Az NVIDIA Denver projekt kezdetben x86 architektúrára lett tervezve.
Végül, a lehetséges licencelési nehézségek elkerülése érdekében a zöldek áttértek az ARM architektúrára.
A HPCwire nemrégiben interjút készített Dave Ditzellel, aki korábban a Transmeta vezérigazgatójaként tevékenykedett, és aki közvetlenül részt vett az NVIDIA szerverprocesszorok korai fejlesztéseiben. Különösen a Denver projekt emelkedik ki, amely az előző évtizedben került bemutatásra. Bár nem hozott forradalmi változásokat a piacon, az ötlet mégis figyelemre méltó volt, és messze nem tekinthető kudarcra ítélt kezdeményezésnek.
Dave Ditzel megállapítása szerint az NVIDIA kezdetben az x86 architektúrában gondolkodott, azonban a lehetséges licencelési problémák miatt végül az ARM architektúrára váltott. Ezt a váltást lehetővé tette a Transmeta Tokamak technológiája. Érdekesség, hogy a Tokamak eredetileg a Transmeta harmadik generációs x86 chipjéhez készült, amely a Crusoe és az Efficeon processzorok után következett volna, de sosem került piacra. Ennek ellenére a technológiát számos cég, köztük az Intel és az NVIDIA is licencelte. Az Intel ugyanakkor nem alkalmazta ezt a megoldást, míg az NVIDIA sikeresen integrálta a Tokamakot a Tegra K1 variánsába, a Tegra X2-be, valamint a Xavier nevű Tegra dizájnba is.
Végül természetesen az NVIDIA is elengedte a Transmeta Tokamak technológiát, és visszafordult a megszokott ARM processzormagokhoz. Azonban nyilvánvaló, hogy a cég mögött másfajta ambíciók is munkálkodtak. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha az eredeti elképzelések valóra válnak. Milyen irányba fejlődhetett volna a technológia, és milyen hatással lett volna ez az iparágra? Az ilyen elméleti kérdések izgalmas utat nyitnak a jövő lehetőségeinek felfedezésére.
