Ez nem a világvége, hanem a klímaváltozás csapásai – Boszorkánytölcsér és tornádók vonulnak végig hazánk tájain.

Magyarországon ritkán fordul elő tornádó, de voltak már pusztító viharok.

Mintha valamilyen misztikus erő szabadult volna el a semmiből, úgy szórta szét a játékokat egy láthatatlan forgószél az udvaron, Szentmártonkátán. A levegőben táncoló tárgyak között ott volt egy trambulin és egy kis hinta is. Az eseményről egy biztonsági kamera készített felvételt, amely nélkül a háziak joggal feltételezhették volna, hogy vandálok garázdálkodtak a környéken. Hiszen aznap nem tombolt vihar, sőt, a nap ragyogott az égen, amit az Időkép által közzétett megdöbbentő felvétel is tanúsít.

Porördög

Egy többnyire ártalmatlan időjárási jelenség, a porördögnek vagy boszorkánytölcsérnek is nevezett, hirtelen támadt forgószél volt a ludas. Azért hívják így, mert rendszerint felkapja a port, faleveleket a talajról és ahogy pörgeti, a törmelék tölcsér formába rendeződik. Úgy néz ki, mint egy kicsiny tornádó, ám az ereje rendszerint nem sok, inkább fuvallat, kisebb széllökés. A mostani viszont kivételesen nagy energiájú volt.

- A porördög kialakulásához erős napsugárzás szükséges, ami nagyon felmelegíti a talajt, továbbá szélnyírás, vagyis különböző irányú szelek. Ha ezek hatására beindul a levegő forgása, önmagát gerjeszti, amíg hamar ki nem fogy az energiából. Rendszerint ártalmatlan, inkább látványos, mint veszélyes jelenség - magyarázta Németh Lajos meteorológus.

A Hungaromet, hazánk állami meteorológiai szolgálata, nem rendelkezik elegendő információval arra vonatkozóan, hogy megállapíthassa, vajon gyakoribbá váltak-e a porördögök. Vaszkó András, az intézmény meteorológusa hangsúlyozza, hogy e jelenségeket nem lehet előre megjósolni, és mivel általában nem hagynak maguk után nyomokat, mint például a viharok, nyilvántartásuk is gyakorlatilag lehetetlen. Ugyanakkor a modern technológia, mint például a telefonokba épített kamerák elterjedése miatt sokkal több ember élvezheti a porördögök látványát, így gyakrabban értesülhetünk róluk, mint a korábbi évtizedekben.

A legpusztítóbb magyar tornádó

A nagy testvéréhez, a tornádóhoz hasonlóan, egy időben csupán legendák és pletykák övezték a Magyarországon ritkán megjelenő, romboló forgószeleket. Azonban április 18-án Soltvadkerten már megérkezett az első idei példány, és hatalmas erővel söpört végig a tájon.

A történelem során számos tornádó követelt halálos áldozatokat, de ezek közül kiemelkedik a biai tornádó, amely 1924. június 13-án pusztított Biatorbágy és környékén. Vladár Endre, a korábbi akadémiai igazgató szakmai elemzése szerint ez a vihar elképesztő, 324 kilométer/órás sebességgel tombolt. A katasztrófa következtében Bián 222, Torbágyon 186, míg Pátyon 370 ház sérült meg, és sajnos öt ember életét vesztette. A biai tornádó nem csupán az időjárás szélsőségeit, hanem az emberi tragédiát is megörökítette a történelem lapjain.

A tornádók kialakulásának hátterében gyakran a szupercellák állnak, amelyek különleges, erőteljes zivatarformák. Ez a kifejezés szinte minden nyáron visszatér a hírekben, amikor a heves viharok nyomán beszámolnak a természeti jelenségekről.

Békaeső zúdult az égből, mintha a felhők varázslatosan szőtt szőtteséből hullottak volna alá a zöld kis jövevények.

A szupercella kialakulása egy izgalmas meteorológiai jelenség, amely akkor következik be, amikor egy zivatarfelhőben forgó feláramlás alakul ki - magyarázta Pártai Lucia, az eumet.hu vezető meteorológusa. A forgás hátterében legfőképpen a szélnyírás áll, ami azt jelenti, hogy a szél ereje és iránya a különböző magasságokban eltér. A hidegfrontok, vagy azok előterének speciális légköri jellemzői képesek megteremteni azokat a kedvező feltételeket, amelyek a szupercellák megszületéséhez szükségesek.

Egészen szélsőséges esetben a vihar ereje képes felszippantani akár halakat, békákat a vízből, majd több kilométerrel távolabb leejteni, így jó eséllyel valósak lehetnek a béka- és halesőkről szóló régi legendák.

Hétköznapi viharhullámok

Ennél gyakoribb, de annál pusztítóbb jelenség a légzuhatag, vagy ahogy korábban nevezték, a kifutószél. Ilyenkor akár 10 kilométer magasságból gyorsvonati sebességgel áramlik le a hideg levegő a viharfelhőből, és olyan rombolást okoz kis területen mintha tornádó söpört volna végig.

A fenti időjárási jelenségek közös vonása, hogy ritkán tapasztalhatóak, hiszen kialakulásukhoz rendkívüli, szélsőséges körülmények szükségesek. Ürge Vorsatz Diána, a CEU klímakutató professzora azonban figyelmeztet arra, hogy a klímaváltozás következtében ezek a különleges helyzetek egyre gyakoribbá válnak. Ennek egyik oka a tengerek és óceánok hőmérsékletének emelkedése, ami a légkörbe egyre több vízgőzt juttat, így olyan pusztító viharfelhők vagy akár viharciklonok keletkezhetnek, amelyek jelentős károkat okozhatnak. Például a Boris névre keresztelt ciklon következtében tavaly szeptemberben Bécs víz alá került, míg hazánkban a Duna áradása okozott problémákat.