen kívül az Országos Bírói Tanács is csak késve kapta meg a megállapodás-tervezetet véleményezésre. A 15 fős testületben a javaslatot úgy fogadták el, hogy a megválasztott tagok fele ellenezte azt, és a döntő szavazatot Varga Zs. András kúriai elnök adta le, aki nem választás útján került a testületbe, hanem hivatalból tag. Később egy belső megbeszélés tartalmára is fény derült, ahol Szabó Péter, az OBT elnöke kijelentette, hogy ha nem engednek a minisztériumi nyomásnak, a bírák nem kaptak volna fizetésemelést. A bírói függetlenség ügyében pedig úgy fogalmazott, hogy bár lehet "kényeskedni" a kérdés körül, végül el kellett fogadni a megállapodás tartalmát. Szabó Péter végül kedden lemondott elnöki posztjáról, miután bizalmi szavazást kezdeményeztek ellene.
Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács korábbi elnöke szerint a közeljövőben várhatóan két összbírói értekezlet foglalkozik majd a vitatott megállapodás ügyével. Az összbírói értekezleteket a különböző törvényszékek területein hívják össze, és ez a fórumműködés a bírói önigazgatás szerves részét képezi. Az értekezletek jogkörébe tartozik, hogy napirendi javaslatot terjeszthessenek elő az Országos Bírói Tanács számára, ami azt jelenti, hogy az OBT még az idei évben újra megvitatja a megállapodás kérdését. Az, hogy pontosan miről esik szó, nagyban függ attól, hogy az összbírói értekezletek milyen javaslatokat tesznek, és ezek tartalma micsoda. Az elnöki poszt megüresedése miatt az Országos Bírói Tanácsnak elengedhetetlen, hogy új vezetőt válasszon, így biztosan tartanak ülést a testület tagjai még az év végéig.
Magyarországon körülbelül 2700 aktív bíró dolgozik, és a legutóbbi információk szerint péntekig mintegy 700 bíró döntött úgy, hogy csatlakozik a tiltakozó akcióhoz. Matusik Tamás véleménye szerint azonban az egyetérteni szándékozók száma ennél valószínűleg magasabb lehet.
- Amikor az Országos Bírói Tanács elnöke lemondott, ezt maga is azzal indokolta, hogy a bírói kar többsége nem ért egyet a megállapodással - mondta a Magyar Hangnak a bíró, aki maga is csatlakozott a kezdeményezéshez. A tiltakozó nyilatkozatokat a bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) teszi közzé a honlapján, a bírákhoz nagy számban csatlakoztak a munkájukat segítő igazságügyi alkalmazottak is.
Matusik Tamás a Magyar Hangnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy példa nélkül álló, és egyben jelentős változást képvisel, ahogyan a bírák egyre nagyobb számban lépnek fel nyilvánosan, névvel vállalva álláspontjukat. Emlékeztetett arra, hogy a bírói kar korábban nem volt túl aktív saját függetlensége és érdekei védelmében. Az általa vezetett előző Országos Bírói Tanács (OBT) elmondása szerint küzdöttek a bírák függetlenségéért, azonban ennek következtében a kormány részéről "lejárató kampány" célpontjaivá váltak. Matusik úgy véli, hogy a harcuk végül gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen az unió által elvárt, 2023-ban elfogadott igazságügyi reform megerősítette az OBT szerepét. Jelenleg azonban a bírák úgy érzik, hogy a mostani OBT nem áll ki eléggé a függetlenségükért, ezért nekik maguknak kell lépniük a változás érdekében.
A minisztériummal kötött megállapodásról Matusik azt mondta: nem szerződésről vagy közjogi aktusról van szó, az egy politikai természetű nyilatkozat, amelyet szerinte a kormány politikai célra is akart felhasználni: ezzel támasztaná alá az Európai Unió irányába, hogy a bírói kar a tervezett reformok mögött áll. Mivel nincs jogi kötőereje a megállapodásnak, nincs is meghatározott jogi út annak visszavonására, az Országos Bírói Tanács esetleg a politika értelemben vett egyetértését vonhatja vissza a jövőben. De Matusik Tamás szerint jelen pillanatban a bírák nyilvános kiállása is alkalmas arra, hogy eloszlassa azt a hamis látszatot, hogy a bírói kar a megállapodás mögött állna.
A megállapodás értelmében 2025. január 1. és 2027. január 1. között a bírók bére három ütemben emelkedne. Ennek eredményeként az átlagos jövedelmük 48 százalékkal nőne, elérve a havi bruttó 2 millió 250 ezer forintot 2027-re. Matusik Tamás azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium a következő évre 15 százalékos béremelést tervez, de ezt a megállapodás nem biztosítja. Jelezte azt is, hogy az átlagos jövedelem nem tükrözi a bírák valós keresetét, mivel az magában foglalja a kúriai és vezető beosztású bírók béreit is. Szerinte a tiltakozások fő célja az, hogy a kormány ne kényszerítsen olyan szervezeti átalakításokat a bírákra, amelyek sértik a függetlenségüket. "El kellene érni, hogy a kormány mondjon le az érdemi egyeztetés és a bírói kar bevonása nélküli reformkról, ahelyett, hogy azokat 'meghosszabbítaná Bicskéig'" - fogalmazott Matusik.
A reformtervek között kiemelkedő szerepet kapott a mozgóbírói rendszer bevezetése, amely lehetővé tenné, hogy a járásbírák több bíróságon végezzenek bírói feladatokat, ingázva a különböző bíróságok között egy adott megyén vagy a fővároson belül. Emellett a frissen belépő bírók esetében nemcsak, hogy értékelnék a bíróságon kívüli munkatapasztalatot, hanem el is várnák azt. Ez a megközelítés hátrányosan érintheti azokat, akik a bírósági pályára tették fel fiatalságukat, abban a reményben, hogy 30 éves korukra bírói kinevezést nyernek el. A javaslat értelmében a bírói posztokat csak 35 éves kortól lehetne elnyerni, így várhatóan számos külsős szakember jelenne meg a bírósági rendszerben. Matusik Tamás véleménye szerint ez a helyzet úgy is értelmezhető, hogy a máshol szerzett tapasztalat nem csupán előny lenne, hanem alapfeltétel is, így azok, akik kizárólag bírósági környezetben dolgoztak, nem kaphatnának bírói kinevezést.
Több bíró véleménye szerint felmerülnek aggasztó kérdések azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás szövege alapján a cégnyilvántartás és a civil szervezetek nyilvántartása a közigazgatás hatáskörébe kerülne. Ez azt jelentené, hogy nem független bírák, hanem utasítható köztisztviselők felelnének a cégek átláthatóságáért, valamint a civil szervezetek és egyházak bejegyzéséért. A kormány a döntést az adminisztrációs terhek csökkentésével indokolja, azonban a kritikusok szerint ez nem kedvező irány, hiszen a bírói függetlenség hatóköréből való kikerülés súlyos következményekkel járhat.
További változás lehet, hogy polgári ügyekben nem lenne kötelessége a bírónak, hogy indokolja az ítéletet, amennyiben a felek várhatóan nem fellebbeznek. Bár az ítélet indoklása a számonkérhetőség feltétele, jelenleg is vannak már a jogrendszerben olyan esetek, amikor a bírónak nem kell indokolnia a határozatát, ám a megállapodásban szereplő felvetés a Magyar Hang által megkérdezett több jogász szerint értelmezhetetlen, hiszen a bíró nem tudja előzetesen kitalálni, hogy tényleg fellebbeznek-e majd a felek a nyitva álló határidő alatt, vagy sem.
Matusik Tamás a megállapodás szövegének értelmezése kapcsán kiemelte, hogy az nem rendelkezik jogi értelemben vett precizitással. Kérdéses, hogy milyen tartalommal bírnának az intézkedések, ha jogi keretek közé helyeznék őket. Véleménye szerint azonban a fizetésemelés ígéretéért cserébe aláíratott "biankó" felhatalmazás már önmagában is ellentétes a bírói függetlenség alapelveivel.
